Növekvő kiadások és alacsony rendelésállomány a második negyedévben
A közúti fuvarozás esetében az első negyedévben nagyobb mértékben növekedtek a költségek, mint a fuvardíjak, és ez a második negyedévben sem volt másképp. A Digilog mérése szerint nemzetközi szinten 6,8%, belföldön 6,6% volt a költségnövekedés éves alapon, vagyis legalább ilyen mértékű díjemelés tudta volna kompenzálni a fuvarozó cégeket. Azonban a fuvardíjak nem, hogy emelkedtek volna, de még csökkentek is a második negyedévben: nemzetközi szinten 2,7%-kal, míg belföldön 4,3%-kal.
A költségek emelkedéséhez hozzájárult az általános inflációs környezet, ami megemelte a bérköltséget, autópályadíjakat, amortizációs és kamatköltséget, javítást, biztosítást. Másrészt a recessziós gazdasági környezetben esett a rendelésállomány, ami a járművek futásteljesítményének csökkenéséhez, illetve az üres futások növekedéséhez vezetett. A szolgáltatók nem tudták áthárítani a költségek növekedését, egyfelől a megcsappanó kereslet okozta rossz alkupozíciójuk miatt, másfelől azért, mert középtávon sem sikerült a kapacitásaikat a csökkenő kereslethez igazítani (kamionok száma belföldön csak 2%-kal csökkent, külföldön 4%-kal nőtt).
Rövidtávon tovább emelkednek egyes költségelemek
Költségoldalról további emelkedésekre lehet számítani, ugyanis október 1-jén az idén júliusi infláció mértékével, 17,6%-kal fognak emelkedni az útdíjak. Ezután három hónappal, január 1-jén újabb emelés történik: az útdíjba épülő külsőköltség-díj mértéke növekszik. Az emelést a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. számítja ki, de az erre vonatkozó szabályok alapján nagyon nehéz megbízható becslést adni az emelés mértékéről.
Ráadásul januárban a Kormány az uniós minimális szinthez igazítja az üzemanyagok jövedéki adóját. Tekintve, hogy ezen az adón még áfateher is van, literenként 40-41 forintos drágulással is lehet számolni. Ezzel kapcsolatban van még egy nyitott kérdés: a visszaigényelhető adó mértéke. Uniós szabályozás szerint, ha egy tagországban a jövedéki adó meghaladja az elvárt minimális mértéket, akkor a kormányok lehetővé tehetik a fuvarozóknak, hogy visszaigényeljék az adó egy részét.
Ez esetünkben függ a forint árfolyamától, egészen pontosan az október első munkanapján érvényes hivatalos devizaárfolyamtól. A fuvarozó cégek ebből a szempontból az erős forintban érdekeltek, például a 380 forint/euró árfolyam esetén literenként 15 forint körül alakulna a visszaigényelhető összeg, ami alacsonyabb árfolyam esetén növekedne.
A második félévben kedvezőbb makrogazdasági kilátások, az infláció visszaesését követő kilábalás valamint az ipar rendelésállományának növekedése támaszthat erősödő szállítási igényt a szektornak, amire mindenképpen szükség van az emelkedő költségek áthárításához. A nehéz helyzetben ragadt fuvarozóknak a kiemelkedés kulcsa, hogy kapacitásaikat a kialakult kereslethez igazítják, illetve növeljék a létszámhatékonyságukat. Emellett a szélesebb szolgáltatási portfólió is hozzájárulhat a forgalom növeléséhez.
