A kamatdöntést megelőzően egész nap 1,1780 és 1,1810 között mozgott az EURUSD árfolyam, a délelőtt főleg a dollár erősödéséről, a délután már inkább az euró erősödéséről szólt. Egy kisebb felszúrást láthattunk 1,1820-ig az árfolyamban, amely a sajtótájékoztató után 1,18 körül stabilizálódott.
Az ülés előtti legfontosabb kérdés nem az volt, hogy lesz-e kamatváltoztatás, hanem hogy Lagarde beszél-e majd arról, hogy a dollárral szemben felértékelődő euró és az infláció várható 2026-os alullövése idővel kényszerítheti-e kamatcsökkentésre az EKB-t. Ezzel kapcsolatban az elnökasszony szerint a kockázati összkép továbbra is nagyjából kiegyenlített, ami nem utal arra, hogy az EKB gyors kamatcsökkentésben gondolkodna. Mivel az EKB kommunikációja nem mozdult el jelentősen, ezért érthető, hogy az EURUSD árfolyamban is csak átmeneti mozgás volt látható a döntést követően.
A konkrét kérdésekre így válaszolt Lagarde:
- Az eurózóna negyedik negyedéves gazdasági növekedésére reagálva az elnökasszony elmondta, hogy főleg a szolgáltatások húzták felfelé a teljesítményt, miközben a feldolgozóipar ellenállónak bizonyult a megnövekedett kereskedelmi és geopolitikai kockázatok ellenére is. A kilátásokat illetően a növekvő jövedelmeket és az alacsonyabb megtakarítási rátát kiemelve arra világított rá Lagarde, hogy ez a magánfogyasztást ösztönözheti. A beruházások tovább erősödhetnek és ismét kiemelte, hogy fontosnak tartja a növekedést elősegítő intézkedéseket a tagállamok részéről. Egyrészt a bizonytalanság erősödése, a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek negatívan hathatnak a keresletre és az ellátási láncokra, amely visszafogja a növekedést. Másik oldalról viszont a kereskedelmi megállapodások és a fiskális intézkedések segíthetnek ezeket ellensúlyozni.
- A januári 1,7%-os inflációval kapcsolatban Lagarde hangsúlyozta, hogy az adatok továbbra is összhangban vannak a középtávú 2%-os céllal és a hosszabb távú várakozások is 2% környékiek, ami támogatja a stabilizálódást. Kérdésre válaszolva az elnökasszony elmondta, hogy egy egyszeri adat alapján nem lehet következtetéseket levonni és felhívta rá a figyelmet, hogy az EKB már régóta 2% alatti inflációt jelez előre 2026-ra. Az inflációs kockázatok is nagyjából egyensúlyban vannak, egyrészt a vámok hatása Európában inflációcsökkentő lehet és az erősödő euró is lejjebb viheti a fő inflációs mutatót. Másrészt viszont az ellátási láncokban esetlegesen keletkező zavarok és a fiskális élénkítés áremelő hatású lehet.
- Az euró elmúlt hetekben látott erősödéséről kérdezték Lagardeot. Az elnökasszony erre reagálva elmondta, hogy alapvetően árfolyamcéljuk nincsen, de azt figyelik, hogy az árfolyam mozgása hogyan hat a növekedésre és az inflációra. A dollár már 2025 tavaszán is mutatott hasonló gyengülést az euróval szemben, ezeket a tapasztalatokat már fel tudták használni az előrejelzéseiknél.
- Kapott kérdést Lagarde a munkaerőpiacról is, szerinte az üres álláshelyek számának növekedése és a munkanélküliségi ráta csökkenése azt jelzi, hogy a munkaerőpiac nincs rossz állapotban.
- A sajtótájékoztatón ismét elhangzott, hogy a Kormányzótanács adatvezérelt és ülésről ülésre dönt a kamatokról. Kérdezték is ezzel kapcsolatban Lagardeot, de elmondta, hogy nem köteleződnek el sem a szigorítás sem a lazítás mellett, mindig a beérkező adatok alapján döntenek.
Kamatkilátások:
Alapvetően arra számítunk, hogy 2026-ban az Európai Központi Bank nem változtat majd a kamatszinten. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor némi kockázatot érzékelünk, elsősorban az erősödő euró és a cél alatti infláció miatt. A januári dollárgyengülés előtt még az volt a narratíva a piacon, hogy a következő lépés az EKB részéről egy kamatemelés lehet hosszabb távon, ez azonban egyre valószínűtlenebbnek tűnik és inkább egy 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett dönthet a testület, de ez semmiképp nem a következő hónapokban jöhet. Az osztrák jegybankelnök, Martin Kocher szerint, ha tovább folytatódik az euró erősödése, az alacsonyabb, lényegében már cél alatti inflációs pályát vetítene előre, ekkor pedig a jegybanknak lépnie kell.
Készítették:
Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző
