Ajánlás: Tartás
Egy éves célár: 2850 HUF
Összefoglaló
- A Magyar Telekom második negyedéves árbevétele meghaladta a 243,3 milliárd forintot, ami 0,8%-os éves alapon vett emelkedésnek felel meg. Az EBITDA és az EBIT ellenben némileg zsugorodott, előbbi 0,8%-kal, utóbbi 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbi értékekhez képest. A nettó eredmény 0,5%-kal növekedett a pénzügyi műveletek nettó eredményének szignifikáns javulásának köszönhetően.
- A magyarországi szegmens árbevétele 1,5%-kal emelkedett, ami mögött elsősorban a mobil és a vezetékes szélessávú bevételek pozitív momentumát kereshetjük. Az észak-macedón működés értékesítési számait jelentősen rontották a devizapiaci folyamatok: forintban zsugorodást, helyi devizában ellenben bővülést jelentett a szegmens.
- A menedzsment megerősítette a korábbi előrejelzését: az árbevétel alacsony egyszámjegyű, a módosított nettó eredmény 10% körüli éves emelkedésére számítanak idén. A célok elérését segítheti, hogy július elsejével alkalmazásra került egy 4,4%-os inflációs díjkorrekció.
- Az új egy éves osztalék nélküli célárunk részvényenkénti értéke 2850 forintra emelkedett. A diszkont kiárazódásával a további árfolyamemelkedési potenciál korlátozott lehet, ezért az ajánlásunk továbbra is tartás, ugyanakkor a részvényesi javadalmazási politika attraktívvá teheti a részvényt.
Csoportszintű eredmények
A Magyar Telekom negyedéves árbevétele meghaladta a 243,3 milliárd forintot, ami 0,8%-os éves alapon vett bővülésnek felel meg. A növekedés hajtómotorját a vezetékes bevételek jelentették, miután 1,7%-kal múlták felül az egy évvel korábbi számokat. A mobil bevételek 1,5%-kal emelkedtek. A rendszerintegráció/Információtechnológiai (RI/IT) bevételek viszont rontották az összképet, a terület értékesítési számai 6,6%-kal csökkentek. A bruttó fedezet 1,2%-kal, 155,7 milliárd forintra emelkedett a távközlési szolgáltatások jovuló jövedelmezősége nyomán.
A felső eredménysorokon tapasztalt bővülés ellenére az alsóbb szinteken csökkenés volt tapasztalható. Az EBITDA (108,4 milliárd HUF) 0,8-kal maradt el a tavalyi második negyedéves szintjétől. Ennek fő oka, hogy a bázisidőszakban egyszeri tételek (leányvállalat-értékesítés) javították az eredményt. A közvetett költségek 6%-kal emelkedtek, részben az egyszeri bevételek elmaradása, részben pedig a hazai márciusi béremelések hatása miatt.
A működési eredmény összességében 72,1 milliárd forintra zsugorodott, ami 1,3%-os csökkenésnek feleltethető meg. Elsősorban a magasabb kapott kamatoknak és a forint második negyedévben tapasztalt erősödéséből fakadóan szignifikánsan javult a pénzügyi műveletek nettó eredménye: a nettó pénzügyi veszteség 5,6 milliárd forintról 3,8 milliárd forintra mérséklődött, így az adózás előtti eredmény (68,3 milliárd HUF) a romló operatív profit ellenére is 1,3%-kal, az adózott eredmény (58 milliárd HUF) pedig 0,5%-kal tudta meghaladni a tavalyi év második negyedévében látott számokat.
A második negyedévben végrehajtott 136,4 milliárd forintos osztalékkifizetés, valamint a 46,3 milliárd forintos részvény visszavásárlás jelentősen megemelte a nettó adósságállományt, ami a március végi 226,7 milliárd forintos szintről 361 milliárd forintra ugrott, a nettó adósság és az EBITDA hányadosa pedig 0,86-ra emelkedett. Ez azonban ciklikus hatás, a részvényesi kifizetések lezárultával az év hátralévő részében várhatóan csökkenést fogunk látni.
MT-Magyarország
A magyarországi szegmens bevétele 224,2 milliárd forintra emelkedett (+1,5%), mivel a mobil és a vezetékes szélessáv értékesítések pozitív momentuma felülmúlta a vezetékes hangalapú és a a rendszerintegrációs bevételek csökkenését. A mobilbevételek összességében 2%-kal, a vezetékes bevételek pedig 2,6%-kal haladták meg az egy évvel ezelőtti számokat. Az RI/IT bevételek 5%-kal estek vissza.
A hazai működés EBITDA-ja 0,9%-kal zsugorodott a már emlegetett bázisidőszakbeli egyszeri tételek (ViDaNet-értékesítés, ingatlanértékesítés) torzító hatásai miatt. A spektrumlicensz nélküli CapEx AL ugyanakkor 9,2%-kal nőtt, megközelítve a 25,2 milliárd forintot. Ez tükrözi a felfutó magyarországi optikai hálózat beruházások növekedését.
Észak-Macedónia
Az észak-macedón egység számait jelentősen rontották a devizapiaci folyamatok. Míg az értékesítés dénárban számolva 4,4%-kal múlta felül a tavalyi második negyedévet, addig forintban kifejezve 6%-os csökkenést könyvelhetett el a társaság. A balkáni devizában mért bővülés mögött a magasabb szolgáltatási bevételek és a megnövekedett készülékértékesítések húzódtak meg, miközben a helyi RI/IT bevételek jelentősen visszaestek (forintban számolva 45,5%-kal).
A működési hatékonyság ugyanakkor javult. Az EBITDA forintban kifejezve 0,9%-kal nőtt. A szegmens beruházásai (CapEx AL) 47,2%-kal estek vissza az alacsonyabb vezetékes hálózat beruházások és a TV-tartalom aktiválásának eltérő ütemezése miatt.
Menedzsmenti előrejelzés
A menedzsment megerősítette az első negyedévet követően kitűzött célokat: a 2026-os év alacsony egyszámjegyű bevétel- és közepes egyszámjegyű EBITDA AL növekedést hozhat, miközben a módosított nettó eredmény bővülése 10% körül lehet majd az idei év egészében. A spektrumlicensz nélküli cash flow-ra 200 milliárd forintot várnak.
A július elsejétől került bevezetésre a 4,4%-os inflációkövető díjkorrekció, ami a harmadik negyedévtől fogja éreztetni hatását. A menedzsment kiemelte, hogy az észak-macedóniai verseny fokozódhat a jövőben egy új szereplő piacra lépésével (One Macedonia Telecommunications, a 4iG leányvállalata), ami nyomás alá helyezheti a balkáni működés jövedelmezőségét.
Modellkorrekció
A Magyar Telekom gyorsjelentése összességében az elemzői konszenzusnak megfelelő tendenciákat mutatott: lényegében stagnálást láthattunk enyhe marzsszüküléssel. A negyedéves számok ismeretében kismértékben finomítottunk az előrejelzésünkön, a korábbi rövid távú bevétel-előrejelzésünket enyhén lefelé módosítottuk a RI/IT tevékenység általunk valószínűsítettnél lassabb felfutása miatt, ugyankkor a mobil- és a vezetékes adatszolgáltatások dinamikáját látva felfelé korrigáltuk a közép- és hosszútávú bevételnövekedési pályánkat.
Az értékeltségre ugyanakkor ez a korrekció jelentéktelen hatást gyakorolt. A célárunk változását két tényező magyarázza. A kockázatmentes hozamszint – a tíz éves magyar referenciahozam – szignifikáns módon csökkent a legutóbbi elemzésünk óta, ami lefelé tolta a jövőbeli pénzáramok diszkontálásához alkalmazott súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC). A másik tényező a maradványérték kalkulációjához használt EV/EBITDA mutató növekedése. Az elmúlt időszak árfolyamemelkedése mögött nem csupán a fundamentumok javulását, hanem a régióra, és különösképpen a magyar tőkepiacra jellemző diszkont tartósnak mutatkozó kiárazódását is megfigyelhettük (ez a trend nem csak a Magyar Telekomot érinti, a régió egyéb távközlési szolgáltatóinál is fokozatosan emelkedik az értékeltségi szint). Ezért a maradványérték meghatározásához egy szélesebb európai távközlési peer group átlagos gördülő 12 hónapos EV/EBITDA szorzóját alkalmazzuk, aminek értéke az elemzés készítésekor 5,6 volt.
A fenti változtatásokat követően az új egy éves osztalék nélküli célárunk részvényenkénti értéke 2850 forintra emelkedett. A diszkont kiárazódásával a további árfolyamemelkedési potenciál korlátozott lehet, ezért az ajánlásunk továbbra is tartás. A Magyar Telekom, ahogy a második negyedéves eredmények is mutatják, nem egy növekedési sztori, ugyanakkor a részvényesi javadalmazási politika vonzóvá teheti a befektetők szemében. Véleményünk szerint a kifizetési ráta (osztalék és részvény-visszavásárlás együtt) 2029-re az előző évi nettó eredmény 100%-ára emelkedhet. A folyamatos részvény-visszavásárlások a csökkenő részvényszám révén fokozatosan emelhetik majd az egy részvényre jutó eredményt az előttünk álló években, ami a magas osztalékfizetési rátával együtt attraktív megtérülést eredményezhet.
Kockázatok
A Magyar Telekom működését számos kockázat kíséri, amelyek hatással lehetnek a jövőbeli pénzáramok és a modellezéshez alkalmazott paraméterek alakulására. A szabályozási környezet változása önmagában is bizonytalanásgi forrás lehet (uniós, hazai vagy észak-macedón előírások esetleges változása). Pénzügyi oldalról ki kell emelni a technológiai avulásból eredő eszközértékvesztés, a hazai adópolitikai változások (például különadók), a devizaárfolyam kitettség, valamint a tágabb geopolitikai és makrogazdasági környezet szerepét. A társaság piacain fokozódó verseny figyelhető meg, miközben az AI-apalú technológiai átalakulásra való felkészülés jelentős kérdéseket vet fel a már emlegetett szabályozói, beruházási, adatvédelmi és kiberbiztonsági szempontból. Nem elhanyagolható az energiaárak alakulásának vagy a beszállítói lánc függőségeinek szempontja sem.
A felsorolt kockázatok – bár nem egyenlő súllyal –a WACC-on és a hosszú távú jövedelmezőségen (EBITDA marzs) keresztül szűrődnek be az elemzésbe, ezért ezek értékének megválasztása kritikus fontosságú a fair érték meghatározása szempontjából. A modellben alkalmazott szorzószámos megközelítés lényegében kiváltja a Gordon-féle örökjáradék-formulához szükséges növekedési ráta explicit becslését egy piac által implikált értékkel. Ennek előnye, hogy kiveszi a képletből a tartós növekedési ütem meghatározáskor fellépő módszertani kérdéseket (pl. nominális vagy reál értelemben készül-e az elemzés, mennyire valószínű, hogy a stabil növekedési ütem örökké változatlan marad), ráadásul kiküszöböli a WACC és a növekedési ráta közelségéből fakadó érzékenységet is. Ugyanakkor a módszer hátránya, hogy az összehasonlítható vállalati kör kijelölése jelentősen befolyásolhatja az eredményt, valamint nem szűri ki a piaci ciklusok értékeltségre gyakorolt hatását sem. A lenti táblázatokban látható érzékenységvizsgálat azt hivatott jelölni, hogy a maradványérték meghatározásához alkalmazott paraméterek (EV/EBITDA ráta és EBITDA marzs) változása hogyan alakítaná a célárunkat.
Elemzés lezárva: 2026.08.07. 12:00
Készítette: Weiszmann Péter Miklós, junior részvénypiaci elemző
JOGI NYILATKOZAT
1.Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 9.G.sz.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz.: III/41.086/2022., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina körút. 55. sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.
2.Jelen dokumentumban közölt megállapítások, mint befektetési elemzés a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján objektív és független magyarázatnak, azaz befektetéssel kapcsolatos kutatásnak minősül, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A jelen dokumentumot a Bank az ügyfelei vagy a nyilvánosság körében kívánja terjeszteni, vagy más személyek számára oly módon biztosít hozzáférést, amely alapján jelen dokumentum nyilvánosságra kerülhet.
3. A jelen kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, jegyzésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak.
A Bank kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, a konkrét egyedi befektetési döntésekért, az ebből eredő következményekért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért, veszteségekért.
4. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban az információk valódiságáról, pontosságáról, helytállóságáról és teljességéről a Bank biztosítékot nem kapott, ezért a dokumentumban leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban sem a dokumentum készítői, sem a Bank felelősséget nem vállalnak. A kiadványban megjelölt tartalmak és vélemények a kiadványt készítő szakembereknek, a kiadvány elkészítésének időpontjában fennálló piaci körülmények alapján kialakított szakmai megítélését tükrözik, amelyek újabb információk, a piaci viszonyok, gazdasági körülmények változása esetén külön értesítés és figyelmeztetés nélkül megváltozhatnak. A Bank fenntartja a jogot, hogy a jövőben előzetes értesítés nélkül módosítsa a jelen dokumentumban foglalt megállapításokat, ajánlásokat.
5. Az árfolyamok, hozamok, egyéb adatok múltbeli alakulásából nem lehetséges a jövőbeni árfolyamokra, hozamra, illetőleg teljesítményre vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők a befektetésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével és befektetési céljaival, továbbá körültekintően mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatait, a díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges veszteségeket, károkat! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról, valamint a befektetésre vonatkozó döntésének meghozatalát megelőzően forduljon munkatársainkhoz, vagy keresse fel banki tanácsadóját!
További tájékoztatás elérhető a www.mbhbefektetesibank.hu honlapon, továbbá az MBH Bank Nyrt. fiókjaiban, valamint az www.mbhbank.hu honlapon. Az MBH Bank Nyrt. az MBH Befektetési Bank Zrt. közvetítőjeként jár el.
6. Ajánlások:
- Overweight: (felülsúly): Az „Overweight (felülsúly)” besorolás azt jelenti, hogy a részvény hozama várhatóan meghaladja az iparág átlagos hozamát vagy az index referenciaértékét a következő 12 hónapban.
- Underweight (alulsúly): Az „Underweight” (alulsúly) besorolás azt jelenti, hogy a részvény hozama várhatóan az egész iparág átlagos hozama vagy az index referenciaértéke alatt marad a következő 12 hónapban.
- Equal weight: Az equal weight besorolás azt jelenti, hogy a részvény hozama várhatóan megegyezik a teljes iparág átlagos hozamával vagy az index referenciaértékével a következő 12 hónapban.
- Vétel (Buy): a teljes megtérülés várhatóan meghaladja a 10% -ot a következő 12 hónapban.
- Semleges (Neutral): A teljes megtérülés várhatóan -10 – + 10% között lesz a következő 12 hónapban.
- Eladás (Sell): A teljes megtérülés várhatóan -10% alatt lesz a következő 12 hónapban.
- Felülvizsgálat alatt (Under revision): Ha új információk látnak napvilágot, ez várhatóan jelentősen megváltoztatja az értékelést.
7. Célárfolyam: Célárunk meghatározása 12 havi alapon történik, osztalék nélkül, hacsak másként nem jelezzük.
8. A Bank jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.
A Bank továbbra is jogosult jóhiszeműen és a piacképzés szokásos módja szerint a jelen dokumentumban szereplő pénzügyi eszközök vonatkozásában kereskedésre, ügyletkötésekre vagy kereskedésre árjegyzőként az árjegyzés szokásos menete szerint, valamint egyéb befektetési tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve egyéb pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a kibocsátónak és egyéb személyeknek.
9. A Bank rendelkezik a befektetési szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatosan potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségi helyzetek leírására, illetve az ilyen helyzetek kezelésére vonatkozó Összeférhetetlenségi Politikával, illetve a bank-és értékpapírtitoknak minősülő adatok kezelésére és átadására vonatkozó belső szabályzattal, mely intézkedések az Európai Bizottság 2016/958 felhatalmazáson alapuló rendeletében írt, az összeférhetetlenségek megelőzésére és elkerülésére létrehozott hatékony belső szervezeti és igazgatási megoldásoknak, valamint információs korlátoknak minősülnek. Az elemzés elkészítésében részt vevő személyek javadalmazása nem kapcsolódik közvetlenül a 2014/65 EU irányelv 1. számú melléklet A és B szakaszában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek nyújtásához vagy a Bank vagy más, vele azonos pénzügyi csoporthoz tartozó jogi személy által végzett tranzakciókhoz, illetve a Bank vagy a vele azonos pénzügyi csoporthoz tartozó vállalkozás által kapott jutalékhoz.
10. A jelen dokumentumban érintett termék/pénzügyi eszköz kibocsátója nem rendelkezik a Bank teljes jegyzett tőkéjének 5%-át meghaladó részesedéssel. A Bank a jelen dokumentum tárgyát képező pénzügyi eszköz tekintetében árjegyzőként vagy likviditás biztosítójaként jár el az OPUS2029 és OPUS2031 NKP kötvényekben. A Bank a kibocsátó pénzügyi eszközei bármilyen nyilvános kibocsátásának vezető szervezője vagy társ-vezetőszervezője nem volt az előző 12 hónapban. A Bank a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a kibocsátóval kötött megállapodásnak nem részes fele. A Bank nem rendelkezik a jelen dokumentumban érintett kibocsátó teljes jegyzett tőkéjének 0,5 %-át kitevő küszöböt meghaladó nettó hosszú vagy rövid pozícióval.
11. A Bank megfelelő belső eljárásrendet alakított ki a (i) befektetéssel kapcsolatos kutatás elkészítésében részt vevő pénzügyi elemzők és egyéb érdekelt személyek személyes ügyleteire vonatkozóan; (ii) a befektetési elemzések elkészítésében részt vevő pénzügyi elemzők és egyéb érdekelt személyek fizikai elkülönítésének biztosítására; ezen felül a megfelelő információs korlátok is felállításra kerültek (iii) az ösztönzők elfogadására és a javadalmazásra vonatkozóan.
12. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag a Bank előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. A Bank valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.
13. A jelen kiadvány a kiadása időpontjában érvényes.
A kiadvány elkészítésének időpontja: 2026. augusztus 03. (17:00)
A kiadvány készítője: Dina Dániel, junior részvényelemző, MBH Befektetési Bank Zrt., 1056, Budapest, Váci utca 38.
14. Változás az előző elemzésekhez: első elemzésünk publikációjának időpontja 2024. március 04., melyben az egy éves célár 519 forint. Az utolsó elemzésünk 2026. június 15.-én került publikálásra, melyben a részvényt felülvizsgálat alá vontuk. Az új egy éves célár 560 forint. Az előző elemzések az alábbi honlapon, linken érhetők el:
Részvényelemzések (mbhbefektetesibank.hu)
15. Az alkalmazott értékelési eljárások:
EV/EBITDA
Az EV/EBITDA mint értékelési mutató annak az eldöntésében segít, hogy egy adott részvény (vagy a részvényekből összeállított index) drága-e vagy sem. Hasonló a P/E rátához, csak ebben az esetben a nevező az EBITDA, azaz a kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredmény. Mivel ezek az időben és értékben is ingadozást mutató tételek kiszűrésre kerülnek, nem annyira volatilis, mint a P/E, hiszen az egy részvényre jutó nettó eredményt egyedi tételek jelentősen befolyásolhatnak.
A számlálóban lévő EV, azaz „enterprise value” a cég tartós finanszírozásának piaci értéke, amely nem más, mint a teljes részvénykapitalizáció és a teljes pénzügyi adósság összege, amelyből le kell vonni a mérlegben lévő készpénz- és készpénzegyenértékesek értékét.
A mutató alakulása független a tőkeszerkezettől, hiszen, ha egy vállalat bankhitelt vesz fel vagy kötvényt bocsát ki, akkor a P/E mutatója alacsony lesz és így olcsónak tűnik. Ellenben, ha a cég részvényt bocsát ki és abból kifizeti az adósságát, akkor a P/E mutatója magasabb értéket mutat, miközben a társaság „enterprise value”-ja nem változik. Az EV tartalmazza a részvények és az adósság értékét is, így független a tőkeszerkezettől.
P/E mutató
Az árfolyam/nyereség (P/E) mutató a részvény árfolyama és az egy részvényére jutó adózott nyeresége hányadosaként értelmezhető. Jelentése leegyszerűsítve az, hogy hány év alatt termeli meg az adott cég az árának megfelelő nyereséget a társaság.
ROE (sajáttőke-arányos nyereség)
A részvényesek számára egy kiemelten fontos jövedelmezőségi mutató. Azt mutatja meg, hogy egységnyi saját tőkére vetítve mekkora profitot termel a társaság. A ROE gyakorlatilag a befektetés megtérülését fejezi ki.
Technikai elemzés
A technikai elemzés egy pénzügyi instrumentum múltbeli árfolyammozgásaiból készített grafikon alapján vonhatók le következtetések az árfolyam jövőbeli irányát illetően. A technikai elemzés az instrumentum várható mozgásával kapcsolatos előrejelzéseket fogalmaz meg. Ehhez számos eszköztár áll rendelkezésre, de alapvetően négy fő csoportot lehet megkülönböztetni. A japángyertya- és trendelemzést, a grafikonokon vizsgált alakzatokat és a matematikai formulából álló indikátorokat.
Diszkontált cash flow értékelés
A diszkontált cash flow alapú értékelési (discounted cash flow valuation) módszer egy vállalat (vagy projekt, eszköz, üzlet stb.) értékelésére szolgál a szabad pénzáramlások időértéke alapján. A modell előrejelzi a vállalat által megtermelt szabad cash flow-kat, és azt a súlyozott átlagos tőkeköltséggel (weighted average cost of capital – WACC) diszkontálja. A szabad cash flow a vállalkozás által megtermelt és a befektetők között felosztható pénzmennyiség. A WACC a befektetők által elvárt megtérülési rátát jelenti. Ha egy vállalkozás kockázatosabb, a számított megtérülési ráta, a WACC magasabb lesz.
Diszkontált cash flow modell (DCF)
A vállalatokat jellemzően ötéves előrejelzési időszakot értékelve elemezzük. Bizonyos esetekben az előrejelzési időszak eltérhet az öt évtől. Ebben az esetben jelezzük az eltérést. A cash flow-kat a vállalat WACC-jával diszkontáljuk, hacsak ezt másképp nem jelezzük.
Az első lépésben a vállalat pénzáramlását kell előrejeleznünk. A vállalat szabad pénzáramlása (free cash flow to firm- FCFF) a kamat- és adófizetés előtti eredményen (EBIT), az adókulcson, az értékcsökkenési leíráson (D&A), a működőtőke nettó változásán és a tőkebefektetéseken (CAPEX) alapul. A modell maradványértékkel is kalkulál (terminal value), amely alapulhat a hosszú távú növekedésen vagy olyan mutatószámokon, mint az EV/EBITDA, vagy az EV/EBIT. A maradványérték előrejelzése kulcsfontosságú, mivel jellemzően a nettó jelenérték több mint 50%-át teszi ki.
Diszkontráta (WACC)
A vállalat súlyozott átlagos tőkeköltsége (weighted average cost of capital) függ az iparágtól, a kockázatmentes rátától (risk free rate), az adótól, a hitelköltségtől (cost of debt). A saját tőke költségét (cost of equity) a CAPM-modell segítségével számítják ki, ahol a független változók a kockázatmentes hozam (risk free rate), az iparág-specifikus tőkeáttételes (vagy tőkeáttétel nélküli) béta (industry specific (levered) beta) és a részvénykockázati premium (equity risk premium). A WACC a tőkeszerkezettől függ, ezért a tulajdonosi tőke/adósság arányának előrejelzése döntő fontosságú.
Ezt követően megkapjuk a vállalatértéket (enterprise value – EV). Az utolsó lépésben az EV-t csökkentenünk kell a nettó adóssággal. Ezeket a számokat elosztva a forgalomban lévő részvényekkel megkapjuk a részvények célárát.
A diszkontált cash flow modell érzékenységi elemzést (sensitivity analysis) tartalmaz, amely a WACC, a hosszú távú növekedés, vagy az alkalmazott mutatószámok változásának hatásait veszi figyelembe, amelyen a maradványérték alapul.
Célárfolyamunk 12 hónapos alapon, osztalék nélkül értendő, hacsak nem kerül másként meghatározásra.
Peer group (összehasonlító csoport) értékelés
Összehasonlításként peer group értékelést használunk. Az elemzés olyan fontos mutatókon és szorzókon alapul, mint a P/E, EV/EBITDA, EV/EBIT, piaci kapitalizáció, P/S, EBITDA árrés, nettó adósság EBITDA-hoz viszonyítva, EBITDA növekedés, osztalékhozam és ROIC. Ha az érintett iparág indokolja, más szorzókat is
