A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,1%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal, ami közel megfelelt várakozásunknak. A járműüzemanyagok ára 1,7%-kal nőtt védett árak ellenére is, mi 1,3%-os áremelkedéssel kalkuláltunk. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 18,5%-os súlyú egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportnál 0,8%-os havi áremelkedést közöltek. A háztartási energia ára 0,9%-kal csökkent a vizsgált hónapban. A szeszesitalok és a dohánytermékek ára nem változott, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, ami kedvezőbb, mint amivel számoltunk. A ruházkodási cikkek ára 1,5%-kal emelkedett a tavaszi szezonváltás mellett, mi ennél nagyobb drágulást vártunk. A szolgáltatások 0,7%-os áremelkedése némileg várakozásunk felett alakul. Ami meglepetést jelent, a háztartási energiaárak nem változtak a vizsgált hónapban, mi az átlagosnál hidegebb január és megugró fogyasztás miatt áremelkedéssel számoltunk, a rezsistop ellenére is.
Kilátások
Az infláció emelkedésére számítani lehetett áprilisban. A maginfláció emelkedése ugyan árnyalja a képet, de az továbbra is jó hír, hogy alig tér el a fő inflációs mutatótól. Az élelmiszerek esetében az éves drágulás stagnálásról 1,5%-ra ugrott bázishatás miatt. Továbbra is figyelmeztető jel, hogy az élelmiszerek között elszámolt házon kívüli étkezés gyors ütemben drágul, éves szinten 7% körüli ütemben, amiben a munkaerőköltségek emelkedése játszhat elsősorban szerepet. A szolgáltatások esetében is erősebb árnyomás látható, mint az év eleji hónapokban, de összességében ezzel is jóval a tavalyi szintek alatt maradt a drágulás mértéke.
Előretekintve várakozásunk szerint fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke a következő hónapokban. A védett üzemanyagárak és az árrésstopok egyelőre érvényben vannak és az új kormányzat részéről sem érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek pontos dátumot jelölnének meg, hogy mikor tervezik ezeket megszüntetni. Mi ezen intézkedések idei (legalább részleges) kivezetésével számolunk, ami vélhetően megjelenik majd az inflációs számokban is. A közel-keleti konfliktus okozta energiaáremelkedés sem hat kedvezően az inflációra. Az idei év elején a háztartásoknak juttatott többletjövedelmek is élénkítik a termékek iránti keresletet, amire a friss nyilatkozatok alapján még az új kormány is rátehet egy lapáttal. A forint árfolyama kedvezően mozgott az elmúlt hetekben, ez adhat egy támaszt a későbbiekben az infláció leszorításának. Idei átlagos 3,4%-os inflációs előrejelzésünket egyelőre tartjuk.
Az idei évben lehetőséget látunk a kamatcsökkentések folytatására, de ennek megindulására valószínűleg még várni kell. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata az árstabilitás elérése, ezen a fronton pedig jelenleg olyan bizonytalanságokkal kell szembenéznie a Monetáris Tanácsnak, ami inkább kivárásra ösztönözheti a testületet a következő hónapokban. Azt gondoljuk, hogy az MNB 2026 negyedik negyedévében tudja újra csökkenteni az alapkamatot. Ugyanakkor a vártnál alacsonyabb hazai inflációs nyomás, illetve alacsonyabb nemzetközi olajárak esetén akár lejjebb is lehetne menni akár már 2026-ban, de egyelőre még bizonytalanok a közel-keleti kilátások, illetve a választások utáni esetleges kormányzati intézkedések is okoznak bizonytalanságot.
Készítette:
Balog-Béki Márta, szenior elemző
