Monitor

Az MNB friss előrejelzése szerint a mezőgazdaság gyenge teljesítménye miatt 2025-ben 0,6%-kal bővülhet a magyar gazdaság, ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint amit júniusban vártak. 2026-ban 2,8%-os, 2027-ben pedig 3,2%-os GDP-növekedést jeleznek, ami a júniusi előrejelzéssel megegyezik. Az infláció esetében az idei évben átlagosan 4,6%- os rátával számolnak, a júniusitól némileg elmaradva, 2026-ban pedig kissé magasabban, 3,8%-on alakulhat a fogyasztóiár-index. Az áremelkedés üteme 2027 elején érheti el az inflációs célt és 2027-re is átlagosan 3,0%-os rátát várnak.

Az EUR/HUF árfolyam reggel 389,05 körül indította a napot, a délelőtti órákban főleg 389 felett, a délutáni órákban 389 alatt mozgott a kurzus. Mivel a piac már előre beárazta a kamattartást, a forint kissé gyengült a bejelentés után és ismét felszúrt 389 fölé. A sajtótájékoztató alatt némi erősödést követően 389 fölött stabilizálódott az árfolyam.

Kamatkilátások

Úgy gondoljuk, hogy még legalább hónapokig nem fog tudni az MNB kamatot csökkenteni, 2025 végére 6,50%-os alapkamatot várunk. Ennek elsődleges oka a továbbra is célsávon kívül mozgó infláció. 2026-ban már a toleranciasávon belüli inflációs számokat is láthatunk, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az árrés -stopok majdani kivezetése felfelé mutató kockázatként jelenik meg. Várakozásunk szerint ezt valamikor 2026 közepén szüntetheti meg a kormány.

A forint ismét erősödött a legutóbbi kamatdöntés óta, ennek egyik legfontosabb oka az egyre táguló kamatkülönbözet. Az erős forint segíti a dezinflációs folyamatokat, elsősorban az üzemanyag, valamint a tartós fogyasztási cikkek árán mutatkozik ez meg. Ahhoz, hogy az infláció csökkentő hatás tartós legyen, a forintnak huzamosabb ideig erős szinteken kellene maradnia.

Mivel az EKB részéről is várható még egy kamatvágás és a Fed is elindult a kamatcsökkentés útján, így egyre nő az MNB mozgástere is. Ugyanakkor az MNB várhatóan nagyon figyelni fog arra, hogy ne kockáztasson meg forintgyengülést egy kamatcsökkentés hatására. Mindezek miatt azt gondoljuk, hogy valamikor 2026-ban elindulhat a kamatcsökkentési ciklus, jövő év végére 6,00%-os alapkamattal számolunk.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Varga Mihály a döntés ismertetése után elmondta, hogy a globális konjunktúrakilátások valamelyest javultak, ugyanakkor Németország gazdasági kilátásai továbbra is visszafogottak. Ez utóbbi negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságratekintve, mivel Németország hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere. A gazdaság egyik legfontosabb pillérét, a háztartások fogyasztását leginkább a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések támogathatják.

A magas világpiaci élelmiszerárak továbbra is magasak, de az árréskorlátozó intézkedések továbbra is jelentős inflációmérséklő hatást gyakoroltak. Az egyre erősödő forint hatása már elkezdett megjelenni az árakban. A lakossági inflációs várakozások még mindig nincsenek összhangban a jelenlegi tényinflációval és az árstabilitásra jellemző szintekkel. Varga Mihály szerint az eddig használt monetáris eszközök elősegítik az infláció csökkenését, amennyiben úgy látják, hogy a folyamatok eltérnek az Inflációs Jelentésben foglaltaktól, akkor ezeket felül tudják vizsgálni.

A forint árfolyamáról azt mondta az elnök, hogy az árstabilitás elérése a legfontosabb célja a jegybanknak, így árfolyamcéljuk nincsen. Megerősítette a Közgazdász Vándorgyűlésen elmondottakat, miszerint hosszú távon a gyenge forintárfolyam nem járul hozzá pozitívan a gazdasági növekedéshez. Arról érkezett kérdés, hogy mikor kerülhet asztalra a kamatcsökkentés kérdése. Varga Mihály erre azt válaszolta, hogy a megközelítés stabilitásorientált, a döntések ülésről ülésre születnek, így nincs pontos céljuk arra vonatkozóan, hogy mikor merülhet fel a kamatvágás.

Készítették:

Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző

Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző