Zöld kötvények vállalati nézőpontból

A klímaváltozás kedvezőtlen körülményeinek mérséklése érdekében néhány éve a szakértők új pénzügyi eszközöket kerestek a klímabarát projektek finanszírozására. A zöld kötvények kifejezetten zöld projektek finanszírozására tervezett pénzügyi eszközök, melyek fontos szerepet játszanak a gazdasági átalakulás elősegítésében és a környezetminőség javításában.

Az Európai Beruházási Bank 2007-ben bocsátotta ki az első zöld kötvényt „Climate Awareness Bond” néven – ez tekinthető a globális zöldkötvény-piac kezdő lépésének. Azóta jelentős fejlődésen esett át ez a szegmens is. A Climate Bonds Initiative 2023-as kimutatása szerint a zöld kötvények a globális kötvénypiac 2,4%-át képezik. A fix kamatozású értékpapírok alapelvei szerint zöld kötvény „minden olyan kötvényeszköz, amelyben a bevételt kizárólag új és/vagy meglévő támogatható zöld projektek finanszírozására vagy refinanszírozására fordítják, részben vagy egészben”. A Bloomberg szerint a zöld kötvények pénzügyi biztosítékot jelentenek az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának minimalizálását célzó projektek finanszírozásához, hiszen az ezekből befolyt összeget technológiailag fejlett projektek finanszírozására fordítják, amelyek célja az iparosítás káros hatásainak mérséklése az egész világon.

A legtöbb szakirodalmi forrás egyetért abban, hogy a zöld kötvények kibocsátásának számos pozitív hozadéka van a vállalatok számára: magasabb környezetvédelmi minősítést kapnak és alacsonyabb CO₂ -kibocsátást produkálnak, ezen túl pedig gyakorlati intézkedéseket is tesznek a vállalkozás környezeti teljesítményének, valamint zöld innovációs képességének javítása érdekében. Emellett az ilyen típusú termékek csökkenthetik a vállalati működési kockázatot és növelhetik az érintettek bizalmát, ami végső soron javítja a pénzügyi teljesítményt.

Bár a vállalatok több okból is motiváltak az eszköz használatára, a zöld kötvények kibocsátása előtt számos belső akadályba ütköznek, hiszen ehhez bizonyos költségek és kockázatok társulnak: más kötvényekhez képest a zöld kötvények általában olyan klíma- és környezetbarát projekteket támogatnak, amelyek viszonylag magas forrásigénnyel és hosszú megtérülési ciklussal rendelkeznek. Az Európai Unió kötvénystandardjának kidolgozása során számos belső akadályt azonosított. Ezek közé tartozik a támogatható zöld projektek és eszközök hiánya, a kibocsátói aggodalmak a reputációs kockázatok és a zöld definíciók kollúziója miatt, a kibocsátó számára nem egyértelmű gazdasági előnyök, bonyolult és potenciálisan költséges külső felülvizsgálati eljárások, munkaerő-intenzív jelentéstételi eljárások és bizonytalanság a finanszírozható eszközök típusával kapcsolatban. Ellenható tényezőkként Deschryver és De Mariz (2020) a zöldrefestés kockázatát és a magasabb kibocsátási költségeket, míg Sangiorgi és Schopohl (2021) a piaci részvétel elégtelenségét, a tudatosság és a megfelelő zöld projektek hiányát azonosították.

A zöldkötvény-piac – az elmúlt években végbemenő – jelentős növekedésével párhuzamosan, a zöldkötvény-bevételek felhasználásával kapcsolatban világszerte bizonytalanság is tapasztalható. Ennek kiküszöbölésére 2014-ben a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség kidolgozta a Green Bond Principles (GBP) elveket. Ezek olyan önkéntes iránymutatások, amelyek alapján a kibocsátók kijelentik, hogy a zöld kötvényeikből származó bevételt csak olyan projektek során használják fel, amelyek a tíz GBP elfogadható bevétel-felhasználási kategória valamelyikébe tartoznak, és hogy a projektkiválasztási folyamataik, a bevételek kezelése és a jelentéstétel megfelel az átfogó, többnyire az átláthatóságot célzó GBP-követelményeknek.

A zöldkötvény-bevételek számos környezetvédelmi célú projektre felhasználhatók, azonban a bevételek elosztása igencsak egyenlőtlen; az energia-, az épület- és a közlekedési szektor projektjeinek finanszírozása a teljes felhasználás több mint nyolcvan százalékát tette ki az elmúlt három évben. Fontos hozadéka azonban ennek a pénzügyi eszköznek, hogy a zöld kötvényekből származó bevétel segíti a vállalkozásokat abban, hogy tőkét szerezzenek környezetbarát projektekhez, ezáltal segítve a jövő fenntartható fejlődését. A kötvényekből befolyt bevételt a vállalatok többnyire újabb környezetvédelmi projektekbe, K+F tevékenységekbe fektetik be, különös tekintettel a zöld technológiák és termékek fejlesztésére. Dai és szerzőtársai 19 európai ország adatait vizsgálták 2018 és 2022 között, és arra az eredményre jutottak, hogy a zöld kötvénykibocsátás jelentősen elősegíti a fenntartható fejlődést. Hatására jelentősen növekszik az innovációs hatékonyság, illetve a megtakarítási ráták javulásával az iparosítási arány.

Crifo és Mottis tanulmánya arra is rámutat, hogy az ily módon finanszírozott projektek előkészítése hosszadalmasabb és azok többnyire nagyobb befektetést igényelnek, ugyanakkor a zöld kötvényekkel befektetett projekteknek a hosszú távú működés során nagyobb megtérülése lesz, egyúttal fenntartható alapot teremtenek a pénzügyi piac számára.

Felhasznált források:

Climate Bonds Initiative (CBI) (2020). Sustainable Debt Global State of the Market 2020. https://www.climatebonds.net/files/reports/cbi_sd_sotm_2020_04d.pdf (Utolsó elérés dátuma: 2024. május 22.)

Climate Bonds Initiative (CBI) (2023). 2022 Market Snapshot: And 5 Big Directions for Sustainable Finance in 2023. https://www.climatebonds.net/2023/01/2022-market-snapshot-and-5-big-directions-sustainable-finance-2023 (Utolsó elérés dátuma: 2024. május 22.)

Dai, S., Yu, H., Aiya, F., & Yang, B. (2024). Green bonds and sustainable development: theoretical model and empirical evidence from Europe. International Journal of Sustainable Development & World Ecology, 1-16.

Deschryver, P., & De Mariz, F. (2020). What future for the green bond market? How can policymakers, companies, and investors unlock the potential of the green bond market? Journal of risk and Financial Management, 13(3), 61.

Luo, X., & Chan, L. (2024). Green bonds drive environmental performance: Evidences from China. Sustainability, 16(10), 4223.

Mottis, N., & Crifo, P. (2016). Socially responsible investment in France. Business and Society, 55(4).

Sangiorgi, I., & Schopohl, L. (2023). Explaining green bond issuance using survey evidence: Beyond the greenium. The British Accounting Review, 55(1), 101071.