Milyen hatással lehetnek az átalakuló állami támogatások a lakáspiacra?
A városi CSOK kivezetése jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra az év második felében. Piacélénkítő hatása azonban inkább a városi ingatlanoknál mutatkozhat, a falusi CSOK-os településeken továbbra is a kivárás lehet jellemző.
Jövőre megváltozik az igényelhető állami támogatások rendszere. 2024. január 1-től azok a házaspárok vehetik fel a babaváró hitelt, ahol a nő 30 év alatti, továbbá bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025 között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek rá a várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét pedig 10-ről 11 millióra növelik.
A CSOK falun érvényes szabályai is átalakulnak; a kamattámogatás fenn marad, megtartják, és 50%-kal megemelik a keretösszegeket, ami az elmúlt években megugró ingatlanárak, felújítási költségek és az infláció ellensúlyozásához is segítséget nyújt. A támogatási összegek növelése kizárólag a használt lakások vásárlását és bővítését/korszerűsítését vagy a meglévő használt lakások bővítését/korszerűsítését érinti. Több támogatást lehet elérni, ha használt lakás vásárlásával egy időben korszerűsítés és/vagy bővítés is történik a preferált települések egyikén. Ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni a CSOK-ot (se a hozzá tartozó kamattámogatást), mivel ezt a támogatási formát a kormány megszünteti. Ezzel együtt egy új támogatási rendszer kerül kidolgozásra jövőre.
Bár a támogatott hitelek – azok kedvező kamat-kondícióik miatt – felértékelődtek a magas kamatkörnyezetben, a CSOK-igénylések száma, a gazdasági bizonytalansággal összefüggésben, éves szinten már korábban csökkenésnek indult.
A CSOK-szerződéskötések volumene
Az ábra alapján az is megfigyelhető, hogy az állami támogatások még segítették a már 2022-ben lassuló ingatlanpiacot, mivel a CSOK-hoz kapcsolódó hitelek aránya még ebben az időszakban is nőtt. A 2022 folyamán megvalósult lakáspiaci tranzakciók száma 19%-kal mérséklődött 2021-hez képest, és a visszaesés mértéke 2023-ben tovább nőtt: az év első hat hónapjában mindössze 44 ezer körüli tranzakció történt Magyarországon a Duna House tranzakció-becslése alapján, amely a tavalyi (2022) első félévhez képest 41%-os visszaesést jelent. A legfrissebb rendelkezésre álló, idei első negyedéves KSH-adatok alapján minden településtípus esetében csökkentek a tranzakciók, a legkisebb mértékben a falusi CSOK-ra jogosult településeken, ahol 32%-os visszaesés történt; míg Budapesten 52%-kal, a megyei jogú városokban 49%-kal, a többi városban 36%-kal csökkentek az adás-vételek éves összevetésben.
Hogy mi történik az előttünk álló hat hónapban, azt nehéz megmondani, mivel a bejelentett intézkedések, rövid és hosszú távon egyaránt hatással bírhatnak a lakáspiacra. Rövidtávú hatásként a városokban felfokozott érdeklődésre és előrehozott vásárlásokra lehet számítani az év hátralevő részében. A CSOK-os támogatások és a babaváró hitel átalakítása miatt a jogosultak egy része még idén plusz keresletet hozhat a lakáspiacra. Az érdeklődések erősödése és a tranzakciók gyorsabb zárása várható, az eladók is érdekeltek lehetnek az év vége előtti eladásban, amíg a vevőkör kedvezőbb anyagi helyzetben van még ebben az időszakban. Ez megtámaszthatja a rossz helyzetben lévő piacot.
A falusi CSOK-kal érintett településeken várhatóan a vevők próbálnak majd kivárni és az eredetileg idénre tervezett beruházásokat, tudatosan következő évre tolni a nagyobb támogatás és hitelkamatok mérséklődése reményében. Erre várhatóan az eladók is reagálni fognak és a megemelt támogatási összeg egy részét megpróbálhatják az eladási árba építeni.
Közép- és hosszútávon pedig a belengetett, de hivatalosan még be nem jelentetett támogatási csomag – a költségvetés helyzete miatt – várhatóan szűkebb lesz a jelenleginél. Segítené a piaci bizonytalanság eloszlatását, ha a kormány minél hamarabb bemutatná az új támogatási konstrukció elemeit, mivel jelenleg azok kerültek nehezebb helyzetbe, akik közép- vagy hosszútávon tervezték a lakásvárlást.
Egyrészt az infláció és a magas kamatkörnyezet miatt, másrészt amiatt, mert az ingatlan, mint befektetés erős vetélytársat kapott más alternatív befektetések, például állampapírok formájában, összességében idén visszafogottabb kereslet várható a lakáspiacon az előző évekhez képest, még ha a „városi” CSOK év végi kivezetése előrehozott keresletet is generálhat. A korszerűtlenebb és nagyobb ingatlanok iránt sokkal kisebb érdeklődés mutatkozhat, a korszerűbb, kisebb ingatlanok viszont vevőre találhatnak. 2023-ban a korábbi évekhez képest jelentősen kevesebb tranzakcióra lehet számítani, és amíg a hitelkamatok jelentősebb mértékben nem mérséklődnek, ez vélhetően így is marad.
Hullámvasúton az építőipar – ágazati kitekintő
A januári pozitív hírek után az év második hónapjában újra visszaesést láthatunk. Februárban a termelés volumene 1,3%-kal alulmúlta a januárit, és éves szinten is csökkenést mutatnak az adatok: az építőipar termelése 4,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendelési mutatók…
Bővülni tudott az építőipar – ágazati kitekintő
Végre van minek örülni az építőiparban, ugyanis negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat termelése, és az új szerződések értéke is rendre növekszik az októberi mélypont után. 2025 első felében ezzel együtt is csak mérsékelt maradhat a növekedés, viszont…
Gyenge számokat produkált az építőipar decemberben – ágazati kitekintő
Ahogy korábba az iparnál láthattuk, úgy az építőipar esetében is elmondható, hogy két egymást követő évben esett a teljesítmény: teljes 2024-es évet nézve az építőipari termelés volumene 0,4%-kal mérséklődött. 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre, viszont az ágazatot 2025…