Makrogazdasági és pénzpiaci jelentés

2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag 17,5 százalék körül várható – derült a Magyar Bankholding friss makrogazdasági elemzéséből. A bankcsoport elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt idén 5,8 milliárd euróra, a GDP 2,9 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.

A vártnál gyengébb harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény miatt a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésünket 5,3%-ról 4,8%-ra csökkentettük, azonban az idei évit 0,4%-ról 0,8%-ra emeltük. Az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak negatív hatásai, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint a tavalyi súlyos aszálykárok számottevően rontották a tavalyi évi gazdasági teljesítményt. Az aszály által sújtott mezőgazdaság tavalyi alacsony bázisa miatt ugyanakkor idén pozitívan járulhat a gazdasági növekedéshez, amennyiben nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívül súlyos aszály, aminek igen kicsi a valószínűsége.A háború, az elszálló energia, és nyersanyagárak, valamint az aszály nélkül a tavalyelőtt év végi és tavalyi év eleji lendületes növekedés áthúzódó hatásai miatt tavaly 7%-hoz közelítő növekedési ütem is elérhető lett volna.

Az ukrajnai háború számos közvetett, valamint közvetlen hatáson keresztül rontja a hazai növekedési kilátásokat. A közvetett hatások leginkább az ellátási – főleg energiaellátási – láncok zavarain és ezzel szoros összefüggésben a külföldről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülnek. Jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása továbbra sem ismertek. Ezek hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag-, és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan, ami az árupiacokon szélsőséges áringadozásokat, volatilitást okozott. Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is fokozott nehézségekbe ütköznek. A növekedési kilátásokat beárnyékolja a globális gazdaság várható lassulása, egyes vezető gazdaságok fokozódó recessziós kilátása a meglóduló infláció és az ez ellen hozott erősödő monetáris szigorítások következtében. A növekedést a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint a gazdaság többi szereplőjének, így a vállalkozások és állami intézmények, önkormányzati energiaszámlájának megugrása is érdemben rontja, ami egyes ágazatokban átmeneti, vagy végleges termeléscsökkentéshez vezethet. Ezt némileg ellensúlyozhatja a kormány energiaigényes termelőágazatok szereplőinek tervezett támogatása. A növekedést ezenkívül a rendkívül súlyos aszály következtében visszaeső mezőgazdasági termelés is jelentősen visszahúzza. 

A hazai kilátások nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor kedvezőbbek, mivel a tavalyi bőven kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek éves átlagban felülmúlták a vártnál lényegesen magasabb inflációt, így a reáljövedelmek tavaly is emelkedtek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez. Az érdemben megugró infláció a tavalyi őszi hónapoktól már csökkenti a reálbéreket, ami a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelésével és az üzemanyagárplafon eltörlésével mérsékli a fogyasztást, a durván elszálló energiaköltségek és az infláció megfékezése érdekében megemelt kamatok pedig a beruházásokat foghatják vissza. A hazai GDP harmadik negyedévben bekövetkezett negyedéves csökkenése miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – tehát igen nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége ugyanakkor erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.

A kilátásokat ellentétes irányú kockázatok övezik. Pozitív szcenárió lehet, ha az uniós pénzeket sikerül teljesen felszabadítani a mérföldkövek teljesítésével, ha Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, ha az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve, ha a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít. A növekedést támogatja az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is. Mivel a tavalyi növekedést jelentős mértékben húzta le az aszály által sújtott mezőgazdaság, idén jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy várhatóan nem ismétlődik meg a 2022. évi rendkívüli mértékű aszály. A növekedésre érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, mivel számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ami a hazai termelést is meredeken visszafogná és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztározók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók elkezdődött alkalmazkodása miatt, így nem volt szükséges érvénybe léptetni a vészhelyzeti intézkedéseket egyes energiaigényes, nagy földgázigényű ágazatok kényszerű leállításával. Ennek köszönhetően a várható visszaesés a jelenlegi ismeretek alapján kifejezetten enyhe lehet, de sok a kérdőjel az ezévi gázbeszerzésekkel kapcsolatban. Továbbra is kérdéses, hogy idén mivel pótolják a kieső orosz gázszállításokat.

Főbb üzeneteink a hazai gazdaság kapcsán:

Infláció

24,5%-ra ugrott az infláció decemberben, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése okozott, azonban az élelmiszerárak emelkedése is tovább gyorsult. Tavaly átlagosan 14,5%-kal nőttek a fogyasztói árak. Mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért januárban még kismértékben tovább gyorsulhat az infláció. A következő hónapokban azonban bázishatások miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk, idén éves átlagban 17,5% lehet az infláció.

Munkaerőpiac és fogyasztás

2022-ben jelentősen emelkedett a bérdinamika (várakozásunk: 17,5%-os bruttó átlagbér-növekedés), a 20%-os minimálbér és garantált bérminimum emelés, több ágazatot érintő 20%-os bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi plusz illetménye következtében. Emellett 2021-től ismét feszessé vált a munkaerőpiac és megjelent a munkaerőhiány, amely 2022. első felében tovább fokozódott; ami a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott, a meredeken emelkedő infláció következtében pedig egyes munkaadók évközbeni pótlólagos béremelést, bérkiegészítést nyújtottak a munkavállalóknak. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban a nemzetgazdasági szintű bérnövekedés továbbra is kétszámjegyű, 14-15% közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése, valamint a várhatóan magas infláció következtében növekvő bérigények miatt.

2022-ben 1,2%-kal bővülhetett a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest, melyhez elsősorban a privát szektor növekedése járult hozzá. Az eddigi kedvező tendenciát az intenzív gazdasági teljesítmény támogatta. A munkaerőpiacra mindazonáltal ellentétes folyamatok lehetnek hatással a következő negyedévekben. A hazai gazdaság akut munkaerőhiányos helyzetben néz szembe a közelgő energiaválság negatív hatásaival, így kérdés, hogy az egyes szektorok elbocsátásait mennyire tudják ellensúlyozni a kevésbé érintett szektorok munkaerőfelvételei. Összességében tehát csupán mérsékelt változásokra számítunk a munkaerőpiacon. 2023-ban kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet, majd újra mérséklődést mutathat a következő években (2022: 3,6% és 2023: 3,9%).

A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások (pl. családokat érintő SZJA-visszatérítés) is hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, amit az első félévben az előző évi alacsony bázis is támogatott, azonban a második félévtől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassul a fogyasztás növekedése (várakozásunk szerint 2022-ben 6,1%-kal bővülhet, azonban 2023-ban 0,8%-kal mérséklődhet a háztartások fogyasztása). A háztartások fogyasztására egyes ágazatok várható részleges leállása is negatív hatással lehet a kínálati oldal szűkülésének hatására.

Beruházások

A beruházások nemzetgazdasági szinten 2022-ben a kifejezetten dinamikus első háromnegyedévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhatnak: a 2021-es 4,3%-os növekedést követően 7% feletti bővülést mutathatnak. Idén azonban kismértékű visszaesésre számítunk az emelkedő kamatok, a megugró infláció és költségek miatt romló háztartási és vállalati jövedelmek, a növekvő bizonytalanság, gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt. Mivel a folyamatban levő beruházások nem kerülnek leállításra, az intézkedések a következő években befolyásolhatják a beruházások alakulását, azonban ezt az elmúlt években bejelentett feldolgozóipari óriásberuházások ellensúlyozhatják.

Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. A feldolgozóipari beruházásokat alapvetően a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.

Külső egyensúly

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 8,6 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első tíz hónapban, azaz a romlás szinte teljes egészéért felelős. Összességében tehát jelentősen romlik a külkereskedelmi egyenleg. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő is ronthatja. A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban tavaly a várakozásunk szerint közel 9 milliárd euró hiányba fordulhatott a külkereskedelem a tavalyelőtti 1,62 milliárd euró többlet után, míg idén a belső kereslet mérséklődése lassíthatja az import növekedését, az új exportkapacitások ezzel szemben tovább növelhetik az exportot, mindezek következtében 5 milliárd euróra csökkenhet a deficit, azonban a jelenlegi energiaárak mellett a javulás jóval erőteljesebb is lehet. A folyó fizetési mérlegadatok alapján az első háromnegyed évben az egyenleg 5,8 milliárd euróval 9,3 milliárd euróra romlott a tavalyi első háromnegyed évhez képest, amit teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Az energiaegyenleg romlása nélkül 1,8 milliárd euróval javulhatott volna a folyó fizetési mérleg. Tavaly elérhette a 12,8 milliárd eurót a folyó fizetési mérleg hiánya, ami a GDP 7,5 százalékának felel meg, a tőkemérleggel együtt pedig a külső finanszírozási igény 7,7 milliárd euró, azaz a GDP 4,5 százaléka lehetett. Az idén a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 5,8 milliárd euróra, a GDP 2,9 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a külső finanszírozási igény 2 milliárd euróra, a GDP 1 százalékára mérséklődhet. A magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés, részben pedig annak hatására, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működőtőke beáramlás finanszírozza.  

Államháztartás

A kormány a tavalyi 4,9%-os GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, mivel egyes egyszeri tételeket (pl. SZJA-visszatérítés) már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek. Ennek bázisán tavaly is túlteljesültek az adóbevételek. Ezenkívül a költségvetési automatikus stabilizátorok is támogatták a költségvetés helyreállását. Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz-, és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve. A gáztartalékok további emelése érdekében a kormány 740 milliárd forint értékben további gázbeszerzésről döntött, aminek hatására az államháztartás hiánycélja a GDP 6,1%-ra módosult.A kifejezetten magas nominális növekedésnek köszönhetően az államadósság ráta 2022-ben a GDP 72 százaléka alá mérséklődhetett, ami idén is gyors ütemben folytatódhat.