1. Főoldal
  2. Kategória
ágazati kitekintő

Ágazatok

Júliusban meglepően sokat vásároltunk

Az előző hónaphoz képest 1,0%-kal nőtt a boltok forgalma, ugyanakkor az élelmiszer kategória forgalma május óta nem változott. Tavaly júliushoz képest 4,9%-os az ágazat bővülése, ami a márciusi kiugrás után a második legerősebb dinamika idén, jóllehet ehhez hozzájárult a gyengébb bázis is, és a júliusban is megugró üzemanyag forgalom, ami nélkül 4,4%-os az éves növekedés. A különböző üzlettípusok forgalma alapján az extrém meleg befolyásolhatta a lakosság vásárlásait: a (mobil)klímák és hasonló eszközök beszerzése hajthatta az iparcikkek és az online szegmens forgalmát, míg utóbbit az is támogatta, hogy többen a meleg miatt online intézhették az egyébként személyes bevásárlásaikat.

Ágazatok

Júliusi turizmus: Kevesebb vendég, több vendégéjszaka

A vendégek száma éves alapon 0,4%-kal mérséklődött, miközben a vendégéjszakáké 0,3%-kal emelkedett júliusban, így az ágazat teljesítménye összességében a tavalyi, erős bázisú szezon szintjén alakult. A szállodák forgalma erősödik, miközben a magánszálláshelyek forgalma és száma egyaránt csökken. A szezonnak nem kedvez az erősödő forint, mely egyrészt a külföldi turisták számára drágíthatja a magyarországi tartózkodást, így visszafoghatja a beutazási keresletet – ezt látjuk immár több hónapja -, másrészt ösztönözheti a magyar lakosság külföldi utazásait.

Ágazatok

Bővülő forgalom és mesterséges korlátok a boltok első féléves mérlegén

A kiskereskedelem forgalma stabilan bővült 2026 első hat hónapjában, ennek üteme minden alkategóriában meghaladja az EU-s átlagot. Vannak kiemelkedően jól teljesítő szegmensek, mint például a drogériák, amiknek bővülési dinamikája, árbevétele és a cégeinek száma is növekedett, de a vegyes élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben koncentráció zajlik. Az ágazatban a bővülő forgalom ellenére is működési nehézségek látszanak, amik megmutatkoznak a beruházások értékének csökkenésében is.

Ágazatok

Új trendek a kiskereskedelemben: átalakuló fogyasztás és új fizetési technológiák

A magyar kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, mellyel ismét növekedési pályára került, bár a régióhoz képest továbbra is lemaradásban van – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legfrissebb eseményén. A szakértők szerint a fogyasztás szerkezete hazánkban folyamatosan átrendeződik: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szolgáltatások – miközben a vásárlások kétharmadát már bankkártyával fizetjük. Az élelmiszerárakat egyre inkább globális – köztük extrém időjárási – tényezők mozgatják, de az ágazatra erős hatást gyakorolnak az árrésstopok is, melyek felgyorsították az élelmiszer szaküzletek piacvesztését.

Ágazatok

Lakáspiaci Kitekintő: Lassul a lakásár-emelkedés, miközben felpörgött a hitelezés

Mérséklődő lakásár-emelkedés és erőteljes hitelezési aktivitás jellemzi a magyar lakáspiacot 2026-ban – derül ki az MBH Elemzési Centrum legfrissebb ingatlanpiaci elemzéséből. A piacot továbbra is a reálbérek növekedése és az állami támogatások tartják élénken, miközben a kínálati oldal csak késleltetve alkalmazkodik: a fejlesztések felfutása főként 2027–2028-ban jelenhet meg érdemben.

Ágazatok

Tovább növekedett az ipar teljesítménye áprilisban

Az egy évvel korábbihoz képest 0,9%-kal nőtt a nyers, illetve a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján is, azonban előző hónaphoz mérten 1,1%-kal csökkent a termelés. A legtöbb alágazatban csökkenést regisztráltak, ugyanakkor az ipar meghatározó területein – így a járműgyártásban, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásában – továbbra is növekedés volt tapasztalható. Az év első négy hónapjában az ipari termelés 1%-kal nőtt, és 2026-ra 2,9%-os bővülést várunk az ágazatban. A már bejelentett ipari kapacitások – elsősorban az akkumulátor- és járműiparban – középtávon támogathatják a beruházási aktivitást és az ipari kibocsátás bővülését.

Ágazatok

Lassú kilábalás várható az építőiparban

Az elmúlt hónapokban az építőipar teljesítményét jelentős ingadozások jellemezték úgy, hogy a termelés alapvetően csökkenő pályán volt. A márciusban havi alapon mért 0,5%-os növekedés a korábbi le- és felfelé történő kiugrások mellett mérsékelt, miközben 2026 első negyedévében összességében az építőipari termelés volumene 4,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. A rendelési mutatók vegyes képet mutatnak: miközben március végén az építőipari vállalkozások szerződésállománya összességében 4,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, viszont az új szerződések volumene – a kormányzati választások időszakában várttal összhangban – csökkent, és éves alapon 2,9%-os visszaesést szenvedett el. A negyedéves gyenge teljesítménye és a visszafogott megrendelési dinamika alapján az ágazat az első negyedéves GDP növekedést visszahúzta. Összességében továbbra is csak lassú kilábalás körvonalazódik, amelynek ütemét a kedvezőtlen külső környezet, az új kormány alakulása miatti kivárás, az EU-s pénzek kérdése és a közel-keleti háború bizonytalan alakulása befolyásolja.

Ágazatok

Kilőtt a boltok forgalma márciusban

Márciusban az egy évvel korábbi szinthez képest 8,2, míg februárhoz képest 1,9%-kal vásároltunk többet. Ahogy a márciusi hírek és NAV adatai alapján várni lehetett, a növekedést legnagyobb mértékben az üzemanyag-kereslet hajtotta, de enélkül is jelentős, 5,7%-os éves bővülés történt. Ez pedig a nem élelmiszer kategória növekedésének tudható be, ebben a kategóriában csapódhatott le az év eleji transzferek egy része. Az élelmiszer kategória csak mérsékelten tudott növekedni, a fogyasztókat ezen a területen továbbra is spórolás jellemzi. Összességében az első negyedévben 5,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, de a magas üzemanyag fogyasztás nélkül is 4,1%-os a bővülés. A következő hónapokban minden bizonnyal alacsonyabb lesz az éves dinamika, de a növekedés stabil maradhat, erre lehet következtetni az áprilisi kereskedelmi konjunktúra indexekből és a növekvő fogyasztói bizalomból.

Ágazatok

Továbbra sem indult növekedésnek az ipar

A decemberi és januári növekedés (1%, ill. 1,5%) után februárban ismét visszaesett a hazai ipar teljesítménye. Havi alapon 1,8%-kal csökkent a termelés volumene, éves alapon pedig 1,5%-kal. Az alágak közül éves alapon a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint az élelmiszeriparban visszaesés következett be. Meglepően jó képet mutatnak viszont a rendelési és az export adatok: az összes rendelésállomány február végén 24%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, amihez a járműgyártás járult hozzá leginkább. Várhatóan az ágazat 2026 első negyedévében érdemben nem fog tudni hozzátenni a GDP növekedéshez, és rövid távon nem várható gyors felfutás. 2026-ban az ipar erősödése az elektromobilitásra épülő szegmensekben (pl. CATL, BYD kapacitások) remélhető, bár a német gazdaság élénkülése törékeny. Az ipari termelésben éves szinten mintegy 2,2%-os növekedésre számítunk, azonban a február végén kitört közel-keleti háború esetleges elhúzódása az ágazat szempontjából kockázatot jelent.

Ágazatok

Az építőiparban tovább folytatódott a kilengések sorozata

Bár februárban havi alapon érzékelhető volt egy számottevő bővülés, az éves összevetés gyenge teljesítménye és a visszafogott megrendelési dinamika alapján az ágazat várhatóan nem fog érdemben hozzájárulni az első negyedéves GDP növekedéséhez. Az építőipari termelés volumene 4,9%-kal nőtt februárban az előző hónaphoz képest, ugyanakkor 0,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendelési mutatók vegyes képet mutatnak: miközben február végén az építőipari vállalkozások szerződésállománya összességében 9,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, viszont az új szerződések volumene éves alapon jelentős, 44,8%-os visszaesést szenvedett el. Összességében továbbra is csak lassú kilábalás körvonalazódik, amelynek ütemét a kedvezőtlen külső környezet, különösen a közel-keleti háború bizonytalan alakulása tovább fékezheti.

1 2 3 10