2026. májusban 4 millió 654 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében. Egy hónap alatt 35 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a tavaly májusi adattól 15 ezerrel elmarad. A háromhavi trend is javult, és március-május között 4 640 ezer főre emelkedett a foglalkoztatási szint.
A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adat ellenére a magyar gazdaság növekedése idén visszafogott lehet, miközben az infláció tartósan a toleranciasávban maradhat. A gazdasági kilátásokat érdemben javítja, hogy 2026 második negyedévében megállapodás született mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról, amely középtávon támogathatja a beruházásokat és a növekedést. Az erős forint, az enyhülő infláció és a magas nominális kamatszint együttese teret adhat a monetáris lazításnak, míg a költségvetési hiány a következő években fokozatosan csökkenhet – derül ki az MBH Elemzési Centrum legfrissebb Makrogazdasági Kitekintőjéből.
A fogyasztói árak májusban mindössze 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,4 százalékponttal a piaci konszenzusnál. Ezzel ismét a jegybanki toleranciasáv alatt mozog az infláció. Az előző hónaphoz képest stagnáltak az árak, mi kisebb emelkedést vártunk. Az éves maginfláció 2,2%-ról 2,0%-ra jött le.
Mivel Magyarország nettó energiaimportőr ország, ezért nagyon közelről figyeljük nap mint nap, most már három hete, hogy mi történik a Közel-Keleten. Az elmúlt napok fejleményei sajnos ismét romló helyzetre utalnak: az amerikaiak szárazföldi beavatkozást emlegetnek, Izrael pedig tűz alá vette Irán legnagyobb földgázmezőjét, amire válaszul Irán újra csapásokat mért az Öböl-menti monarchiákra. Utóbbi támadások közül leginkább a Katar LNG exportterminálját ért katonai csapás a legfájdalmasabb a világ gázimportőrjei számára. Az öbölbéli monarchiák már érthető módon nagyon dühösek: Szaúd-Arábia konkrétan katonai csapásokkal fenyegette Iránt.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően újfent 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15%-on maradt.
A fogyasztói árak januárban 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a mi várakozásunknál és 0,3 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Utoljára 2018 márciusában mértek ilyen alacsony inflációt itthon. A decemberi 3,3% után számítani lehetett az árak jelentős mérséklődésére, elsősorban bázishatás miatt. Az előző hónaphoz képest várakozásunknak megfelelően 0,3%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban magasabb, 0,6% volt. Az éves maginfláció nem mérséklődött olyan ütemben, mint vártuk, 3,8%-ról 2,7%-ra jött le, de ez is bőven az MNB inflációs célja alatt található.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően ismét 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15%-on maradt. A döntés ismételten egyöntetű volt.
2025 negyedik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5%-kal meghaladta az előző évit. A harmadik negyedévhez képest 0,2%-kal bővült a GDP. A negyedéves és éves dinamika is alulmúlta a várakozásainkat és a piaci várakozásokat is. A növekedési hozzájárulások szerkezete továbbra is kiegyensúlyozatlan, hasonlóan a második és harmadik negyedévben látottakhoz képest. Az egész 2025 éves növekedést tekintve a szezonálisan igazított adatok szerint 0,3%-os bővülés látható.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően januárban is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács. Az EUR/HUF árfolyam reggel 381,65 körül mozgott. A sajtótájékoztató alatt forinterősödést láthattunk, rövid időre még 380 alatt is járt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Januárban még talán nem, de az azt követő hónapokban egyre valószínűbb, hogy az MNB el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket Magyarországon. A piac ezt most már erősen árazza, miközben a forint nemhogy jól állta a januári havat, de egyenesen a december eleji szintekre erősödött. Ebben a fejleményben két dolog is érdekes: egyrészt az, hogy egyszerre mérséklődnek a kamatvárakozások a forint stabilitása mellett, illetve az, hogy a forint mennyire jól viselte a januári globális hangulatingadozást. Pedig láthatóan nem arról van szó, hogy a piacok mit sem törődtek volna a Grönland körüli fejleményekkel: néhány napja még jelentős eladások voltak láthatóak a nemzetközi részvénypiacokon, és a VIX félelemindex is gyorsan emelkedett, nem is beszélve a menekülőeszköznek tekintett arany folyamatos szárnyalásáról. A forint ezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselte el – egyébként nagyjából ugyanez látszott a lengyel zlotynál is.