2026 első félévében látszólag dinamizálódott a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, de ez nagyrészt az pánikvásárlásokkal és betárazásokkal megtolt üzemanyag fogyasztásnak köszönhető. Míg a tavalyi első félévben 3,4%-kal bővült az ágazat forgalma éves szinten, addig az idei első hat hónapban 4,5%-os volt a növekedés, ugyanakkor gépjárműüzemanyag forgalom nélkül 3,6% és 3,8% a tavalyi és az idei első féléves emelkedés. Az alábbi ábrán látszik, hogy a számítástechnika és egyéb iparcikkek szaküzleteinek, valamint a ruházati szaküzleteknek a forgalma érdemben tudott dinamizálódni, de az online forgalom és drogériák forgalmának növekedése is meg tudta haladni a tavalyi első féléves 8-10%-os bővülést (vonal felett javuló, alatta romló dinamika). Utóbbi forgalma idén várhatóan kétszámjegyű tartományban bővül. Míg a gyógyszertárak forgalma a tavalyihoz képest enyhébb ütemben, de bővülni tudott, addig az élelmiszer szaküzletek esetében a volumen a tavalyi után az idei első félévben is csökkent. Ez egyértelműen az árrésstop közvetett hatásának eredménye, ugyanis ezen szaküzleteknél a csökkenő trend pontosan a korlátozás bevezetésekor kezdődött.
Az ágazat a 2021-es fix bázist 5,9%-kal haladta meg az első félévben, amivel az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország ebben a tekintetben. Ráadásul a bázisév óta eltelt közel 5 év alatt mindhárom alkategóriában (élelmiszer1, nem élelmiszer, üzemanyag) dinamikusabban bővült itthon a forgalom, mint az EU-s átlag, bár az üzemanyag forgalom 2026 elejéig inkább stagnált, és csak az első féléves kiugró kereslet emelte a forgalmat.
„A növekvő forgalom ellenére továbbra is koncentráció zajlik az ágazatban, jóllehet ez üzlettípusonként erősen eltér – van, ahol még nőtt is a regisztrált gazdasági szervezetek száma”– húzta alá Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.
2026 első félévében az átlagos cégszám a kiskereskedelemben 0,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakának átlagához képest, így a cégalapítások és megszűnések egyenlege2 -344 volt a vizsgált időszakban. A legnagyobb csökkenés a vegyes termékkörű üzletek esetében történt, az iparcikk jellegű vegyes kategóriában a cégek közel tizede került ki a regiszterből június végére, míg az élelmiszer jellegű vegyes termékkörű cégek száma 3,9%-kal csökkent. Érdekesség, hogy az élelmiszer jellegű vegyes termékkörű cégek és a drogériák esetében is 7% körüli árbevétel növekedés történt 2025-ben (7,1% és 7,4%), de míg előbbinél csökkent a cégek száma, addig az illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kereskedelmével foglalkozó cégek száma 21,8%-kal (+236) nőtt 2025H1 és 2026H1 között. A drogériák esetében a több éve dinamikusan bővülő kereslet adhat teret az új vállalkozások indítására, míg az élelmiszer jellegű vegyes üzleteknél a fogyasztók az olcsóbb (és az árréssekkel mesterségesen még olcsóbbá tett) láncokat választják – minden 100 forintból 75-öt ezekben költünk el –, ezzel nehéz helyzetbe hozva a kisebb szereplőket. Az élelmiszer szaküzleteket működtető cégek száma is nőtt ugyan, de ez csak a zöldségesek (+189) és az egyéb élelmiszerkereskedők (+345) bővülésének tudható be. Utóbbiba tartozik egyébként az étrendkiegészítők kereskedelme is, ami az egyre terjedő „protein-láz” miatt növekvő kereslettel néz szembe.
„Leszakadni látszik a kiskereskedelem a foglalkoztatásban és a bruttó hozzáadott értékben a szolgáltatásokon belül. A szolgáltatások egészében a foglalkoztatottak számának bővülését a covid időszak egyértelműen megakasztotta, de egy gyors visszapattanás után visszatért a korábbi trend. A kiskereskedelemben viszont a coviddal elnyújtottabb lemorzsolódás indult meg, ami pont az inflációs hullám tetején tört meg egy időre, de a kereslet csökkenése miatti intenzívebb boltbezárási hullámmal a foglalkoztatottak száma is meredeken csökkent a szektorban” – mondta az MBH Bank elemzője.
A 2025 közepén történt kisebb bővülés után tavaly év végétől ismét meredeken csökkenni kezdett a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma. Ráadásul az ágazatnak kihívást jelent a fiatal munkavállalók toborzása is: a 24 év alatti munkaerő aránya több éves stagnálás után egy éve meredeken csökken, míg minden ötödik alkalmazott nyugdíjas vagy 10 éven belül nyugdíjba vonul. Az ágazat leszakadása a bruttó hozzáadott értékben (BHÉ) is látszik: a szolgáltatások részesedése a BHÉ-ből 2024 elejétől egyértelműen növekszik, az akkori 67%-ről 71%-ra emelkedett (gördülő éves átlagot vizsgálva). Ugyanettől az időponttól kezdve a kereskedelem részesedése a nemzetgazdasági BHÉ-ből 10,5%-ról 9,9%-ra csökkent 2026 második félévére. Bár nem tűnik nagynak a csökkenés, de a mostani érték egyértelműen alulmúlja a 2010-es évek átlagát. Ugyanakkor abszolút értékben továbbra is stabilan növekszik a kereskedelem bruttó hozzáadott értke, és a foglalkoztatottak számának csökkenése mögött is állhatnak hatékonyságot növelő fejlesztések, így ezek a folyamatok nem tekinthetők egyértelműen negatívnak.
A fogyasztói bizalom ugyan lefele korrigált augusztusban, de ezt egy nyolchónapos növekvő trend előzte meg, és a mutató jelenlegi szintje jóval magasabb, mint az elmúlt három év átlaga. Bár a mostani lendületet elsősorban a kormányváltáshoz köthető pozitívabb lakossági kilátások hajtják, amennyiben az index több hónapig is a jelenlegi szintje körül tudna maradni, az további támaszt adhat a kiskereskedelem bővüléséhez. Ugyanígy az ágazat javát szolgálná a jelenleg érvényben lévő piactorzító intézkedések (pl. kiskereskedelmi különadó, árrésstop, plázastop) kivezetése vagy legalábbis módosítása. Ezek ugyanis korlátozzák a szereplőket a piaci működésben és a hatékonyság növelésében is, ugyanis visszafogja a beruházásokat: az ágazat beruházásainak részesedése a nemzetgazdaságéból 2022 eleje óta csökken, jelenleg 5,5%, ráadásul folyóáron mérve 2024 óta meredeken esik a kiskereskedelmi beruházások értéke3 is.
Báthori Bence, ágazati elemző
1élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem
2a többi cégszám változás esetében is az alapítások és megszűnések egyenlege értendő
3gördülő éves átlagot nézve
