Lanczová Nikoleta

Jelenleg egy átlagos felhasználó okostelefonján 40 alkalmazás van telepítve, amelyekből egyébként 18-at használ rendszeresen. Miért ne lehetne ezt egyre redukálni? Ázsiában ez a koncepció már nem csak a képzelet szüleménye; az emberek többsége tényleg kizárólag egy applikációt használ. Kínában ezek az Alipay és a Wechat, Indiában a PayTM, Indonéziában a Gojek, Szingapúrban, Malajziában, Kambodzsában, Vietnámban, Mianmarban, Fülöp-szigeteken és Thaiföldön a Grab. Dél-Amerikában a Rappi alkalmazás elégíti ki az emberek legtöbb igényét, Közel-Keleten pedig a Careem.

Egy banki szuperalkalmazás előnyei közé tartozik, hogy támogatja az ügyfélhűséget és növeli az ügyfélélményt, hiszen egy egyszerűen kezelhető, jól átlátható felület azt az érzést kelti a felhasználóban, hogy nincs szüksége más szolgáltatóra, könnyen és kényelmesen el tudja intézni ügyeinek legnagyobb részét egy helyen. Kizárólag egyetlen fiókra, vagyis egyetlen felhasználónévre és jelszóra (vagy ezzel ekvivalens azonosítási eljárásra) van szükség ahhoz, hogy valaki le tudja foglalni a következő nyaralásához a szállást, repülőjegyet vegyen, béreljen az ott tartózkodásra autót, vásároljon múzeumba, színházba belépőket. A vakáción készült képeket ugyanitt meg is oszthatja az ismerőseivel. Baráti összejövetelen egy QR-kóddal rendelhet ételt az étteremben, majd a többiek felé fizetési kérelmet indíthat szintén egy QR-kóddal vagy a telefonok egymáshoz érintésével, hogy mindenki a maga részét állja. Biciklit bérelhet, foglalhat időpontot orvoshoz, intézheti a heti nagybevásárlást, rendezheti a víz-, gáz- és áramfogyasztását, eSIM kártyát vásárolhat, illetve mobiltelefon-előfizetést is igénybe vehet ugyanabban az applikációban, de még hosszasan sorolhatnánk a lehetőségeket. Az értékes személyes információk hozzájárulnak ahhoz, hogy az alkalmazás egyedi, személyre szabott funkciókkal is el legyen látva, képes legyen prediktív ügyfélélménnyel kombinálva javasolni a felhasználó számára teendőket, recepteket. Ezek mellett bevásárlási listát, pénzügyi tranzakciókat, spórolási tervet, nyaralási ajánlatokat készít össze, ezzel még kényelmesebbé téve a használatát. Jutalmakat, mérföldköveket is be lehet építeni, amely az ügyfelek lojalitását erősíti. A bank persze nem önállóan nyújtja ezeket a szolgáltatásokat, hanem stratégiai együttműködést köt más szolgáltatókkal, így természetesen nem szűnnének meg például a telekommunikációs cégek, csupán az ajánlataik máshol is elérhetőek lennének.

Egy szuperapp változatos fizetési megoldásokat kínál a felhasználók számára, a kínai WeChaten például az alábbiak mind elérhetőek:

• Egy boltban a vásárló felmutathatja a saját kódját, amelyet az eladó beszkennel és ezzel megterheli a számláját a vásárlás összegével
• Az eladó mutatja fel a saját QR-kódját, amelyet a vásárló beszkennel, beírja az összeget és jóváhagyja a fizetést. Ugyanígy ez a QR-kód az eladó weboldalán is elhelyezhető.
• A felhasználó a szuperappon belül egy mini programban tud fizetni az eladónak
• Az eladó egy vállalkozói oldalt nyit az alkalmazáson belül, amelyen engedélyezi a fizetést. A vállalkozói oldal egy közösségi profilnak felel meg, amely arra szolgál, hogy a vállalkozó hirdesse a saját termékeit vagy szolgáltatásait és kapcsolatokat építsen.
• Az eladónak van egy saját applikációja, amelyen belül a szuperapp fizetési rendszerét használja

A szuperalkalmazás hátránya, ami egyébként előnyei között is szerepelt, hogy egyetlen fiókkal hozzáférhető az összes, mobiltelefonon nyújtható szolgáltatás, ezért az adatok védelme illetéktelen harmadik személyektől mindennél fontosabbá válik. Az adatszivárgásokat, hackertámadásokat el kell lehetetleníteni ahhoz, hogy az emberek megbízzanak az alkalmazásban. Ugyanígy visszaüthet az, hogy egy applikáción belül szerepel minden funkció, mivel így könnyen átláthatatlanná, túlságosan bonyolulttá válhat az ügyintézés, amely elrettentheti a potenciális felhasználókat.

Miért nincs még szuperapp a mobiljainkon?

Európa egy széttöredezett piac, különböző országokban különböző nyelvet beszélnek, különböző a kultúra, a szokások, és eltérőek a hatályban lévő törvények. Ami Franciaországban működik, az Montenegróban már nem biztos, hogy kielégíti a lakosság igényeit. Kínában a Wechat és az Alipay közel minden lakoshoz sikeresen eljutott, viszont meg kell említeni azt is, hogy az applikációkat fejlesztő vállalkozások erős állami támogatást élveztek. Ezen felül az európai versenyszabályok gátolják a monopóliumot, a túlzott piaci erőt és részesedést, amely szintén nehezíti egy szuperapp létrehozását. A banki szuperalkalmazások a leggyorsabban azokban a régiókban tudtak elterjedni, ahol az emberek rendelkeztek okostelefonokkal és internethozzáféréssel, ám az infrastruktúra a környéken fejletlen, amely korábban gátolta a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, sőt akár a mindennapi teendők intézése is komoly kihívásokat rejtett magában. Ázsiában olcsón hozzá lehet jutni egy mobilhoz, viszont egy bankfiókba már nehezebb ellátogatni, emiatt a banki szolgáltatással nem rendelkezők aránya sokáig magas volt a lakosságon belül. Európában a GDPR előírások gátolják egy olyan felület működését, amely rengeteg érzékeny adatot tárolna és használna. Az európai szabályozáshoz képest sokkal enyhébb előírások vonatkoznak az adatvédelemre, így nem csoda, hogy hamarabb ki tudtak fejleszteni egy ilyen szuperappot, amely széleskörű használatra alkalmazható. Kínában ráadásul a kultúra, a nyelv és a szokások tekintetében nincsenek akkora eltérések, amelyek problémát okoztak volna a szuperalkalmazás terjedésében, mint a töredezettebb európai piacon.

További nehézséget jelenthet, hogy az európaiak már hozzászoktak azokhoz az alkalmazásokhoz, amelyek jelenleg telepítve vannak az okos eszközeiken. Kialakultak a rutinok, preferenciák, mindenki megtalálta a számára kényelmes beállításokat. Ezzel szemben Kínában az általunk használt közösségi média platformok tiltva vannak, így ott saját alternatívát kellett kitalálniuk. Könnyebb volt a lakosság számára átállni egy szuperappra, mivel előtte nem rendezkedtek be több, kevesebb funkcióval rendelkező alkalmazásra.

Megvalósulhat ez a modell Európában?

A szakértők nem tartják lehetetlennek, hogy Európában vagy az Egyesült Államokban egyetlen alkalmazásba tömörítsék a szolgáltatásokat, de az biztos, hogy másképp kell megközelíteni a célt, mint Kínában, Indiában vagy Indonéziában. Európában szükség van lokalizációra és a határokon átnyúló szabályozás egyszerűsítésére. Ebben az ügyben a decentralizált személyazonosító modellek (decentralized identity model) megjelenése előrelépést jelent. Ez a modell teszi lehetővé azt, hogy az emberek birtokolják a róluk szóló személyes információkat és csak feltétlenül szükséges mértékben osszák meg azokat. Így a cégeknek nem kell hatalmas adatbázist fenntartani a felhasználók személyes adatainak megőrzése céljából, és amennyiben hackertámadás áldozatává válnak, akkor sem jutnak hozzá a bűnözők a legfontosabb adatokhoz az ügyfelekről.

A hagyományos bankok lehetőségei piaci részesedésük megőrzésére a szuperapp árnyékában nagy vonalakban a következők:

• Nem fejlesztenek szuperappot, elfogadják a piaci változásokat és versenyképes ajánlatokkal igyekeznek megtartani ügyfeleiket. Ezzel viszont a növekedési lehetőségeik bekorlátozódnak, profitjuk csökkenhet.
• Együttműködnek szuperappot fejlesztő vállalatokkal a szuperapp felületén elérhető pénzügyi szolgáltatásokat nyújtásával. Ezt név nélkül tehetné meg, de az ökoszisztéma részévé válna és többletbevételre tehetne szert. Ha egy hitelintézet emellett dönt, akkor gyorsan kell cselekednie, hiszen a szuperappok száma véges.
• Saját szuperappot fejleszthetnek és versenybe szállhatnak ezen a piacon is, mely új bevételi forrást jelentene, miközben jobban megismerik ügyfeleiket, hiszen egy szuperappot többször és hosszabb ideig használnak az emberek, mint a jelenleg meglévő banki alkalmazásokat.

Összefoglalva: egy szuperalkalmazás növelheti az ügyfélhűséget, ezáltal a profitot, de a bevezetésének feltételeit elő kell teremteni. A szokások lassan változnak, ezért annak a szolgáltatónak, aki szuperapp fejlesztésre adja a fejét, kényelmes, átlátható, biztonságos és egyszerű felületet kell biztosítani a felhasználók számára – ami a rendkívül diverz nyugati piacokon komoly kihívás. A világtrendek ugyanakkor várhatóan előbb-utóbb itt is rákényszerítik a szereplőket, hogy megpróbálkozzanak a feladattal.