Digitalizáció és pénzügyek – A fintech világ legfrissebb hírei

A nemzetközi fintech szcéna legfontosabb trendjei, jövőben várható fejlesztései és hírei a teljes pénzügyi szektor számára irányadóak, hiszen ezek a projektek mutatják meg, milyenek lesznek a jövő pénzügyei. Havi rendszerességgel visszatérő rovatunkban a Peak Advisory Fintech Körképére támaszkodva mutatjuk be a szektor legfontosabb aktualitásait.

Kedvező devizaváltás lehet az új norma

A hónap egyik legmeghatározóbb hírét az HSBC szolgáltatta, amikor bejelentette a Zing piacra dobását. A Zing egy multidevizás pénzküldő és fizetési alkalmazás, amelyhez egy debitkártya is párosul. Az ügyfelek versenyképes árfolyamokon válthatnak devizát. Tíz pénznemben tarthatnak pénzt, valamint harminc pénznemben végezhetnek nemzetközi utalásokat. A kínálatból egyértelműen látszik, hogy az HSBC szeretné felvenni a versenyt a Revoluttal és a Wise-zal.

Az elmúlt években az olyan fintechek, mint a Revolut és a Wise jelentősen felkavarták a pénzügyi szektort. Felhasználóbarát platformjaikkal és versenyképes díjszabásaikkal felhasználók millióit vonzották be. Egyes értesülések szerint a Revolut már 38 millió ügyféllel rendelkezik, a Wise pedig 10 millióval.

Sikereikben óriási szerepet játszott a kedvező devizaváltás, amellyel eleinte a technológiai újításokra fogékony, sokat utazó ügyfeleket tudták megnyerni maguknak, majd kínálatuk folyamatos fejlesztésével egyre erősebb és kiterjedtebb ügyfélkapcsolatot alakítottak ki. Végeredményben egyre kevesebben választják az inkumbens bankok drága devizaváltási szolgáltatásait.

Erre a fejleményre reagált az HSBC. Az inkumbens bank lépésének egyszerre van offenzív és defenzív aspektusa. Egyrészt, az HSBC, mint nemzetközileg elismert, megbízhatónak tartott bank képes lehet ügyfeleket elvenni a fintech cégektől a devizaváltás területén. Akár meglévő ügyfeleit is “visszaszerezheti”, akár teljesen új ügyfeleket is bevonzhat. Másrészt a Zing bevezetésével az HSBC a fiataloknak is próbál kedvezni, és igyekszik kielégíteni a jövő ügyfélkörének igényeit.

Betör a kripto a hagyományos pénzügyi szektorba

Január 10-én történelmi mérföldkőhöz ért a kriptopiac: az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) spot bitcoin tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) kibocsátására vonatkozó kérelmeket hagyott jóvá. Lehetővé téve ezzel a befektetők számára azt, hogy részt vegyenek a kriptopiaci kereskedésben anélkül, hogy közvetlenül birtokolnának bitcoint.

Kezdetben a kriptovaluták közvetlen vásárlása jelentette a digitális eszközökbe való befektetés egyedüli lehetőségét. Ez azonban számos technikai és biztonsági kihívással jár, különösen a technikailag kevésbé jártas befektetők számára. Ahogy a piac érettebbé vált, megjelentek a kriptovalutákon alapuló származtatott termékek. Ezek a termékek lehetővé tették a befektetők számára, hogy spekuláljanak az egyes kriptovaluták árfolyammozgásaira anélkül, hogy közvetlenül birtokolnák azokat.

A bitcoin ETF-ek azonban nem tudtak felnőni az óriási várakozásokhoz. A befektetési alapok kevesebb mint 1 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak kereskedésük első két napján. Mi több, a Grayscale, a világ legnagyobb bitcoin alapját működtető cég jelentős, 579 millió dolláros kiáramlást tapasztalt, mivel a befektetők inkább a BlackRock és a Fidelity termékei felé fordultak.

Az elmúlt évben körvonalazódott a MiCA és a bitcoin ETF-ek kapcsán is, hogy a pénzügyi vállalatok, köztük a bankok és az eszközkezelők egyre több kriptolehetőséget is megpróbálnak kiaknázni.

Ott vannak a kriptokereskedési szolgáltatások, amelyek a részvények és kötvények hagyományos brókerszolgáltatásaihoz hasonlóan beemelhetők a kínálatba. Ez magában foglalhatná a kriptovaluták vásárlását, eladását és tárolását az ügyfelek nevében, mind a lakossági, mind az intézményi befektetők számára ismerős és szabályozott belépési lehetőséget biztosítva a kriptopiacra.

Tekintettel a biztonság fontosságára a kriptopiacon, a letétkezelési szolgáltatások is előtérbe kerülhetnek. Ez az ügyfelek kriptovalutáinak biztonságos tárolását jelentené, kihasználva a bankok pénzügyi eszközök bebiztosításában szerzett szakértelmét.

Ahogy pedig a kriptovaluták egyre inkább elterjednek, a pénzügyi vállalatok a digitális eszközökre szabott vagyonkezelési és tanácsadói szolgáltatásokat is kínálhatnak. Ezek közé tartozhat a portfólió diverzifikációjával, a kockázatkezeléssel és a kriptovaluták tartásának vagy kereskedésének adózási vonzataival kapcsolatos tanácsadás.

Leépítési rekord az amerikai pénzügyi szektorban

Már 2022 eleje óta folyamatosan jelennek meg jelentős leépítésekről szóló hírek a technológiai, pénzügyi és fintech szektorokban. Januárban azonban egy kiugró értéket hozott: 23 238 elbocsátást jelentettek be a pénzügyi szektorban. Ez 2018 szeptembere óta a legmagasabb szám pénzügyi vállalatoknál. A fintech szektorból a Block (korábbi nevén Square) 1000 embert, a PayPal 2500 embert, a Brex pedig 282 embert bocsátott el. A Brex esetében munkavállalói bázisának 20 százalékáról van szó.

Érdekes, hogy az Egyesült Államok pénzügyi szektorának januári elbocsátásai meghaladják a nemzetközi fintech szektor 2023-as, nyilvános elbocsátásait – a Layoffs.fyi szerint 21 255 embert bocsátottak el tavaly.

A leépítések indoklására az elmúlt két évben több visszatérő ok is érkezett.

Gazdasági lassulás: A globális gazdasági növekedés lelassult, amit olyan tényezők befolyásoltak, mint az infláció, a világszerte megfigyelhető alapkamatemelések és a pandémia következményei. A lassulás hatással volt a fogyasztói kiadásokra és a beruházásokra, ami a különböző ágazatokban, köztük a technológiai és pénzügyi szektorban működő vállalatok bevételeit is érintette.

Pandémia utáni korrekció: Számos techcég és fintech gyors növekedést tapasztalt a pandémia idején a digitális megoldások iránti fokozott igények és lelkesedés miatt. Ahogy a világ kezdett normalizálódni, a növekedési előrejelzések romlottak, ami arra késztette a vállalatokat, hogy újraértékeljék munkaerő-állományukat.

Kamatemelések: A központi bankok, különösen az Egyesült Államokban a Federal Reserve, az infláció kezelése érdekében kamatemeléseket hajtottak végre. A magasabb kamatlábak drágábbá teszik a hitelfelvételt, ami csökkentheti a növekedési lehetőségeket.

Szabályozási kihívások: Mind a pénzügyi, mind a fintech szektor világszerte növekvő szabályozási nyomásnak vannak kitéve. Az új és meglévő szabályozásoknak való megfelelés erőforrásokat igényel, és egyes esetekben a vállalatoknak a szabályozói elvárásokhoz igazodva módosítaniuk kellett működésüket és költségvetésüket, aminek a munkaerő látta kárát.

A jelenlegi helyzetében vélhetően számos vállalat úgy gondolja, hogy sikerül javítani pénzügyi és üzleti teljesítményén. Bár ideiglenes a leépítések csökkentik a kiadásokat és ezzel látszólag erősebb pénzügyi jelentések születnek, közép- és hosszú távon közel sem biztos, hogy pozitív lesz a tömeges elbocsátások hatása.

Egyes kutatások megvizsgálták az elbocsátások azonnali és hosszú távú pénzügyi hatásait bizonyos vállalatokra. Míg egyes esetekben a leépítések rövid távon részvényárfolyam-emelkedéshez vagy költségmegtakarításhoz vezethetnek, más esetekben a hosszú távú hatások közé tartozhat a termelékenység, az innováció és a nyereségesség visszaesése a tehetségek elvesztése és a romló munkamorál miatt.

A szervezeti hatásokat vizsgáló eredmények is változóak. Van olyan kutatás, mely szerint az elbocsátások javíthatják a szervezeti teljesítményt, ha azok egy jól átgondolt stratégia részét képezik, amely a hatékonyság növelésére és az alapvető kompetenciákra való összpontosításra irányul. Ezzel szemben más tanulmányok azt sugallják, hogy az elbocsátások gyakran nem vezetnek jelentős teljesítményjavuláshoz, sőt, akár károsíthatják is a szervezet teljesítményét.

Például a vállalatoknál maradt alkalmazottak egy részénél „túlélő szindrómának” jelentkezhet. A tudományos szakirodalom szerint az elbocsátások káros hatással lehetnek a „túlélő” alkalmazottak moráljára, elkötelezettségére és termelékenységére, ami fokozott stresszhez, szorongáshoz és a vállalat iránti lojalitás csökkenéséhez vezethet.