MBH Elemzési Centrum

Az EUR/HUF árfolyam reggel 402,70 körül indította a napot, nap közben 402 alatt és 403 közelében is járt az árfolyam, a nagyobb nap közbeni kilengések a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette nem meglepők. A kamatdöntés bejelentésekor a forint ismét 402 alá erősödött, 401,90 környékén várta az árfolyam Varga Mihály üzeneteit. A sajtótájékoztató alatt tovább erősödött a hazai fizetőeszköz, 401,20-ig szúrt le az árfolyam.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

A Magyar Nemzeti Bank friss gazdasági prognózisában a márciusi Inflációs Jelentéshez képest a gazdasági növekedés terén – nem meglepő módon – pesszimistább lett, idénre 0,8%-os növekedéssel számolnak, a korábbi 1,9-2,9%-os sáv helyett. Jövőre az MNB várakozása szerint 2,8%-kal, 2027-ben pedig 3,2%-kal bővülhet a magyar gazdaság. A jegybank tehát alacsonyabb várakozásokat közölt, mint a kormány várakozásai és a mi prognózisainknál is alacsonyabb növekedési pályával számolnak.

Varga Mihály jegybankelnök elmondta, a növekedési kockázatok lefelé mutatnak. A globális növekedési kilátások romlottak, de az európai és a német költségvetési intézkedések ellensúlyozhatják a negatív hatásokat. Az európai védelmi kiadások növelése eléri a 800 mrd EUR-t, míg a német gazdaságélénkítés mintegy 500 mrd EUR-t jelent, ami 0,3-0,5%-os növekedési többletet jelenthet, de inkább a jegybanki előrejelzési horizont végén érvényesülhet. A magyar gazdaság elhúzódóan visszafogott teljesítményt mutat. A növekedés szerkezete vegyes képet fest, a lakossági fogyasztás élénkült, de továbbra is visszaesnek a beruházások. Az év második felében 1,5-2% lehet a gazdasági bővülés. Az ipari beruházásoknál év végén, beruházásoknál 2026-ban vár fordulatot az MNB.

Az új előrejelzés szerint az infláció idén továbbra is célsáv felett alakul, 2026-ban a jegybanki célsávban mozoghat, majd csak 2027-ben érheti el fenntartható módon a 3%-os célt. Az MNB idén 4,7%-os átlagot vár (ami 0,2 százalékponttal magasabb a kormányzati várakozásnál), 2026-ban 3,7%-on, 2027-ben 3,0%-on alakulhat az infláció. Az árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentősen mérsékelték az inflációt, de a vállalatoknál továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. Az ipari termékek árindexe fokozatosan gyorsult és már 3,5%-ra emelkedett, de a piaci szolgáltatások esetében is magasan alakult. Azt kiemelte Varga Mihály, hogy felfelé mutató inflációs kockázatokat látnak. A globális befektetői hangulat rendkívül változékony, az energiaárak változékonysága a közel-keleti konfliktus eszkalálódásával jelentősen megemelkedett. A magyar inflációs hatás leginkább attól függ, mennyire lesz tartós az energiaárak elmozdulása. Emellett felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek a vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a világpiaci élelmiszerárak is.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, ami főként a mérséklődő kamatkiadásoknak és a csökkenő állami beruházásoknak köszönhető. Az államadósság csökkenését a magas pénzforgalmi hiány és a gyenge gazdasági növekedés nehezíti, 2026-tól számolnak a GDP-arányos adósságráta mérséklődésével.

A jegybank előretekintő iránymutatása nem változott: a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Kamatkilátások

A legutóbbi, májusi adatok szerint ugyan gyorsult kissé az áremelkedés idehaza, ugyanakkor a maginfláció – amely a hosszú távú inflációs kilátásokat jobban megragadja – csökkent, illetve a lakosság inflációs várakozásai is enyhültek az elmúlt hónapokban, ezen utóbbi kedvező trend fennmaradása fontos lenne a kilátások tekintetében.

Az inflációs előrejelzésben a kormányzati bejelentéseket vették figyelembe. Ez arra utalhat, hogy inkább idei kivezetést vehetett figyelembe az árrésstop kapcsán az MNB, hiszen ez a hivatalos álláspont egyelőre a kormány részéről, ugyanakkor az árrés-stop kivezetésének lakosságra való negatív, áremelő hatásai miatt érdemi annak a valószínűsége, hogy csak jövőre következik be az intézkedések kivezetése.

A forint árfolyama viszonylag stabil, ez azonban a geopolitikai feszültségek erősödésével könnyen változhat. Egy jelentősebb forintgyengülés rontana az inflációs kilátásokon, ahogyan az is, ha az Izrael és Irán között zajló konfliktus elhúzódása miatt az olaj hordónkénti ára is drasztikusan megemelkedne. Egyelőre azt tartjuk valószínűnek, hogy ez nem fog megtörténni, hiszen sem az USA-nak, sem Iránnak nem érdeke, hogy a Hormuzi-szorost lezárják.

Az európai jegybankok közül jó néhány már kamatot csökkentett a legutóbbi ülésén és már a Fed egyes tisztviselőinek részéről is megjelentek galamb hangvételű üzenetek. Amennyiben a régiós jegybankok és a Fed is lazítani tud a monetáris politikán, az tovább növelné a magyar kamatfelárat, ezzel teret engedve az MNB-nek a kamatcsökkentésre.

A fentiek miatt összességében továbbra is azt gondoljuk, hogy idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB. 2026-ban ugyanakkor már érezhető kamatcsökkentésekkel számolunk, 2025 végére 6,25%-os 2026 végére pedig 5,25%-os alapkamatot várunk.

Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző