Délelőtt az EURUSD árfolyam főleg az 1,1460-1,1470-es sávban mozgott, a döntést megelőzően ugyanakkor már láthattunk némi erősödést az euró részéről. Ez a tendencia tovább folytatódott a döntés után és a sajtótájékoztató alatt is, így jelenleg 1,1520-nál jár az árfolyam.
A közel-keleti konfliktus negatív hatásai miatt az EKB idén 0,7 százalékponttal magasabb inflációval számol, mint 2025 decemberében és 2027-re is magasabb inflációs pályát prognosztizálnak. A GDP növekedésről szóló várakozásukat lefelé módosították, szintén az iráni konfliktus negatív hatásai miatt. Az EKB többféle forgatókönyvet is vizsgált az előrejelzések készítésekor, amelyek az Európai Központi Bank hivatalos honlapján megtalálhatók. A Kormányzótanács a szokásosnál későbbi, március 11-ei határidővel vette figyelembe az adatokat az előrejelzések elkészítésekor.
A tavalyi negyedik negyedévben 0,2%-os bővülést mutatott az eurózóna gazdasága, amit Christine Lagarde elnökasszony úgy kommentált, hogy főleg a szolgáltatóipar húzta felfelé a növekedést. A felhasználási oldalon pedig a háztartások tudták növelni a kiadásaikat az emelkedő reáljövedelmeknek és a munkanélküliségi ráta alacsony értékének köszönhetően. A legnagyobb kockázatot természetesen az iráni konfliktusban látja az EKB. Az emelkedő energiaárak negatívan hatnak a növekedésre, az ellátási láncok szakadása nagy veszélyt jelent, a háborús helyzet pedig a vállalatokat és a háztartásokat is óvatosabbá teheti a kiadásokat illetően.
Az infláció egyelőre a 2%-os célérték közelében mozog, de a rövidtávú várakozások a piaci szereplők részéről is emelkedtek, míg a hosszú távúak továbbra is megfelelnek az EKB céljának. Ha az energiaárak tartósan magas szinten maradnak, az nagyobb mértékű emelkedést hozhat az inflációban, amit a Kormányzótanács figyelemmel kísér.
A sajtótájékoztató második felében következtek a kérdések. Az első kérdés arról szólt, hogy mikor reagál az EKB a kialakult helyzetre. Lagarde erre azt mondta, hogy jól pozícionáltak jelenleg, továbbra is ülésről ülésre döntenek és nem köteleződnek el előre amellett, hogy mikor változtassanak a kamatszinten (ha egyáltalán erre szükségük lesz). Az elnökasszony azt is elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt. Az EKB a következő üléseken az inflációs és növekedési kockázatok mellett a vállalati átárazásokat, konjunktúramutatókat és a bérdinamikát is figyelembe veszi majd, válaszolta egy kérdésre Lagarde elnökasszony.
Lagarde szerint a Kormányzótanács most sokkal jobb helyzetben van, mint a 2022-es energiaválság idején. Sokkal felkészültebbek az energiaárak átgyűrűzésével kapcsolatban, a modelljeik is fejlődtek és eleve jobb helyzetből indulnak, hiszen az infláció és a várakozások is 2% körül alakulnak.
Kamatkilátások:
A Közel-Keleten kialakult helyzet teljesen felborította a piaci várakozásokat. Egyértelműen az a kérdés, hogy kell-e kamatot emelnie a Kormányzótanácsnak. Azt gondoljuk, hogy egyelőre túl korai lenne biztosra venni a kamatemelést, de ahogy haladunk előre az időben, az energiaárak alakulása eldöntheti, hogy erre szükség lesz-e. Az tűnik most valószínűbbnek, hogy egy pár hónapig még nem kell az EKB-nak emelnie. Amennyiben azonban később is azt látni, hogy a megemelkedett energiaárak tartósabban velünk maradnak és ezzel a hosszabb távú inflációs várakozások is emelkednek, abban az esetben az EKB is reagálni fog. A másik fontos tényező az euró dollárral szembeni helyzete. Az elmúlt hetekben a globális kockázatkerülés miatt sokat gyengült az euró, amely szintén rejthet magában inflációs kockázatokat. Ennek ellensúlyozása is fontos szempont lehet majd az EKB számára a következő hónapokban.
Készítette:
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző
Balog-Béki Márta, szenior elemző
