A Monetáris Tanács idei első kamatdöntő ülésén 6,50%-on tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a mi várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak is. A Monetáris Tanács egyhangúan a kamatszint tartására szavazott. A hazai alapkamat immár négy hónapja változatlan, Virág Barnabás arra utalt, hogy rövid távon a kamatcsökkentés lehetősége lekerült a napirendről. Az EUR/HUF árfolyam 408-as szint körül mozgott ma délután, a zlotyhoz hasonlóan kisebb erősödést láthattunk.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás, alelnök az ülést követő háttérbeszélgetésen elmondta, a globális befektetői hangulat továbbra is változékony, a gáz-és olajárak, valamint az élelmiszerárak is emelkedtek december óta. Az idei év közepéig a Fed és az EKB monetáris politikája között divergencia várható, azaz az európai kamatok várhatóan a tengerentúlihoz képest gyorsabban csökkennek, ami a feltörekvő piacokon kockázatkerülést erősítheti.

A decemberi infláció a jegybanki előrejelzés felett alakult, miközben januárban még az infláció további emelkedése várható. A dezinfláció februártól újra indulhat, de magasabb szintről, mint decemberben várták. A globális nyersanyagárak emelkedése és a forintpiaci mozgások hatása megjelent az importtermékek áraiban. Az inflációs kilátásokat övező kockázatok az MNB megítélése szerint felfelé mozdultak, az inflációs várakozások emelkedtek. Az alelnök kiemelte, hogy fegyelmezett infláció ellenes politika szükséges.

A gazdasági fundamentumok ugyanakkor a jegybank szerint általánosan javulnak, 2025-től a növekedésnek egyre szélesebb alapjai vannak, leginkább a belső fogyasztás révén (reálbérnövekedés, adókedvezmények). Idén fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat a gazdaság, de ehhez az exportpiacok javuló teljesítménye is szükséges. A magyar gazdaság sérülékenysége csökkent, a folyó fizetési mérleg többlete jelentős volt novemberben is, a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúly közelében alakult. Ehhez is kulcsfontosságú az árstabilitás fenntartható elérése.

A stabil kiszámítható gazdasági környezet és a bizalom erősítése meghatározó. Az inflációs cél elérése és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a monetáris transzmisszió hatékonysága továbbra is kulcsfontosságú. Decemberben az MNB stabilizálta a swappiaci folyamatokat (implikált kamatot 5,50%-ról 6,00%-ra emelték), az FX swap eszköz esetében 6%-os kamatszint továbbra is indokolt a jegybank szerint.

A jegybank újra hangsúlyozta, hogy elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Óvatos, türelmes, stabilitásorientált megközelítés szükséges továbbra is, így az alelnök szerint akár huzamosabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat. Az MNB előretekintő iránymutatása ismét megváltozott: a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok (többek között az év eleji átárazások, árfolyam tovább gyűrűző hatásai) a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják (miközben a korábbi, kamatcsökkentés szüneteltetésére utaló megjegyzés kikerült a Monetáris Tanács közleményéből).

Kamatkilátások

A jegybank kommunikációja érezhetően szigorúbb hangvételre váltott, ugyanakkor Virág Barnabás előző heti interjújában már utalt arra, hogy az inflációs kilátások romlottak, amit a devizapiaci fejlemények rövid távú kezelésével lehet kezelni. Azaz, a forint nem igazán erősödött most már a szigorúbb hangvételre. Egyetértve az MNB-vel, úgy véljük, hogy az emelkedő inflációs kilátások miatt nem igazán tolerálható további forintgyengülés. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a 3,8%-os éves átlagos infláció, amivel november óta számoltunk 2025-re, nem lesz tartható, és ennél valamivel magasabb átlagos infláció lehet idén, ami akár az MNB inflációs célsávján kívül is eshet.

Emellett az idei kamatcsökkentésekre meglehet, hogy tovább kell várni idehaza, 2025 végére vonatkozó 5,75%-os alapkamat előrejelzésünket felfelé mutató kockázatok övezik. Legkorábban nyár elején vetődhet fel újból a kamatcsökkentés Magyarországon. Ugyanakkor mi egyelőre még látunk teret lefelé a hazai alapkamatban idén, abban az esetben, ha a tengerentúlon a Fed is 4% alá tudja csökkenteni az irányadó eszköz kamatának a célsávját idén év végére, és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem romlik el drasztikusan.

Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató

img

A második félévtől indulhat növekedésnek az ipar – ágazati kitekintő

2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik…