Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően októberben sem változott a hazai 5,50%-os alapkamat. Az előretekintő iránymutatásba bekerült a következő mondat, reflektálva a friss költségvetési tervekre: „A gazdaságpolitikai intézkedések és azok piaci fogadtatása befolyásolja a monetáris politika mozgásterét.”
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően szeptemberben 5,50%-on tartotta az alapkamatot az MNB. A Monetáris Tanács arról is döntött a mai ülés során, hogy 2028. január 1-től a középtávú inflációs célt 2,5%-ban határozza meg, a jelenlegihez hasonló +-1 százalékpontos toleranciasáv fenntartása mellett. A 2,5%-os inflációs cél jobban tükrözi az ország gazdasági fejlettségét és nagyobb valószínűséggel érhetők el a maastrichti kritériumok Varga Mihály jegybankelnök szerint. Emellett 2027-től az EKB gyakorlatához igazodva évente nyolc kamatdöntő ülést tart majd a jegybank.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően augusztusban is 25 bázisponttal 5,50%-ra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően júliusban is 25 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az
alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően májusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a kamatfolyosó sem változott. A mai ülésen már két forgatókönyvet tárgyalt a Monetáris Tanács és nem is volt egyhangú a döntés: volt, aki kamatvágásra szavazott.
A ma délelőtt meghirdetett eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderen az MNB jelentősen csökkentette a benyújtható maximális swappont értékét, ami effektíve azt jelenti, hogy a tenderen elérhető évesített forintkamat körülbelül 50 bázisponttal csökkent, és jelenleg 5,25% körül van. Ezzel távolabb került az alapkamattól az MNB által is alkalmazott FX-swap tenderen látható kamatszint, miközben a jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának fontos része az, hogy minden részpiacon a lehető legjobban érvényesüljön az MNB irányadó kamata.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően áprilisban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a
kamatfolyosó sem változott. A döntés egyhangú volt, csak az alapkamat tartását tárgyalták az ülésen.
A fogyasztói árak márciusban 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,4 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Az előző hónaphoz képest 0,4%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban jóval magasabb, 0,8% volt. Az éves maginfláció is tovább mérséklődött, 2,1%-ról 1,9%-ra márciusban.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően márciusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB, a
kamatfolyosó sem változott.
Mivel Magyarország nettó energiaimportőr ország, ezért nagyon közelről figyeljük nap mint nap, most már három hete, hogy mi történik a Közel-Keleten. Az elmúlt napok fejleményei sajnos ismét romló helyzetre utalnak: az amerikaiak szárazföldi beavatkozást emlegetnek, Izrael pedig tűz alá vette Irán legnagyobb földgázmezőjét, amire válaszul Irán újra csapásokat mért az Öböl-menti monarchiákra. Utóbbi támadások közül leginkább a Katar LNG exportterminálját ért katonai csapás a legfájdalmasabb a világ gázimportőrjei számára. Az öbölbéli monarchiák már érthető módon nagyon dühösek: Szaúd-Arábia konkrétan katonai csapásokkal fenyegette Iránt.