4%-kal nőtt a GDP

A várakozásokat jelentősen alulmúlva, 4%-kal bővült a hazai GDP a harmadik negyedévben, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 4,1% volt. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Az első háromnegyed évben a GDP 6,1%-kal emelkedett. A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3%-ról 5% alá csökkenthetjük, azonban a jövő évi 0,4%-os növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk.

A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése, a negatív meglepetést elsősorban a kirívóan gyenge kukoricatermés okozhatta.

A járműgyártást sújtó chiphiány enyhülésének hatására határozott gyorsulást mutatott az ipari termelés, ennek, és az alacsony egy évvel ezelőtti bázisnak köszönhetően az ipari termelés éves növekedési üteme a kétszeresére, 9,6%-ra gyorsult a második negyedévi teljesítményhez képest, ami 1,8-2 százalékpontot adhatott a GDP növekedéséhez. Negyedéves alapon pedig 2,4%-kal bővült az ipari termelés, ami közel fél százalékpontot adhatott a GDP negyedéves növekedéséhez. Az építőipar növekedése mind negyedéves, mind éves szinten minimálisan bővülhetett, így érdemi hozzájárulása nem volt a növekedéshez. A szolgáltatások általában lassultak. A harmadik negyedévben érdemben, 3,2%-ra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumenének éves növekedése a második negyedévi 10,2%-hoz képest, jelentősen hozzájárulva a gazdasági növekedés lassulásához, míg gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest. Bázishatások, valamint a belföldi turizmus külföld felé fordulása miatt érdemben lassult a vendégéjszakák száma, hasonlóképpen a vendéglátás forgalma is. Bázishatások, és az átlag feletti fogyasztós energiaárának nyáron bejelentett emelése, a romló fogyasztói bizalom, az emelkedő kamatok miatt más szolgáltatói ágazatokban is lassulás lehetett. Az ingatlanpiaci szolgáltatások lendületét még fenntarthatta a lakásátadások és irodaátadások számának megugrása. A szabadidős szolgáltatások robosztus növekedést mutathattak az egy évvel még elhalasztott nagyfesztiválok megtartása, telt házas sportesemények és koncertek hatására.

A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztása és a beruházások lassíthatták a növekedést, azonban a negatív meglepetést a gyenge mezőgazdasági termelés miatt visszaeső készletek okozhatták.

A növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után számos jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt a második negyedévtől már jelentős javulásra lehet számítani, amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat. A növekedést szintén támogathatja az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára növekvő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet. A növekedésre érdemi pozitív kockázatot jelenthet, ha nem ismétlődik meg az idei kirívóan gyenge mezőgazdasági teljesítmény, valamint tovább csökkennének az energiaárak.  

Mivel a hazai gazdaság növekedési többlete az uniós (előzetesen közölt adatok szerint 2,4%), valamint az euró-övezeti (2,1%) átlaghoz képest továbbra is megközelíti a két százalékpontot, a vártnál gyengébb teljesítmény ellenére is folytatódhatott a hazai gazdaság felzárkózása.

Forrás: KSH, Bankholding előrejelzés