Warren Buffett egyszer azt mondta, hogy kockázat az, amikor nem tudod, hogy mit csinálsz. De ahhoz, hogy tudjuk, mit csinálunk, képesnek kell lennünk valamilyen valószínűségeket társítani ahhoz, hogy az általunk ismert világnak milyen megjelenési formái lehetnek a közeli és távoli jövőben.

Platón Prótagorasz című dialógusában a címszereplő elmeséli, hogy Prométheusz és Epimétheusz feladata volt, hogy tulajdonságot adjon az élőlényeknek. Epimétheusz azonban rávette Prométheuszt, hogy bízza csak rá a feladatot, a végén neki majd csak ellenőrizni szükséges azt, hogy minden a terv szerint sikerült-e. Epimétheusz annak, aki erős volt, nem adott gyorsaságot, azt a gyengéknek tartogatta; akik kicsit voltak, azok szárnyakat kapta, és így tovább, vigyázva a „tökéletes” egyensúlyra. Így járt el minden tulajdonsággal: a testet borító szőrrel, a végtagok alakjával, a táplálkozással. Az embert azonban kihagyta. Prométheusz megpróbálva jóvá tenni a dolgokat, és hogy az emberiség ne pusztuljon ki, ellopta a mesterségbeli tudást és a tüzet, ezeket adva az emberiségnek.

Az emberre szabadult tudás megállíthatatlan volt. Az innováció és a technológia fejlődése, különösen az 1800-as évektől exponenciálissá vált, lehetővé téve, hogy már nem kell a malthusi világban élnünk. Ez az a társadalmat-gazdaságot leíró elmélet, amely szerint bár a népesség exponenciálisan növekedne, azonban a mezőgazdasági termelés ettől jelentősen elmarad, így elkerülhetetlen az éhínség, a járványok és a háborúk, ennek következménye pedig a népesség csökkenése arra a szintre, amit a mezőgazdaság az aktuális fejlettségi szintjével éppen ki tud elégíteni.

A malthusi elmélet ma már egyáltalán nem tudja leírni a körülöttünk zajló világot, a technológiai fejlődés és az innováció parkolópályára tette a doktrínát. Ez egyrészt örvendetes dolog, ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, hogy az innováció, a technológiai fejlődés várható hatásait egész egyszerűen nem tudjuk elképzelni. A számok nyelvén mindenki értette a maghasadást (és az atombombát), de senki sem tudta elképzelni, milyen pusztítást fog okozni. Az ember erkölcsileg nem tudta felfogni, hogy ez milyen érzéssel, pusztítással és felelőséggel jár. Az emberiség beleesett a prométheuszi szakadékba, ahogy Günther Anders német filozófus nevezte. Óriási szakadék van aközött, amit az emberiség meg tud alkotni és amit el tud képzelni.

A párhuzam napjainkkal is adott, olyan algoritmikus rendszereket próbálunk alkotni, amelyek képesek döntéseket hozni és (ál)valóságot generálni olyan sebességgel és léptékben, amely meghaladja az etikai keretrendszereket és a kognitív felügyeletet. Vagy itt van példának az agy-számítógép interfészek kifejlesztése (például a Neuralink), amelyek talán dekódolják a belső emberi gondolatokat. Lehetséges, hogy átlépünk egy egzisztenciális határt anélkül, hogy teljes mértékben felmérnénk az alapvető emberi és magánéletre gyakorolt ​​hosszú távú hatását. Az algoritmus, ami nem más, mint a bölcsek köve, és az általa létrehozott világ, ahol minden racionális. A kérdés: akarsz ebben élni? El tudsz képzelni egy teljesen racionális világot, ahol minden a „helyén van”? A közgazdászok például megpróbálták, aztán le kellett porolni Aiszóposz 2600 éves meséit, és új díszcsomagolásban, mint viselkedési közgazdaságtan, eladni.

A Szilícium-völgyből majdnem minden jól néz ki, a világ más részéről ez már nem annyira biztos. A piacokra tekintve azt láthatjuk, hogy a romantikus szenzációtól könnyű megrészegülni. A lenti ábrán látható, hogy a mesterséges intelligencia – annak távlati lehetőségei – a befektetők kb. felét (43-71%) komolyan aggasztja. Ahogy korábban már írtunk róla, az MI szisztematikus, piaci kockázattá vált és ezt a befektetők vélekedése is alátámasztja. Az új technológia mindenhol hívószó, de a legtöbb esetben teljesen értelmetlenül. Vajon itt is érvényes lesz Theodore Sturgeon megfigyelése („Sturgeon’s law”), mely szerint mindennek a 90%-a „bullshit”? Az MI istenek imádata veszélyes precedenst is teremthet, hogy aztán jöjjön valaki és leírja újból, hogy „Isten halott!”, hogy eltűnt a szent garancia.

Aktuális hosszú távú ajánlásaink (egy éves célárak DCF-modell alapján):

JOGI NYILATKOZAT

1. Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.

2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MBH Bank Nyrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak.

3. Jelen kiadvány kizárólag az MBH Bank Nyrt., MBH Befektetési Bank Zrt., illetve részükre befektetési szolgáltatási tevékenységet végző Közvetítők érintett munkatársai részére készült, nem célja kereskedelmi kommunikáció megvalósítása. Illetéktelen személynek bemutatni, nyilvánosságra hozni, továbbadni, vagy sokszorosítani szigorúan tilos!

4. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról!

5. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MBH Bank Nyrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért.

6. Az MBH Befektetési Bank és az MBH Bank Nyrt. jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.

7. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MBH Bank Nyrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MBH Bank Nyrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.

8. A kiadvány kiadása időpontjában érvényes. További részletek: www.mbhbank.hu, ügyletek előtti tájékoztatásról szóló Hirdetményben. A nyilvános elemzések az alábbi honlapon érhetők el: Befektetéselemzés