A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,7%-ról 5,3%-ra, míg a jövő évit 2,7%-ról 0,4%-ra csökkentettük az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak negatív hatásai, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt. A tavaly év végi és idei év eleji lendületes növekedés áthúzódó hatásai, valamint az idei robosztus évkezdet miatt idén ennél jóval magasabb, 7%-hoz közelítő növekedési ütem is elérhető lett volna.

tavaly év végi, valamint az idei első félévi várakozáson felüli gazdasági élénkülés áthúzódó hatásai önmagában a növekedési kilátások javítását indokolták volna. Az ukrajnai háború számos, részben közvetett, részben közvetlen hatáson keresztül rontja a hazai növekedési kilátásokat. A közvetett hatások leginkább az ellátási láncok zavarain és ezzel szoros összefüggésben a külföldről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülnek. Ráadásul jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása továbbra sem ismertek. Ezek hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag-, és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan, ami az árupiacokon szélsőséges áringadozásokat, volatilitást okozott. Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is fokozott nehézségekbe ütköznek. A növekedési kilátásokat beárnyékolja a globális gazdaság várható lassulásaegyes vezető gazdaságok fokozódó recessziós kilátása a meglóduló infláció és az ez ellen hozott erősödő monetáris szigorítások következtében. A növekedést a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint a gazdaság többi szereplőjének, így a vállalkozások és állami intézmények, önkormányzati energiaszámlájának megugrása is érdemben rontja, ami egyes ágazatokban átmeneti, vagy végleges termeléscsökkentéshez vezethet. Ezt némileg ellensúlyozhatja a kormány energiaigényes termelőágazatok szereplőinek tervezett támogatása. A növekedést ezenkívül a rendkívül súlyos aszály következtében visszaeső mezőgazdasági termelés is jelentősen visszahúzza. 

A hazai kilátások nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor kedvezőbbek, mivel az idei bőven kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt éves átlagban. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez. Mindezek alapján nem érezzük indokoltnak az idei növekedési kilátások radikális rontását, azonban az idei negyedik negyedév és a jövő évi első negyedév között átmeneti technikai recesszióra számítunk, ami elsősorban a jövő évi növekedési kilátásokat árnyékolja be. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége ugyanakkor erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.A növekedésre érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, mivel számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ami a hazai termelést is meredeken visszafogná.

Főbb üzeneteink a hazai gazdaság kapcsán:

Infláció

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása továbbra sem becsülhető meg teljesen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Emellett komoly hatása van az élelmiszerárak emelkedésének, amely szintén az alapanyaghiányokra vezethető vissza. Az év utolsó hónapjaiban az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak elszállása miatt jelentősen tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot is. A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 14%-ra, a jövő évit pedig 13,6%-ra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a tovább emelkedő élelmiszerárak mellett az európai energiaárak elszállása és az energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatti keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az árkorlátozások fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzött meg, noha a kiskereskedelemben más termékek áraiba részben áthárításra kerültek.

Munkaerőpiac és fogyasztás

2022-ben jelentősen emelkedik a bérdinamika (várakozásunk: 16,6%-os bruttó átlagbér-növekedés), a 20%-os a minimálbér és garantált bérminimum emelés, több ágazatot érintő 20%-os bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi illetménye következtében. Emellett 2021-től ismét feszessé vált a munkaerőpiac és megjelent a munkaerőhiány, amely 2022 első felében tovább fokozódott; ami a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban a nemzetgazdasági szintű bérek növekedése továbbra is megközelítheti a kétszámjegyű ütemet.

Várakozásunk szerint 2022-ben 1,1%-kal bővülhet a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest, melyhez elsősorban a privát szektor növekedése járul hozzá. Az eddigi kedvező tendenciát az intenzív gazdasági teljesítmény támogatta. A munkaerőpiacra mindazonáltal ellentétes folyamatok lehetnek hatással a következő negyedévekben. A hazai gazdaság akut munkaerőhiányos helyzetben néz szembe a közelgő energiaválság negatív hatásaival, így kérdés, hogy az egyes szektorok elbocsátásait mennyire tudják ellensúlyozni a kevésbé érintett szektorok munkaerőfelvétele. Összességében tehát csupán mérsékelt változásokra számítunk a munkaerőpiacon. 2023-ban kissé csökkenhet foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet, majd újra mérséklődést mutathat a következő években (2022: 3,6% és 2023: 3,9%).

A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások (pl. családokat érintő SZJA-visszatérítés) hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, amit idén az első félévben a tavalyi alacsony bázis is támogatott, azonban a következő negyedévekben az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassulhat a fogyasztás növekedése (várakozásunk szerint 2022-ben 6,8%-kal bővülhet, azonban 2023-ban 0,2%-kal mérséklődhet a háztartások fogyasztása). A háztartások fogyasztására egyes ágazatok várható részleges leállása is negatív hatással lehet a kínálati oldal szűkülésének hatására.

Beruházások

A beruházások nemzetgazdasági szinten 2022-ben a kifejezetten dinamikus első félévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhatnak: a 2021-es 4,3%-os növekedést követően 5,8%-os bővülést mutathatnak. Jövőre azonban kismértékű visszaesésre számítunk az emelkedő kamatok, növekvő bizonytalanság, gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt. Mivel a folyamatban levő beruházások nem kerülnek leállításra, az intézkedések a következő években befolyásolhatják a beruházások alakulását, azonban ezt az elmúlt években bejelentett feldolgozóipari óriásberuházások ellensúlyozhatják.

Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. A feldolgozóipari beruházásokat alapvetően a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.

Nettó export

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 5,2 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első hét hónapban, azaz a romlás szignifikáns, háromnegyed részéért felelős. Összességében tehát jelentősen romlik a külkereskedelmi egyenleg. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő is ronthatja. A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 7 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után. Az előzetes folyó fizetési mérlegadatok alapján az első félévben az egyenleg mintegy 3,9 milliárd euróval romlott a tavalyi első félévhez képest, amit szinte teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Noha az áruforgalmi egyenleg összességében 5,4 milliárd euróval romlott, a szolgáltatások egyenlegének javulása az előbbit részben ellensúlyozta, így kisebb volt a folyó fizetési mérleg romlása.  

Államháztartás

A kormány az idei 4,9%-os GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, mivel egyes egyszeri tételeket (pl. SZJA-visszatérítés) már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek. Ennek bázisán az idén is várható az adóbevételek túlteljesülése, amit az is alátámaszt, hogy az első nyolc hónapban időarányosan messze jobban állnak a bevételek, mint tavaly. Ezenkívül a költségvetési automatikus stabilizátorok is támogatják a költségvetés helyreállását. Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz-, és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadásokamelyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintveA gáztartalékok további emelése érdekében a kormány 740 milliárd forint értékben további gázbeszerzésről döntött, aminek hatására az államháztartás hiánycélja a GDP 6,1%-ra módosult.

img

A második félévtől indulhat növekedésnek az ipar – ágazati kitekintő

2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik…