16.0%-kal nőttek a bérek júniusban
Júniusban 16.0%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 566 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 390 900 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 576 600 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 577 700 forint volt az átlagkereset a hónapban, 17.3%-os éves növekedés után.
Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 16.0%-kal nőtt, a nettó reálbérek pedig 3.4%- os csökkenést mutattak a hónapban. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14.9% volt a hónapban az előző havi 16.9% után.
Kilátások
A meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések miatt elméletileg némi lassulást mutathatna a folyamat, de láthatóan a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt.
A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8.5%-os lehet a béremelkedés, amit a minimálbér tárgyalások még befolyásolhatnak.
A minimálbéremeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 1.8%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján, mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul, és augusztustól kezdve már pozitív számot mutathat a reálbérnövekedés.
Részletek, háttér
A megnövekedett költségek mérsékelt ütemben továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása megjelenhet a dinamikában az év vége felé, de egyelőre az ellenkező, pozitív tendenciák erősebbnek látszanak.
Továbbá az idei év eleji vállalati átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.
Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusában hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat illetve folyamatokat, és ez jelentős valószínűséggel még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni.
Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően és az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2%-os jegybanki célok irányába. Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és magas szintre kerülésének következményeként.
Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel egyben további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat.
Ebből következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedett, a növekedést korlátozó mértékű kamatok rövidtávon elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció és mérséklődjenek az ezzel kapcsolatos várakozások.
Ágazati bontásban a hónapban átlag feletti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, a hulladékgazdálkodásban, az építőiparban, a pénzügyi szektorban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív- támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt az energiaszektorban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a szakmai-tudományos alágban, a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet-szabadidő alágban.
A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés
Bizonytalanság az elnökválasztás árnyékában – Vámháború indulhat?
Donald Trump kampányának egyik fontos mondása, hogy vissza kell szerezni a feldolgozóipar egy részét, és ezzel új munkahelyeket teremteni az amerikai gazdaság számára. Ennek eléréséhez az importvámok emeléséhez/bevezetéséhez folyamodna a republikánus jelölt. A volt elnök több kampányesemény, illetve interjú során…
Ismét technikai recesszióba került a magyar gazdaság
A várakozásunkhoz és a konszenzushoz képest is jelentős negatív meglepetést hozott a harmadik negyedéves GDP adat. A KSH előzetes adatai szerint az idei harmadik negyedévben 0,8%-kal esett vissza a magyar gazdaság a nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához…
Visszafogottabb eredményt hozott az ősz az idegenforgalomban
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb számokat hozott: A vendégéjszakák száma tudott ugyan növekedni az egy évvel korábbi adatokhoz képest 1,1%-kal, de ez a külföldi turisták által eltöltött éjszakáknak volt köszönhető, mivel számuk 5,8%-kal emelkedett, míg…