Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően májusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a kamatfolyosó sem változott. A mai ülésen már két forgatókönyvet tárgyalt a Monetáris Tanács és nem is volt egyhangú a döntés: volt, aki kamatvágásra szavazott.
A ma délelőtt meghirdetett eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderen az MNB jelentősen csökkentette a benyújtható maximális swappont értékét, ami effektíve azt jelenti, hogy a tenderen elérhető évesített forintkamat körülbelül 50 bázisponttal csökkent, és jelenleg 5,25% körül van. Ezzel távolabb került az alapkamattól az MNB által is alkalmazott FX-swap tenderen látható kamatszint, miközben a jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának fontos része az, hogy minden részpiacon a lehető legjobban érvényesüljön az MNB irányadó kamata.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően áprilisban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a
kamatfolyosó sem változott. A döntés egyhangú volt, csak az alapkamat tartását tárgyalták az ülésen.
A fogyasztói árak márciusban 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,4 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Az előző hónaphoz képest 0,4%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban jóval magasabb, 0,8% volt. Az éves maginfláció is tovább mérséklődött, 2,1%-ról 1,9%-ra márciusban.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően márciusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB, a
kamatfolyosó sem változott.
Mivel Magyarország nettó energiaimportőr ország, ezért nagyon közelről figyeljük nap mint nap, most már három hete, hogy mi történik a Közel-Keleten. Az elmúlt napok fejleményei sajnos ismét romló helyzetre utalnak: az amerikaiak szárazföldi beavatkozást emlegetnek, Izrael pedig tűz alá vette Irán legnagyobb földgázmezőjét, amire válaszul Irán újra csapásokat mért az Öböl-menti monarchiákra. Utóbbi támadások közül leginkább a Katar LNG exportterminálját ért katonai csapás a legfájdalmasabb a világ gázimportőrjei számára. Az öbölbéli monarchiák már érthető módon nagyon dühösek: Szaúd-Arábia konkrétan katonai csapásokkal fenyegette Iránt.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően februárban 6,25%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB, a kamatfolyosó is 25 bázisponttal változott.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően januárban is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács. Az EUR/HUF árfolyam reggel 381,65 körül mozgott. A sajtótájékoztató alatt forinterősödést láthattunk, rövid időre még 380 alatt is járt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Januárban még talán nem, de az azt követő hónapokban egyre valószínűbb, hogy az MNB el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket Magyarországon. A piac ezt most már erősen árazza, miközben a forint nemhogy jól állta a januári havat, de egyenesen a december eleji szintekre erősödött. Ebben a fejleményben két dolog is érdekes: egyrészt az, hogy egyszerre mérséklődnek a kamatvárakozások a forint stabilitása mellett, illetve az, hogy a forint mennyire jól viselte a januári globális hangulatingadozást. Pedig láthatóan nem arról van szó, hogy a piacok mit sem törődtek volna a Grönland körüli fejleményekkel: néhány napja még jelentős eladások voltak láthatóak a nemzetközi részvénypiacokon, és a VIX félelemindex is gyorsan emelkedett, nem is beszélve a menekülőeszköznek tekintett arany folyamatos szárnyalásáról. A forint ezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselte el – egyébként nagyjából ugyanez látszott a lengyel zlotynál is.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően decemberben is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács.