Mi is történt áprilisban?
Egyrészt éves alapon a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 3,2%-kal emelkedett. Ez önmagában nem kedvezőtlen érték, de a márciusi kiugró 4,1%-hoz képest szerényebb. Ez nem meglepő, hiszen 2023-ban a március volt a leggyengébb hónap a kiskereskedelemben, onnantól fokozatosan egyre erősebbé válik az év/év összevetés alapjául szolgáló bázis, így ennek a hatásnak köszönhetően egyre nehezebben lehet pozitív eredményt elérni.
Másrészt havi alapon a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,9%-os volumencsökkenés történt. Várható volt, hogy a húsvéti időszakkal megerősített március után történni fog egy korrekció, azonban ennek a mértéke volt igazán meglepő, a várakozások ugyanis ennél enyhébb visszaesést valószínűsítettek.
Mivel az elmúlt években a kiskereskedelem eléggé turbulens volt (mely hatással van a szezonalitás módosulására és a bázishatásokra), egy-egy pontszerű adatnál a megfelelő havi vagy éves összehasonlítás kiemelése segítheti egy adott narratíva alátámasztását. Érdemes emiatt fix bázison is megvizsgálni az adatokat. A 2021-es év havi átlagához képest a 2022-es választásokat megelőző gazdasági ösztönzők óta folyamatosan csökkenő volumenindex tavaly nyáron stagnálásba váltott. 2023 októbere óta azonban növekvő tendenciát mutat a fix bázisú volumenindex, a friss adat például 3,2%-kal magasabb, mint a tavaly októberi érték.
Ehhez hasonló mintázatot mutat egyébként a fogyasztói bizalom is, ami az említett időszakban stabilan növekedett, bár a tavalyi lendületéből mégis veszíteni látszik. Összességében a fix bázisú összehasonlítás azt mutatja, hogy ugyan a 2021-es havi átlag alá csökkent áprilisban a volumenindex, ez alapján az egy adat alapján nem érdemes temetni az ágazatot. Véleményünk szerint a növekvő trend megmarad, ezt a várakozásunkat alátámasztja a reálbérek erőteljes emelkedése, és májusra havi alapon is bővülést várunk a kiskereskedelmi forgalom volumenében.
Érdekes fordulat történt az alágakban
Az elmúlt öt hónapban megfigyelhető élénkülés leginkább az élelmiszer kategória és az üzemanyag-forgalom növekedésének volt köszönhető. Előbbi lendületét befolyásolhatja, hogy a fogyasztóknál az erős inflációs sokk hatására felvett vásárlói szokások (például akciók keresése, lefele vásárlás, kisebb vásárlói kosár tartása) mennyire bizonyulnak tartósnak, milyen mértékben térnek vissza a külső sokkok előtti vásárlási mintázatokhoz.
A „nem élelmiszer” kategória forgalmának volumene tavaly is, valamint az idei első negyedéveben is alacsony volt, a többi kategóriához képest negyedéves lemaradással tudott csak pozitívba fordulni. Ez nem meglepő, hiszen a nem esszenciális termékek lesznek az utolsók, amit a fogyasztók az óvatosság oldódásával visszaépítenek a vásárlásaikba.
Most áprilisban azonban olyan történt, ami két és fél éve nem fordult elő: a nem élelmiszer kategória mutatta a legnagyobb éves bővülést a három alág közül a naptárhatástól megtisztított adatok szerint (+4,3%). Vagyis a fogyasztók ezen a téren is elkezdtek érezhetően szabadabban költeni, ennek pedig további erősödését várjuk.
Összefoglalva: bár a havi csökkenés mértéke a vártánál nagyobb volt, egyetlen pontszerű adat még nem feltétlenül állítja meg a növekvő trendet. A fogyasztói bizalom további várható erősödése mellett a jelentősen emelkedő reálbérek is ezt támasztják alá.
