Az alábbi elemzés nem számol többek között az egyes vállalatok egyedi befolyásoló tényezőivel, úgy mint a felvásárlásokkal és összeolvadásokkal, az esetleges költségracionalizálást érintő vezetői döntésekkel, vagy éppen az Európán kívüli piacszerzéssel, hogy csak párat említsünk. Ugyanakkor a lentebb vizsgált hét vállalat piaci részesedése Európában az elmúlt évtizedben viszonylag stabilnak mondható, így az jó közelítést adhat a jövőbeli növekedési pályákra. A hét vizsgált cég bevételeinek átlagosan 72%-a származik kormányzati és/vagy hadiipari megrendelésekből, a legkevesebbel a Safran rendelkezik (30%), míg a BAE Systems ilyen arányú bevétele kb. 98%.
Az európai hadiipar 2025-2030
Európa védelmi ipara átalakulóban van. Hogy mi vezetett ide, lehetséges, hogy ma már nem is annyira lényeges, de néhány okot megnevezve: az amerikai kormányzat követelései, például a NATO helyzetével kapcsolatosan, az Európa határainál zajló háború, az egyre nagyobbnak érzett fenyegetettség a világban (például Kína és Tajvan helyzete, a közel-keleti konfliktusok stb.), valamint a technológiai fejlődés.
A közeljövőre vonatkozóan talán a leginkább meghatározó szempont, hogy az amerikai kormányzat már hosszú ideje állítja: nem fenntartható az az állapot, hogy a NATO-tagországok közül – némi túlzással – egyedül az USA költ látható mennyiségű pénzt fegyverkezésre. Olyan állítás ez, amellyel nehéz vitatkozni, hiszen míg az USA éves GDP-jének 5-6%-át szánja minden évben a hadiiparra (2026-ban már kb. 1000 milliárd dollárt), addig ez az Európai Unió országaiban az elmúlt években 1-2% körül alakult. A kivételt a balti államok jelentik, valamint Görögország és például Lengyelország, ahol a kiadások elérik az éves GDP 3-4%-át is. Arról ugyan nem igen szólnak a hírek, hogy a NATO megalakulásakor az magában foglalt egy bizottságot – a Katonai Szabványügyi Ügynökséget, ma NATO Szabványügyi Hivatal (NSO) – amelybe minden nemzet képviselőt küld. Feladatuk a fegyverek és fegyverrendszerek megvitatása azzal a céllal, hogy egységes szabványban állapodjanak meg a lövedékek, fegyverek, tankok, vadászgépek, drónok stb. tekintetében. Az elmélet az, hogy minden lőszernek és alkatrésznek felcserélhetőnek kell lennie a szövetségesek között válság idején, és hogy közös stratégiájuk a másik fél képességeinek világos és gyakorlati megértésén alapul. Az íratlan elv az, hogy ezt a szabványosítást a különböző szövetségesek különböző fegyveriparai közötti kompromisszummal kell elérni. A gyakorlat azonban úgy alakult, hogy a szabványosítási bizottság mindig is egy ajtó volt, amelyen keresztül az USA fegyverekkel láthatta el szövetségeseit. A 2020-as évek elején azonban a kocka fordult. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy minden országnak „ismét” fel kell fegyverkeznie, Európa a saját hadiiparát kezdte újraépíteni. Hogy ebből a későbbiekben lesz-e diplomáciai csörte, azt ma még nehéz megmondani, de a fentiek figyelembevételével nagy esélyt adhatunk ennek a lehetőségnek is.
A másik, általunk fontosnak vélt ok a hadiipar utóbbi években tapasztalt gyors fejlődése. A technológiai átalakulás a védelmi ipart is elérte, így a korábbi eszközöket korszerűsíteni szükséges, rosszabb esetben le kell azokat cserélni. Drónok, mesterséges intelligencia, eddig soha nem látott valós idejű térképek és mozgások, jobb tesztelések, azonnali visszajelzések a hadszíntérről és azok azonnali kielemzése, adatbázisok építése, hogy csak párat említsünk. Mind olyan faktor, amelyek 10 évvel ezelőtt még nem, vagy alig léteztek. Ez azt is jelenti, hogy nem csak a hagyományos hadiipari cégek, hanem kifejezetten a digitális technológiával foglalkozó vállalatok is labdába rúghatnak (erről lásd Palantir elemzésünket, amely itt érhető el: https://www.mbhbefektetesibank.hu/sw/static/file/Palantirelemzes2026.03.09.pdf)
Mindezeknek köszönhetően az Európai Unió hadiipara 2030-ra elérheti az éves 800 milliárd eurót, amely a 2010-es éveket jellemző 140-180 milliárd euróhoz képest jelentős ugrás. Azt jelenti, hogy míg 2015 és 2022 között az EU hadiipara éves átlagos 7%-kal növekedett, addig 2022 és 2030 között ez 16% feletti is lehet. A legnagyobb vállalatok így akár 3-4-szer nagyobb piachoz férhetnek hozzá, szemben a 2010-es évekkel. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a várható növekedés tekintetében több pálya rajzolódik ki a döntéshozók előtt. Mi azt vettük alapul, amely ma leginkább megjelenik a híradásokban és egybevég a NATO legfrissebb döntéseivel.
Forrás: Európai Tanács, EDA, McKinsey & Company, BNP Paribas, iiss.org
És hogy honnan jön ez a növekedés? A NATO 2025-ös hágai csúcstalálkozójáról, ahol a 32 tagállam vezetői megállapodtak abban, hogy 2035-ig a GDP legalább 3,5%-át fordítják alapvető védelmi szükségleteikre, 1,5%-ot pedig a kritikus infrastruktúrákra, a hálózatok védelmére és a polgári védelmi készültségre. Hogy ezen kiadásoknak a jövőben milyen lesz az összetétele, azt ma még nehéz megmondani és nem gondoljuk, hogy egy statikus növekedési pályával állunk szemben. A világ változásával a védelmi ipar is változni fog. Ezen felül sok országban a hadiipari kiadást növeli például a veteránoknak járó juttatás, míg máshol nem. Természetesen ez az összeg valószínűsíthetően nem jelentős tétel, de érzékeltetheti, hogy milyen jogcímeken múlhatnak a kiadások.
A vizsgált vállalatok értékeltsége
Mielőtt az egyedi értékeltségekre rátérünk, fontos tisztázni a modellezés egyik olyan buktatóját, amely az utóbbi 4-6 évben rendszeresen megjelenik a különböző előrejelzésekben. Ez pedig nem más, mint egy esemény előfordulásának általános gyakorisága. Hogy érthetőbb legyen, a mesterséges intelligencia (MI) világában sok elemző azt valószínűsíti, hogy bizonyos cégek öt vagy tíz éves időtávon éves szinten 30-40-50% vagy még magasabb mértékben fogják tudni növelni árbevételüket. Bár az MI lehetőséget ad arra, hogy kivételes hatékonyságjavulást építsünk a modellekbe – igaz ezekre semmilyen múltbeli megfigyelésünk nincs – és azt is tudjuk, hogy egyre gyakrabban fordul elő az az állapot, hogy bizonyos cégek gyorsan és nagyra nőnek (akár oligopol vagy monopol piacot elérve), nem indulhatunk ki abból a feltételezésből, hogy a jövőben mindenki nyertes lesz. Ugyanis annak az esélye, hogy egy már 8 milliárd dolláros árbevétellel rendelkező cég a következő 5 évben 30%-kal fogja éves szinten növelni az árbevételét közelít a nullához. Egészen pontosan 1,5%. Vagyis 18900 vállalatból (ennyi hasonló cég volt az USA-ban 1950 és 2024 között) kb. 280 volt képes erre. Az elérthető piac, az elérhető felhasználók, a felhasználandó erőforrások nagyjából végesek, így nehéz alátámasztani azt, hogy a korábbiakhoz mérten, miért lenne ma más a helyzet.
Ennyi kitérő után és a fenti, európai hadiipari kiadások növekedésének 2030-ig várható lefutását figyelembe véve, a vizsgált hét cég esetében nincs olyan, akit ilyen növekedésre (pl.: +30%) nagy valószínűséggel képesnek tartanánk, még akkor sem, ha sok befektetői várakozásban hasonló szcenárió szerepel.Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs rá esély. Például két vezető hadiipari cég egyesülése máris új helyzetet teremtene az iparágban, de ilyen lehetőséget modellezni lehetetlen.
2030-ra az EU hadiipari kiadásai elérhetik a 800 milliárd eurót (2025-ben kb. 343 milliárd euró), míg a vizsgált hét vállalat összes árbevétele 280 milliárd euró lehet (2025-ben 133 milliárd euró), azaz ők felelhetnek a teljes EU hadiipari kiadás kb. 35%-áért. Ez az arány körülbelül a 2021-2025-ös éveket idézi és a cégek menedzsmenti előrejelzéseit tanulmányozva 2026-ban ez nem is fog változni. Néhány cég hosszabb távú előrejelzést is közzétett és abban sem látni lényeges eltéréseket a 2020-as években kialakult arányokat illetően.
Az Európai Unió 2030-ig várható hadiipari kiadásaival számolva a historikus P/E-hez viszonyítva a Rheinmetall tűnik a legmagasabban árazottnak. Ha csak a mai árfolyamon vesszük alapul, akkor is kb. 50%-os prémiummal forogna a historikus átlagához viszonyítva (20-as P/E vs. 32-es P/E). A modell természetesen nem tudja figyelembe venni a részvényszám változását.
A SAAB és a Safran alapvetően mindig is prémium árazással forgott a többi hadiipari részvényhez viszonyítva, és ez azt is jelenti, a növekedési pályában történő kis eltérés, vagy a profitabilitás csökkenése azonnal átárazhatja a részvényeket. A Safran ezenkívül nagyobb részt piaci megbízásokból szerzi árbevételét, így itt a nem kormányzati és védelmi ipari piac ciklikusságára is figyelemmel kell lenni. Ugyanakkor mind a két társaság esetében lehet még tér, de ez egyre szűkebb tartomány.
A Dassault Aviation árbevétele 2015 óta sokkal nagyobb ciklikusságot mutat, mint a versenytársaké. Számos alkalommal elérte a csúcsát (kb. 7-8 milliárd euró), de onnan mindig csökkenés következett, így itt nagyobb a kérdőjel arra vonatkozóan, hogy a következő öt évben mennyire lehet biztos az árbevétel növekedő trendje. Bár megrendeléseink kissé több, mint fele jön a hadiiparból, amennyiben az utóbbi évek EU hadiipari kiadásainak arányát tartani tudja, nem elképzelhetetlen, hogy jelenleg nincs drágán árazva.
A Dassault Aviation és a SAAB mellett a Thales tűnik még bíztatónak, hiszen a jelenlegi részvényárral és a múltbeli hadiipari megrendelésekkel számolva öt éves időtávon nem tűnik drágának a papír.
Az elemzésben foglalt vállalatok rövid bemutatása és technikai elemzése
Rheinmetall
A vállalat mobilitási és védelmi technológiát szolgáltat Németországban, illetve globálisan. A fő működési területei a hadi járművek, lőfegyverek, illetve lőszerek gyártása. A cég járműrendszerek üzletága a legmeghatározóbb az árbevétel szempontjából, mely harci, logisztikai, támogató és speciális járműveket kínál, ideértve a páncélozott lánctalpas járműveket, a vegyi és nukleáris védelmi rendszereket és kerekes logisztikai és taktikai járműveket. A vállalat ugyanakkor alapvetően a tankgyártásáról ismert, mely az egyik fő terméke.
A fegyver és lőszerüzletága a legjövedelmezőbb, mely tűzerő és védelmi megoldásokat biztosít, többek között fegyvereket és lőszereket, védelmi rendszereket és hajtóanyagokat. A cég ezen kívül foglalkozik elektronikai megoldásokkal is, például hálózatba kapcsolt rendszereket tervez és gyárt, illetve automatizált és koordinált eszközöket katonai felhsználás számára.
SAAB
A cég katonai megoldásokat kínál a repülés és polgári biztonság számára Svédországban és a nemzetközi piacokon. A vállalat fő szegmensei a repüléstechnika, a fegyverzeti rendszerek, a felderítési és megfigyelési platformok, és a haditengerészeti rendszerek. Repüléstechnika üzletáguk légi rendszerek gyártásával, katonai repüléstechnológia fejlesztésével foglalkozik, mely területnek a központi eleme a Gripen vadászrepülőgép-program.
A cég fegyverzeti szegmense rakétarendszerek gyártásával, a felderítési szegmensük pedig légi, földi és haditengerészeti radarok, és elektronikai hadviselési megoldásokra specializálódott, illetve harcvezetési rendszereket is kínál. A vállalat haditengerészeti üzletága szállítja és tartja karban a Stirling rendszerű tengeralattjárókat, felszíni hadihajókat és aknakereső rendszereket.
BAE Systems
A vállalat a nyugati védelmi ipar egyik legnagyobb rendszerszállítója, mely védelmi, repülőgépipari és biztonságtechnikai megoldásokat nyújt állami megrendelőknek. A cég fő üzletága a légi rendszerek gyártásáért felel, melyben a „Falconworks” program keretében együttműködve partnereivel dolgozik a cég új technológiákon és fejlesztéseken.
Az elektronikai rendszerek szegmens, a vállalat másik fő területe, melyben elektronikai hadviselési, navigációs, hajtómű és repülésirányitási rendszereket tervez és gyárt. Illetve a cég harcjárművek, fegyverek és lőszerek gyártásával és értékesítésével is foglalkozik, például gyárt páncélozott lánctalpas és kerekes járműveket (CV90, Bradley) és tüzérségi rendszereket is. A társaság korábban British Aerospace néven működött, majd 2000 májusában BAE Systems-re változtatta nevét.
Thales
A Thales egy olyan technológiai vállalat, amely főleg a hadiparban tevékenykedik, kifejezetten a repülőiparra, és a digitális-biztonságra specializálódva. A cég légvédelmi rendszerek tervezésével és gyártásával, radartechnológiával, felderítő technológiák létrehozásával, drónokkal, illetve repülőgépek fedélzeti rendszereivel foglalkozik. A vállalat fő erőssége, hogy sokféle fejlett technológiát tud összekapcsolni egyetlen fejlett platformba, különösen az elektronikai, illetve szoftver oldalon.
A Thales iparági vezetőnek számít bizonyos „niche” területein a hadiiparnak, például a védelmi elektronikában, küldetéstervező rendszerekben, illetve a digitális célpontkeresésben. A vállalat korábban Thomson-CSF néven működött, majd 2000-ben Thales S.A.-ra változtatta nevét.
Dassault Aviation
A Dassault Aviation egy francia repülőgépipari vállalat, amely katonai repülőgépek gyártásával, illetve futóművek és repülésvezérlő rendszerek karbantartásával foglalkozik. A vállalat globálisan működik, de a hadiiparon belül kifejezetten Franciaország a fő állami megrendelője, ugyanakkor mára a cég hadiipari export szegmense meghaladja hazája állami megrendeléseit.
A vállalat kínálatában a fő terméke a „Rafale”, egy kéthajtóműves vadászgép, mely repülőgép-hordozóról és szárazföldről egyaránt képes felszállni. Illetve a „Neuron” program drónjai, melyek többcélú pilóta nélküli harcirepülőgépek. A vállalat a Groupe Industriel Marcel Dassault S.A. leányvállalataként működik.
Safran
A Safran egy francia repülőgépekkel foglalkozó, globálisan működő vállalat a hadiiparon belül, melynek fő termékei a repülőgéphajtóművek. A vállalat katonai szállító és harci repülőgépek turbináinak gyártására specializálódott, illetve katonai helikopterekhez, valamint drónokhoz is tervez, gyárt és értékesít hajtóműveket. Legmeghatározóbb terméke a „LEAP” hajtóműprogram, melyben üzletileg a legfontosabb terméke a „LEAP” sugárhajtómű.
A cég továbbá repülőgép berendezéseket, például fékrendszereket, fedélzeti kommunikációs és repülésirányítási rendszerek gyártásával is foglalkozik. Repülőgép-kabinbelsők üzletága pedig személyzeti üléseket gyárt, kabinberendezéseket fejleszt és navigációs eszközöket értékesít.
Leonardo
A Leonardo világszerte foglalkozik védelmi elektronikai termékekkel és rendszerekkel, valamint katonai támogatási szolgáltatásokat nyújt. A vállalat két üzleti szegmensen keresztül működik, melyek közül az észlelési és számítástechnikai szegmensük a meghatározóbb. Ez a szegmensük olyan érzékelési és hálózati számítástechnikai technológiákat tervez, fejleszt és gyárt, amelyek lehetővé teszik a valós idejű helyzetfelismerést, így támogatva a hatékonyabb műveleti döntéshozatalt és végrehajtást. A cég fő termékei az infravörös érzékelők, harcászati radarok, lézerrendszerek, valamint a hálózati számítógépes rendszereik.
A másik üzletáguk pedig elektromos meghajtórendszereket kínál, ideértve az energiaátalakító, és meghajtási rendszereket, valamint a nagy teljesítménysűrűségű állandó mágneses motorokat, energiatároló rendszereket, valamint a mérési és irányítástechnikai berendezéseket.
Az elemzés lezárva 2026.03.17., 12:00
JOGI NYILATKOZAT
1.Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.
2. Jelen kiadvány a 2014/65/EU irányelv, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazásában marketingközleménynek minősül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen kiadvány nem minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete szerint a befektetéssel kapcsolatos kutatás követelményeinek megfelelő befektetési elemzésnek. A jelen dokumentumban közölt megállapítások nem objektív és nem független magyarázatot tartalmaznak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen marketingközleménynek minősülő dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését, közzétételét megelőző kereskedésre vonatkozó tilalom. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek, és a jelen tájékoztatás nem teljes körű.
3. A jelen kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, jegyzésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Jelen dokumentumnak, a benne foglalt információknak nem célja, hogy az ügyfelek konkrét befektetési döntéseinek az alapját képezze. A Bank kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, a konkrét egyedi befektetési döntésekért, az ebből eredő következményekért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért, veszteségekért.
4. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők a befektetésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével és befektetési céljaival, továbbá körültekintően mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatait, a díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges veszteségeket, károkat. Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról, valamint a befektetésre vonatkozó döntésének meghozatalát megelőzően forduljon munkatársainkhoz, vagy keresse fel banki tanácsadóját. Jelen tájékoztatás nem minősül adótanácsadásnak, a konkrét adó- és illetékjogi információk pontosan csak az érintett ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint az adó- és illetékjogi jogszabályok a jövőben változhatnak.
5. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban az információk valódiságáról, pontosságáról, helytállóságáról és teljességéről a Bank biztosítékot nem kapott, ezért a dokumentumban leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban sem a dokumentum készítői, sem a Bank felelősséget nem vállalnak. A kiadványban megjelölt tartalmak és vélemények a kiadványt készítő szakembereknek, a kiadvány elkészítésének időpontjában fennálló piaci körülmények alapján kialakított, megítélését tükrözik, amelyek újabb információk, a piaci viszonyok, gazdasági körülmények változása esetén külön értesítés és figyelmeztetés nélkül megváltozhatnak. A Bank fenntartja a jogot, hogy a jövőben előzetes értesítés nélkül módosítsa a jelen dokumentumban foglalt megállapításokat.
A jelen dokumentumban megjelölt, valamint a grafikonok készítése során az érintett pénzügyi eszközök teljesítményeire vonatkozó adatok forrása(i): Bloomberg.com, iiss.org, bnpparibas.com, eda.europa.eu, consilium.europa.eu, mckinsey.com, rheinmetall.com, saab.com, thales.com, baesystems.com, dassault-eviation.com, safran.com, leonardo.com
6. Az árfolyamok, hozamok, egyéb adatok múltbeli alakulásából nem lehetséges a jövőbeni árfolyamokra, hozamra, illetőleg teljesítményre vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek, és sem a múltbeli hozamok, sem a jelenlegi vélemények nem jelentenek garanciát az érintett pénzügyi eszköz, befektetési alap jövőbeli teljesítményére, azokból a jövőbeli hozamok megbízhatóan nem jelezhetők előre. Az árfolyamok a piaci folyamatok alapján pozitív és negatív irányba is változhatnak.
7. A befektetési alapokkal kapcsolatos előzetes tájékoztató információk, így különösen a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a Kiemelt Befektetői Információk, a portfolió jelentések, valamint a befektetési alapok és a kínált szolgáltatások szerződési feltételei, dokumentumai megtalálhatók az érintett alapkezelők közzétételi helyein, honlapjain, továbbá a forgalmazók honlapjain. A teljesítmény információk a megelőző 5 évre, amennyien a termék ennél rövidebb ideje létezik, erre a teljes időszakra, az érintett befektetési alap vonatkozásában az érintett alapkezelő honlapján érhető el.
8. Az adatok a teljesítményeket bruttó módon mutatják be, melyek esetében az aktuális jutalékok, díjak, és egyéb költségek felszámításra és érvényesítésre kerülnek. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a magyar forint devizanemtől (HUF) eltérő pénznemben kibocsátott eszközök esetében a megtérülés, a teljesítmény hozama növekedhet, illetve csökkenhet is az árfolyamingadozások következtében, mely árfolyamingadozás kockázatot hordoz az eszköz teljesítménye vonatkozásában.
9. A Bank jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.
A Bank továbbra is jogosult jóhiszeműen és a piacképzés szokásos módja szerint a jelen dokumentumban szereplő pénzügyi eszközök vonatkozásában kereskedésre, ügyletkötésekre vagy kereskedésre árjegyzőként az árjegyzés szokásos menete szerint, valamint egyéb befektetési tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve egyéb pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a kibocsátónak és egyéb személyeknek.
10. A Bank rendelkezik a befektetési szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatosan potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségi helyzetek leírására, illetve az ilyen helyzetek kezelésére vonatkozó Összeférhetetlenségi Politikával, illetve a bank-és értékpapírtitoknak minősülő adatok kezelésére és átadására vonatkozó belső szabályzattal.
11. A jelen kiadványban feltüntetett befektetési alapokra és egyéb pénzügyi eszközökre vonatkozó példák nem mutatják be a teljes befektetési kínálatot. További tájékoztatás, üzletszabályzatok, hirdetmények érhetőek el az aktuális szolgáltatásokról, az MBH Befektetési Bank Zrt. www.befektetesibank.hu honlapján, az MBH Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.mbhbank.hu honlapján, vagy a www.mbhbank.hu/privatebanking oldalon, továbbá az MBH Bank privát banki kiszolgálást nyújtó egységeinél.
Az MBH Bank Nyrt. az MBH Befektetési Bank Zrt. közvetítőjeként jár el. MBH Bank Nyrt. (székhely: 1056 Budapest, Váci u.38.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-040952; tev. eng. sz.: III/41.005-3/2001.; a Budapesti Értéktőzsde tagja; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.)
12.Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag a Bank előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. A Bank valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.
13. Ezt az üzenetet azért kapta, mert korábban feliratkozott hírlevelünkre vagy hozzájárult ahhoz, hogy Önt a Bank marketingcélú üzenetekkel megkeresse. Amennyiben a továbbiakban nem kíván tájékoztatást kapni az MKB Banktól, megadott hozzájárulását bármikor ingyenesen visszavonhatja. A vonatkozó adatkezelésekről, illetve az Önt megillető jogokról, azok gyakorlásának módjáról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről további tájékoztatást a www.mbhbefektetesibank.hu honlapon található adatvédelmi irányelvekben, illetve az Adatkezelési Tájékoztatóban, valamint a 06 80 333 660-as zöld számon kaphat. Amennyiben nem kíván a továbbiakban híreket, üzleti ajánlatokat kapni, hozzájárulását bármikor ingyenesen visszavonhatja a telebankar@mkb.hu e-mail címen, illetőleg a 06 80 333 660-as zöld számon. Hozzájárulását visszavonhatja postai úton is az MBH Befektetési Bank Zrt., 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G. címére küldött nyilatkozatával, amelyen kérjük, hogy jól olvashatóan tüntesse föl nevét, lakcímét és azt, hogy a közvetlen üzletszerzési célú (direkt marketing) megkeresések tiltását kéri.
Az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatás és az adatkezelési irányelvek elérhető a bankfiókokban és a www.mbhbefektetesibank.hu honlapon.
14. A jelen kiadvány a kiadása időpontjában érvényes.
A kiadvány elkészítésének időpontja: 2026. március 19. (11:00)
A véleményekhez használt adatok 2026. március 19. napjáig kerültek figyelembevételre és értékelésre.
A dokumentumot készítő elemző/k neve és beosztása: Debreczeni Csaba, vezető részvényelemző
Debreczeni Csaba
vezető részvénypiaci elemző
Befektetéselemzés
MBH Befektetési Bank Zrt.
H-1056 Budapest, Váci utca 38.
mbhbefektetesibank.hu
