Ezek megfejtésében akkor sem lenne könnyebb a dolgunk, ha tényleg mitológiai lények irányítanák a kozmoszt. Jól tudjuk, hogy Zeusz lányainak (Klóthó, Lakheszisz és Atroposz), azaz a moirák döntéseinek, akik a végzet és az emberi sors irányítói a görög mitológiában – még az istenek, és így apjuk sem mondhatott ellent. Ők fonják az idő fonalát, mondják meg, hogy milyen elkerülhetetlen törvényszerűségek és sorsfordulatok szerint mozog a világ, hogyan változnak a korszakok, vagy mikor jön el az emberiség kollektív bukása…
…de szerencsére 1931-ben az amerikai Institute for Supply Management (ISM) megalkotta, a ma már Purchasing Manager’s Indexnek (PMI) hívott mutatót. Három fajtája ismert ennek az indexnek, a feldolgozóipari, a szolgáltatóipari és a kompozit. Számunkra most az első a fontos, annak ellenére, hogy jól tudjuk, a fejlett világ nagy része a szolgáltatóiparra épül. Amerikában a GDP-nek kb. 70%-át, míg Európában a 60%-át a gazdaság ezen része adja.
1999 év végétől az ISM elődje, azaz a National Association of Purchasing Management’s havi, feldolgozóipari indexe szignifikánsan csökkenni kezdett. Nem sokakat érdekelt ez a tény, hiszen a szolgáltatóipar már akkor is jelentős részét adta az amerikai gazdaságnak. Ez az az időszak, amikor, ha valaki gyárat, feldolgozóüzemet épített, akkor mai szóval jellemezve „boomer” volt, vagyis az „old economy” tagja. Róluk akkor úgy gondolták, hogy a digitális világban idejétmúltak, és senki sem lehet a „new economy” tagja, hacsak nem égeti tonnaszámra a pénzt, meg nem térülő internetes projektekben. Volt időszak, hogy úgy tűnt az „old economy” tagjainak időfonalát elvágta Zeusz legfélelmetesebb (moira) lánya: Atroposz.
Mivel a feldolgozóipar akkor a gazdaságnak mindösszesen az ötödét tette ki, az index alakulása elkerülte a figyelemt. Ugyanakkor 1994 után az IT eszközöket és telekommunikációt érintő beruházások 15-20%-kal emelkedtek éves szinten, a technológiai szektor pedig összesen a gazdasági növekedés 30%-át adta. 2000 szeptemberében érkezett az első figyelmeztető jel, az első „profit warning” az Inteltől, majd a GDP friss adatainak publikálásakor kiderült a technológiai eszközök beszerzése az év második negyedévében meredek, 34%-kal emelkedett, a harmadikban már csak 1,2%-kal, októbertől pedig minden technológiai cég megtapasztalta azt, amit az Intel.
Jó hír, hogy nem itt tartunk, fonják bárhogyan is az idő fonalát a moirák. Ha megnézzük a lenti feldolgozóipari PMI indexet, és ha ez rímelne a korábbi analógiára – akkor még csak 2025 végén indult el az a valami, ami majd az MI széleskörű használhatóságát biztosítja. Persze hogy annak lesz-e értelme vagy sem, az már egy másik kérdés.
Aktuális hosszú távú ajánlásaink (egy éves célárak DCF-modell alapján):
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
