Ennek ellenére, jelenleg mindez kevésbé aggasztja a befektetőket. Annyira kevésbé, hogy ha megnézzük az amerikai, 200 milliárd dollárnál nagyobb piaci kapitalizációval rendelkező cégek árazását, akkor valami egészen meglepő dolog kerül a szemünk elé. Szinte az összes „drága” iparág azok közül kerül ki, amelyekben van reáleszköz. De, persze tudjuk azt, hogy a piacon soha nincs semmi meglepő. Vagy lehet, hogy éppenséggel mindig minden az?
A fenti ábrán persze sok mindent meg lehet magyarázni. Az autógyártók első helye nem véletlen, hiszen itt van elkönyvelve a Tesla, de abban már nem vagyunk biztosak, hogy Elon Musk szerint is ez egy autógyár. Most inkább robotgyárként tekinthet rá. Bár szoftveres cégek láthatóak, de meglepő módon nem azok, akik amúgy csak szoftvert árulnak, hanem azok, akik az infrastruktúrát szolgáltatják, például a Microsoft vagy az Oracle. Egyedüliként az SAP állja a sarat ebben a listában. Ez igaz a félvezetőkre is, csupa chipgyártó és memóriagyártó: Nvidia, Micron, Intel, Taiwan Semi. Érdekes módon az MI-forradalom 4-5. évében még mindig azok kellenek a befektetőknek, akik lerakják(ták) az üzletág alapjait és nem azok, akik esetleg majd pénzt keresnek belőle, mint például az alkalmazásfejlesztők, szoftverfejlesztők. Természetesen a listán vannak a kikerülhetetlen, amerikai vállalatok: Coca Cola, Pepsi, McDonald’s, Walmart, hogy csak párat említsünk. Hogy ők drágák-e +20-as előreketinő P/E-n azt mindenki eldönti maga, de ma az a befektetők véleménye, hogy nem…
2025/2026 fordulóján sok helyen láthattunk ilyen változást: értéklapú vs. növekedési, osztalékfizető vs. osztalékot nem fizető, kis vs. nagy vállalatok, fejlődő vs. fejlett piacok, hogy csak párat említsünk. Mindenhol a felsorolás első tagja teljesít felül, kérdés az, meddig tart ez ki, mert bár ez a fordulat szembetűnő, a valóság az, hogy ezen párosok második tagjai voltak azok, akik 2015 és 2025 év vége között nyerők voltak. Hogy ez tényleg tartós irányváltás-e, nehéz megmondani, hiszen emberek és gépek egyáltalán nagyon rosszak abban, hogy azonosítani tudják a történelmi fordulópontokat. Utólag minden világosnak és logikusnak tűnek, az események alatt azonban korántsem. (Például egy 2019-es mesterséges intelligenciát is felhasználó elemzés arra jutott, hogy még az algoritmusok sem jobbak a történelmi fordulópontok azonosításában, azok mindösszesen 15-20%-át találják el).
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
