A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek főcsoportnál 0,1%-os árcsökkenést mért a KSH, így tehát ezen kategóriánál fennmaradt a csökkenő trend – ugyanez a dinamika az év/év alapú számokban is felfedezhető. A járműüzemanyagok ára 5,9%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest, az ezt tartalmazó, 18,5%-os súlyú egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportnál összességében 1,8%-os áremelkedés látható. A háztartási energiáért 0,2%-kal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy hónappal korábban, a ruházkodási cikkeknél látható 1,3%-os árnövekedés megfelel az előző években látott mintázatnak, a nyári hónapok utáni szezonváltás ekkor érzékelhető az árakban is. A szeszesitalok és a dohánytermékek 0,1%-kal kerültek többe, mint augusztusban. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött, a szolgáltatások ára 0,5%-kal csökkent. Ez utóbbi kategória meglepett minket: az üdülési szolgáltatások mellett szokatlanul erőteljes árcsökkenés volt tapasztalható a sport és múzeumi belépők, valamint a szerencsejáték alkategória esetén. Ezek együttes ármérséklő hatása az általunk vártnál jelentősebb volt.
Kilátások
Ahogyan azt már az előző hónapokban is jeleztük, a nyári lokális mélypont után az év végéhez közeledve fokozatos áremelkedésre lehet számítani, ennek jeleit láthattuk az eggyel korábbi és a mai adatközlés alapján is. Ami a két nagy kategóriát, az élelmiszerek és a szolgáltatások árának év/év alapú változását illeti, felemás kép rajzolódik ki. Miközben az élelmiszerek ára továbbra is csökken (-1,2%), addig a szolgáltatások áremelkedési üteme az 5%-ot közelíti, a hivatalos KSH adat 4,9% volt. Az oly sokszor emlegetett házon kívül étkezés ára – amelyet az élelmiszereknél számol el a KSH – 5,8%-kal nőtt, amely némi lassulást jelent a korábbi hónapok adataihoz képest, de ezen lassulás mértéke egyelőre nem jelentős.
Azt gondoljuk, hogy nagyjából 2027 közepéig tovább emelkedhet idehaza az infláció, de még így sem fenyeget az a veszély, hogy átlépnénk a toleranciasáv felső, 4%-os határát. A geopolitikai feszültségek miatt az energiapiacokon továbbra is kedvezőtlenek a folyamatok, a Brent típusú olaj hordónkénti ára 100 dollár körül (és sokszor inkább afölött) mozog, az olajszállítmányok nehezen jutnak el az arab térségből a célországokba, így az üzemanyagoknál további drágulást nem lehet kizárni az őszi hónapokban. Reménykedünk abban, hogy a közel-keleti konfliktust még idén sikerül lezárni a feleknek, ez mindenképpen árcsökkentő hatással bírna az üzemanyagoknál. Az élelmiszereknél az aszály hatása lassan már megjelenhet, várakozásunk szerint lassú drágulás indulhat be. Ami ugyanakkor jó hír, hogy a vállalatok áremelési szándékai továbbra is nyomottak. Eközben a béremelkedési ütem is a vártnál gyorsabban mérséklődik, kordában tartva a költségeket.
Várakozásunkat a mai adat alapján egyelőre nem módosítjuk, továbbra is 1,9%-os átlagos áremelkedési ütemet várunk az idei évre, 2027-ben pedig 2,5-3% között lehet az éves átlagos drágulási ütem. Ami a kamatkilátásokat illeti, tartjuk azt az előrejelzésünket, miszerint az MNB csak jövőre folytathatja a kamatcsökkentéseket. Amennyiben további pozitív meglepetések érkeznek az infláció terén, az teret adhat az MNB-nek egy esetleges decemberi lazításra, de ezt egyelőre csak kockázatként fogalmazzuk meg, alappálya mentén egyelőre nem ezzel számolunk. Az infláció mellett a forint árfolyamára is figyel minden bizonnyal az MNB, egyrészt az importárak alakulása javarészt ettől függ, másrészt a múltbeli tapasztalatok alapján az árfolyammozgás szoros összefüggésben van az inflációs várakozások alakulásával, amelynek emelkedése az inflációt is emelheti. Nem utolsó sorban a nemzetközi hangulat javulására is szükség lenne a kamatcsökkentések újraindításához, ebben pedig jelentős még mindig a bizonytalanság az iráni helyzet, a nemzetközi hozamemelkedés és legújabban a francia és spanyol politikai fejlemények miatt.
Készítette:
Árokszállási Zoltán – igazgató
Sümegi Ákos – makrogazdasági elemző
