Közel másfél év után csökkent az alapkamat itthon
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően februárban 6,25%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB, a kamatfolyosó is 25 bázisponttal változott.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően februárban 6,25%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB, a kamatfolyosó is 25 bázisponttal változott.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően januárban is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács. Az EUR/HUF árfolyam reggel 381,65 körül mozgott. A sajtótájékoztató alatt forinterősödést láthattunk, rövid időre még 380 alatt is járt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Januárban még talán nem, de az azt követő hónapokban egyre valószínűbb, hogy az MNB el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket Magyarországon. A piac ezt most már erősen árazza, miközben a forint nemhogy jól állta a januári havat, de egyenesen a december eleji szintekre erősödött. Ebben a fejleményben két dolog is érdekes: egyrészt az, hogy egyszerre mérséklődnek a kamatvárakozások a forint stabilitása mellett, illetve az, hogy a forint mennyire jól viselte a januári globális hangulatingadozást. Pedig láthatóan nem arról van szó, hogy a piacok mit sem törődtek volna a Grönland körüli fejleményekkel: néhány napja még jelentős eladások voltak láthatóak a nemzetközi részvénypiacokon, és a VIX félelemindex is gyorsan emelkedett, nem is beszélve a menekülőeszköznek tekintett arany folyamatos szárnyalásáról. A forint ezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselte el – egyébként nagyjából ugyanez látszott a lengyel zlotynál is.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően decemberben is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően novemberben is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács és a jegybank előretekintő iránymutatása sem változott.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően októberben sem mozdult el a hazai alapkamat 6,50%-ról és a jegybank
előretekintő iránymutatása sem változott. A kamatdöntés egyhangú volt.
A Monetáris Tanács júniusi kamatdöntő ülésén nem okozott meglepetést, ismét 6,50%-on tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a mi várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár kilenc hónapja változatlan.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) küldetésének tekinti, hogy a szektorban havi rendszerességgel végzett felmérés segítségével reális helyzetjelentéssel és lehetséges jövőbeli szcenáriókkal szolgáljon a vállalati szereplők gazdasági állapotát illetően. Az úgynevezett konjunktúrafelmérés-sorozat legutóbbi, 2025 januárjára vonatkozó eredményei a jelenlegi helyzet és a várakozások összevetésében kettős, de meghatározóan negatív képet festenek. De pontosan mely tényezők felelősek a részeredmények alapján képzett index egy hónapon belüli négy ponttal történő csökkenéséért?
Miért tudott a magyar bankszektor egy recessziós évben kimagasló profitot elérni? Különlegesen jó üzleti döntések, vagy inkább egyedi külső körülmények állnak az elmúlt másfél év kimagasló eredményessége mögött?
A Monetáris Tanács mai ülésén 75 bázisponttal 11,50%-ra csökkentette az alapkamatot, emellett 75 bázisponttal 10,50%-ra hozta le az O/N betéti kamatot, valamint 12,50%-ra mérsékelte az O/N fedezett hitel kamatát. A döntés megfelelt a várakozásoknak.