Az elmúlt évek gazdasági környezete nem kedvezett a hazai bankszektornak, ám az eddigi jelek szerint idén fordulat következhet be. A tavalyi visszaesést követően mind keresleti, mind kínálati oldalról élénkülhet a banki hitelezés, ami az egyik szükséges tényező ahhoz, hogy a magyar gazdaság újra tartós felzárkózási pályára álljon.

Amint azt a KSH nemrég nyilvánosságra hozott adatai alapján immár tudjuk, a magyar gazdaság 0,8%-os visszaesést szenvedett el 2023-ban. A tavalyi év elején a Consensus Economics felmérésében részt vevő gazdasági előrejelzők prognózisai az 1,3%-os visszaesés és az 1,3%-os növekedés szélsőértékei között szóródtak, vagyis a végeredmény inkább a pesszimista várakozásokat igazolta.

A számos ok közül, amely ezt a kimenetelt eredményezte, az egyik mindenképpen a hitelezés visszaesése volt, mégha nem is beszélhetünk egyértelmű ok-okozati viszonyról, hiszen a hitelfelvételi szándék (azaz a hitelkereslet) csökkenésében éppen a gazdasági kilátások romlása volt az egyik meghatározó tényező. Az azonban aligha kérdéses, hogy a hitelezési csatornák optimálistól eltérő működése önmagában komoly fékezőerőt jelent a növekedés ütemére – nem véletlen, hogy kifeszített helyzete ellenére a költségvetés így is jelentős forrásokat igyekezett mozgósítani arra, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben relatíve olcsó hiteleket biztosítson legalább a vállalati szektor számára.

2023-ban azonban a gazdaságpolitika célkeresztjében elsősorban nem a gazdasági növekedés ösztönzése, hanem az európai szinten rekordmagasságú infláció letörése állt. Mivel ez alapvetően sikerült, így 2024-re már egyértelműen a növekedés felpörgetése vált a legfontosabb gazdaságpolitikai céllá, amint azt mind kommunikációs szinten, mind a gazdaságpolitikát meghatározó állami intézmények közötti feladatátcsoportosítások, illetve hangsúlyeltolódások útján jelezte is a kormányzat. A növekedésben pedig nagy szerep hárul a banki hitelezés fordulatára is.

Tavaly mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben érdemben csökkent az új hitelszerződések volumene. Már említettük a gazdasági kilátások romlását, és az emelkedett kamatkörnyezetet (ami magas hitelkamatokat jelent), mint fontos tényezőket ezek mögött, azonban nemcsak keresleti, hanem kínálati oldali korlátok is adódtak. Ügyfeleik romló jövedelmi helyzetére és gyengülő teherviselő képességére tekintettel a bankok szigorították hiteleik nem ár jellegű kondícióit is, ráadásul jövedelmezőségi megfontolásokból inkább a magas kamatozású jegybanki betéti eszközökben tartották szabad likviditásukat, semmint jóval kockázatosabb hitelügyletekbe bonyolódtak volna.

Az idei évben azonban mind keresleti, mind kínálati oldalról javulnak a feltételek a hitelezés érdemi gyorsulásához. Már 2023 végén észrevehető volt, hogy a hitelkamatok csökkenő pályára kerülésével (amiben a jelzáloghitelek esetében a bankok által vállalt önkéntes kamatplafonok is szerepet játszottak) az addig visszafogott lakossági hitelkereslet élénkül. Ezt támogatja, hogy a reálbérek a tavalyi csökkenés után 2024-ben 5-6 százalékkal is emelkedhetnek, javítva a háztartások teherviselő képességét.

Kínálati oldalról pedig a jegybanki kamatvágások teszik egyre kevésbé vonzóvá a bankok számára, hogy szabad likviditásukat az MNB betéti eszközeiben tartsák, míg az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulása lehetővé teszi a hitelkondíciók enyhítését. A vállalati ügyfelek esetében emellett a korábban visszatartott EU-források egy részének biztosításával újra jelentős volumenben rendelkezésre álló kedvezményes hitelprogramok adnak lehetőséget a hitelezés élénkülésére.

Konkrétabban a lakossági jelzáloghitelezés esetében az új szerződések volumene, várakozásaink szerint, csaknem 50%-kal is meghaladhatja a 2023-ast. Ebben az ügyletszámok emelkedésén túl az átlagos szerződéses összegek komoly emelkedése is szerepet játszik, főként a CSOK Plusznak tulajdoníthatóan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelzáloghitel-állomány azonnal gyors növekedésnek indulna. Egyrészt azért, mert a tényleges folyósítások némi késéssel követik majd a szerződéseket (a CSOK Plusz keretében szerződött hitelek esetében joggal feltételezhető, hogy szakaszos folyósítás lesz a jellemző), másrészt a tavalyi évben töredékére zsugorodott előtörlesztések aránya várhatóan emelkedik majd, mivel a megtakarítási lehetőségek idén már alacsonyabb hozamokat kínálnak, így a kedvezőtlenebb kamatú hitelek esetében újra nagyobb mértékben élnek az előtörlesztés lehetőségével az ügyfelek.

A fogyasztási hitelek esetében pedig főként a személyi kölcsönök kapcsán várható, hogy fennmarad az erős dinamika, ugyanis rugalmasan alakítható kondíciói és könnyű elérhetősége miatt ez a szabad felhasználású és fedezetet nem igénylő hitelfajta sokféle felhasználásra (otthonfelújítás, gépjárművásárlás, utazások, áthidaló jellegű finanszírozás) alkalmas. A monetáris kondíciók enyhülésével a hitelkamatok csökkenése is folytatódik, bár vélhetően kissé óvatosabb ütemben, ugyan is a bankok forrásköltség feletti felárai még mindig viszonylag szűkek, így a szerződéses hitelkamatok csökkenésének tempója elmarad a bankközi kamatok csökkenésének ütemétől. 

A vállalati hitelek esetében a tavalyi évet az mentette meg az erős visszaeséstől, hogy az érdemi devizabevétellel rendelkező vállalatok egy része alacsonyabb kamatú devizahitelekből finanszírozta tevékenységét, míg az ilyen fedezettel nem bíró vállalkozások számára továbbra is rendelkezésre álltak kedvezményes hitelek a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram illetve a Széchenyi Kártya Max Plusz konstrukciók keretében.

Ilyen programokra, sőt, ezeknél még kedvezményesebb (kormánybejelentés alapján akár nulla kamatozású) programokra az idei évben is lehet számítani, a bankok emellett a gazdasági kormányzattal egyeztetve önkéntesen vállalták, hogy egy átmeneti időszakban nullára csökkentett felár mellett nyújtanak hitelt a vállalati körnek annak érdekében, hogy az ennek eredményeként várható beruházási aktivitás segítsen lendületbe hozni a gazdasági növekedést. Az év második felére pedig a kamatszint csökkenése már számos beruházási projekt várható megtérülését átlendíti pozitív tartományba, ami a piaci kondíciójú hitelezésben is gyorsulást eredményez.

Összességében tehát viszonylag mérsékelt kockázatok mellett úgy tűnik, sem keresleti, sem kínálati oldalról nem lesz akadálya annak, hogy a banki hitelezés fordulata támogassa az idei növekedési célokat.

img

A második félévtől indulhat növekedésnek az ipar – ágazati kitekintő

2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik…