17.9%-kal nőttek a bérek májusban

Májusban a várakozásokat felülmúlva 17.9%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 567 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 577 600 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 584 600 forint volt az átlagkereset a hónapban, 20.0%-os növekedés után.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 17.9%-kal nőtt, a nettó reálbérek pedig 3.0%- os csökkenést mutattak a hónapban. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 16.9% volt a hónapban az előző havi 16.9% után, fenntartva a dinamikát.

Kilátások

Tovább folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, és a várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet és a kiemelten feszes munkaerőpiac illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást.

A minimálbéremeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását.

Részletek, háttér

A megnövekedett költségek továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása mérsékelten megjelenhet az év vége felé. Továbbá az idei év eleji átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.

Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusában immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat illetve folyamatokat, és ezt jelentős valószínűséggel még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően és az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2%-os jegybanki célrendszerek irányába. Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és kellően magas szintre kerülésének következményeként.

Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. A jelenleg kialakult folyamatokból következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.

Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban – bónuszfizetések miatt -, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a pénzügyi szektorban, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet, szabadidő alágban.

A képek forrása: KSH, MBH előrejelzés