A hagyományos és zöld részvényalapok pályája a legutóbbi 10 évben – trendek és különbségek nyomában

Mivel a fenntartható megoldásokhoz kötött környezettudatosság a pénzügyek területén is egyre inkább megnyilvánul, az olyan értékpapírokon belül, mint a részvények és részvényalapok, ugyancsak ennek megfelelő tendenciák kezdenek kibontakozni. Milyen hatása van a „zöld” befektetési termékek árfolyamára a fenntarthatóság címkéjének? Az MBH Bank Research & Knowledge Centere ennek a jelenségnek járt utána.

A fenntarthatónak minősíthető („zöld”) termékek bizonyos paramétereik tekintetében elkülönülnek azoktól, amelyek a kapcsolódó törekvésekkel nem vagy csupán látszólag rendelkeznek. A leggyakrabban a környezeti és társadalmi felelősségvállalás, illetve transzparens hatékonyság-növelés összefüggéseiben tetten érhető különbségek a keresleti oldal pozitív diszkriminációja révén már rövid távon is árfolyam-befolyásoló hatásúak lehetnek, melyek közép- és hosszú távon markáns befektetői preferenciákként értelmezhetők. 

A Research & Knowledge Center munkatársai friss kutatásuk során célul tűzték ki, hogy felmérjék a kiválasztott hagyományos és zöld részvényalapok, mint piaci indikátorok 2014. III. negyedéve és 2024. II. negyedéve közötti teljesítményének alakulását. Az alapul szolgáló adatokat az elemzők a Financial Times adatbázisából nyerték ki azon részvényalapok körére, melyek legalább 85%-ban európai vagy egyesült királyságbeli részvényekből állnak, kereskedésre az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban elérhetők, illetve a fenti időtávra vonatkozóan havi bontású (negyedévente minimum 55 db napi nyitó árfolyam) teljes idősorral rendelkeznek. A keresés során leírásuk és portfóliójuk alapján objektíven megítélhető módon elkülönítésre kerültek a hagyományos és zöld (ESG alapokon nyugvó) részvényalapok, melyet követően 93-93 db alap véletlenszerű kiválasztására került sor. Az elemzők valamennyi részvénylap esetében 55 db, szintén véletlenszerűen kiválasztott napi árfolyamból negyedéves átlagokat számítottak.

A kutatás részeként a szerzők igyekeztek feltárni, a vizsgált részvényalapok esetében a teljes időszakot tekintve milyen abszolút és relatív (2014. III. negyedév, mint referenciaév) árfolyamváltozási trendek ismerhetők fel, ezekben hogyan tükröződnek a legjelentősebb piaci események, illetve milyen összefüggések és eltérések érhetőek tetten az általános árváltozás és ellenállóképesség tekintetében a két vizsgált részvényalap-csoport között. Ezen túlmenően, a zöld részvényalapok tényleges piaci viszonyainak bemutatása érdekében a zöld részvényalapokat két népszerű ESG-indexszel, az S&P 500 ESG Indexszel és az MSCI Europe ESG Leaders Indexszel is összehasonlították.

A vizsgálat eredményei rámutattak, hogy az abszolút értelemben vett árfolyamváltozásuk alapján a vizsgált részvényalapok teljesítménye szignifikánsan sem a két csoporton belül negyedévenként, sem adott negyedévekben a két csoport között nem különbözött. Abban az esetben azonban, amikor a kutatás a 2014. III. negyedévét, mint bázisévet vette figyelembe, az eredményekben határozottan felismerhető tendenciák mutatkoztak. Ezt támasztja alá, hogy a zöld részvényalapok bázisidőszakra vonatkoztatott árfolyamában jelentős növekedés volt tapasztalható 2014. IV. és 2024. II. negyedéve között. A tíz esztendőt érintő vizsgálati periódus során az árfolyamváltozásokban több hullámvölgy és hullámhegy is kirajzolódott, melyek elsősorban a globális pénzügyi válságot okozó olyan események és kísérő időszakaik részvénypiaci leképeződései, mint a COVID-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború.

A két csoport, azaz a hagyományos és zöld részvényalapok ezen időszakok során megfigyelhető teljesítménye összevetésük során eltérőnek bizonyult; az eredmények alapján a zöld alapok árfolyamának csökkenése általánosan mérsékeltebb, míg azok krízist követő emelkedése dinamikusabb volt, mint a hagyományos részvényalapoké, mely a fenntartható pénzpiaci termékek jobb válságállóságát és a piac volatilitása mellett is nagyobb mértékű, kapcsolódó befektetői preferenciáját jelzi. Ezeken túl megállapítást nyert, hogy a 93 db, véletlenszerűen kiválasztott zöld részvényalap időbeli árfolyamteljesítménye igazodik a két népszerű, széles portfólióval rendelkező ESG-indexéhez, mely mintegy igazolja a fenntartható befektetések trendjeiben tapasztalható globális szintű pozitív változásokat.

A fenti eredmények értékelésekor azonban célszerű szem előtt tartani azokat a korlátokat, melyek szükségesek a következtetések megfelelő kontextusba helyezéséhez. A részvényalapok mind földrajzi vonatkozásukat, mind szektorális súlypontjaikat illetően természetszerűen rendkívül diverz portfóliók, melyek mentén – a piac eredendő kitettségén túl – azok árfolyamváltozását számos változó befolyásolhatja. Ennek érdekében ezen paraméterek elemzésbe vonását a jövőbeli kutatások fókuszpontjaként kell értelmezni. Habár jelen vizsgálat rámutat a zöld részvények és részvényalapokba történő befektetés relatív jövedelmezőségére és biztonságára, ezek további módszerekkel történő alátámasztását a Research & Knowledge Center munkatársai kutatásaik egyik fő prioritásának tekintik.

Felhasznált irodalom

Azhar Khalil, M., Nimmanunta, K. (2023) Conventional versus green investments: advancing innovation for better financial and environmental prospects. Journal of Sustainable Finance & Investment 13(3), 1153–1180.

Caporale, G.M., Gil-Alana, L., Plastun, A., Makarenko, I. (2022) Persistence in ESG and conventional stock market indices. Journal of Economics and Finance 46, 678–703.

Fan, R., Xiong, X., Li, Y., Gao, Y. (2023) Do green bonds affect stock returns and corporate environmental performance? Evidence from China. Economics Letters 232, 111322.