A széleskörű várakozásoknak megfelelően októberben sem mozdult el a hazai alapkamat 6,50%-ról és a jegybank előretekintő iránymutatása sem változott. A kamatdöntés egyhangú volt.

Az EUR/HUF árfolyam reggel 389,30 körül indította a napot, délelőtt 389,60 fölé gyengült a hazai fizetőeszköz. A kora délutáni órák főleg oldalazással teltek, majd a döntés bejelentése után 389 alá is leszúrt a forint az euró ellenében. A sajtótájékoztató alatt már egy kisebb korrekciót láthattunk és a 389,40 körüli szinten stabilizálódott az árfolyam.

Kamatkilátások

Az infláció továbbra sem a toleranciasávban mozog, ráadásul árrés-stopok nélkül akár 5,5% feletti értékeket látnánk. Az inflációs kilátások és a magasan ragadt lakossági inflációs várakozások miatt idén a jegybank várhatóan nem fog tudni kamatot csökkenteni: erre legkorábban 2026 közepe táján lehet lehetőség, de akkor is csak abban az esetben, ha a fogyasztásélénkítő intézkedések, a jelentős béremelések és az árrésstop-intézkedések kivezetése ellenére a releváns horizonton célon lehet az infláció. Ebben a forint erősödésének nagy szerepet szán a jegybank, ahogyan ezt a mai sajtótájékoztatón is kihangsúlyozta Varga Mihály: a devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

A régióban a forint kamatelőnye relatíve egyre tovább nőhet a zlotyhoz képest, mivel Lengyelországban folytatódhat a kamatok mérséklése. Így jövő év közepe táján a magyar irányadó kamat 250-300 bázisponttal lehet a cseh és a lengyel alapkamat felett, ami a forintnak a régión belüli vonzerejét tovább erősítheti. Addigra a külső kamatkörnyezet is nagyobb teret biztosít majd az MNB számára, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kamatcsökkentési ciklusba lépett, valamint a régiós jegybankok is inkább a lazítás irányába mozdulnak. Idén év végére 6,50%-os, jövőre 6,00%-os év végi kamatszintet várunk.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Az MNB elnöke elmondta, 2027 elején érhető el a 3%-os inflációs cél fenntartható módon, ehhez óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A lakossági inflációs várakozások enyhén mérséklődtek, de még mindig magasak. Az elmúlt hónapok forinterősödése segíti a dezinflációt, a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban már megjelent ennek pozitív hatása. Varga Mihály elnök kiemelte, hogy az infláció elleni küzdelem még nem ért véget. Az árrés-stopok kivezetésére vonatkozó kérdésre a Varga elmondta, hogy a korábbi gyakorlatot követve a jegybank mindig a konkrétumokból indul ki, ami jelenleg az, hogy november végéig maradnak fenn az árréskorlátozó intézkedések.

Varga Mihály az IMF legfrissebb előrejelzésére hivatkozva elmondta, hogy a nemzetközi növekedési előrejelzések némileg felfelé mozdultak. A hazai kilátásokat tekintve erős fogyasztásdinamika fennmaradhat, az export pedig a korábban vártnál gyorsabban bővülhet a javuló külső konjunktúra és a felfutó kapacitásbővítő beruházások miatt.

A következő hónapokra vonatkozó kamatvárakozásokkal kapcsolatban is kapott kérdést az elnök. Válaszul elmondta, hogy alapvetően saját adatok alapján dönt a jegybank, nem a piaci várakozások alapján. A legfontosabb cél, tehát az árstabilitás fenntartása érdekében dönt a Monetáris Tanács.

Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző