15.2%-kal nőttek a bérek augusztusban

Augusztusban ismét 15.2%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 555 900 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 383 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 565 100 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó, vállalatokat magában foglaló versenyszférai területen 562 700 forint volt az átlagkereset a hónapban, 15.3%-os éves növekedés után.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15.2%-kal nőtt, a nettó reálbérek pedig 1.0%- os csökkenést mutattak a hónapban. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 14.1% volt a hónapban az előző havi 15.6% után.

Kilátások

Továbbra is 15% feletti a béremelkedési ütem a hazai munkaerőpiacon és mivel a foglalkoztatás feszessége sem csökken, így láthatóan tovább tart a lendület a munkáltatók részéről a munkaerőpiaci bérversenyben. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve a jelentősen megemelkedett kamatok következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a továbbra is feszes munkaerőpiac és alacsony munkanélküliség fenntartja a dinamikát. Idén az év eleji bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8.5%-os lehet a béremelkedés, amit az év végi minimálbértárgyalások még befolyásolhatnak. Ezek következtében a prognosztizált idei erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2.2%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni, mivel az infláció az év második felében már látványos csökkenésnek indult és a trend folytatódhat, szeptembertől pedig már érdemben pozitív számot mutathat a reálbér növekedés.

Részletek, háttér

A megemelkedett vállalati inputköltségek mérsékelt ütemben továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát – bár jelentősen lassabb ütemben, amit a forint éves alapú jelentős erősödése is segít -, ami magasabb bérkövetelésekhez vezet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében. Azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása megjelenhet a dinamikában az év vége felé, azonban egyelőre a növekedést indukáló tendenciák erősebbnek látszanak. Továbbá az idei év eleji jelentős vállalati átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.

Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusának végéhez közeledve próbálják megtalálni azt a kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat, de ez még puha landolás keretében, erősebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel több geopolitikai illetve makrofolyamat is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően és az egyébként látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2%-os jegybanki célok irányába.

Továbbá immár a bankszektori, pénzügyi stabilitási kockázatokra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és magas szintre kerülésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel egyben további szigorításra is ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. Ebből következően a már jelenleg is a neutrális szint  fölé  emelkedett,  a  növekedést  korlátozó  mértékű  kamatok  több  negyedéven  keresztül elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció és mérséklődjenek az ezzel kapcsolatos várakozások.

Ágazati bontásban a hónapban átlag feletti volt a bérnövekedés a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, az IT területen, a szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet-szabadidő alágban.

A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés