Első pillantásra érdekes képet mutat a piac. Ha megnézzük a 2025-ös hozamokat, akkor az látható, hogy a legnagyobb hozamot (legalábbis a mai napig) az arany és a magasabb kockázatú részvények érték el.

Az általánosítás azonban néha félrevezető lehet, ahogy most is. Mert az arany elsősorban nem más, mint „safe haven”, ahogy az angol mondja. Olyan befektetési forma, amiben a nagy világégések elől el lehet rejtőzködni. Aztán persze ez sem feltétlenül igaz, itt is bőven lehet pénzt veszíteni, de vérzivataros időben relatív értelemben jobban teljesíthet, szemben a többi eszközosztállyal (részvények, kötvények stb.). De most nem ez a helyzet. Senki sem tart recessziótól, igaz a stagfláció rémképe egyre többször jelenik meg. Az arany teljesen más okok miatt emelkedik, ezek pedig a jegybanki vásárlások; egyfajta önbeteljesítő jóslat, nevezhetjük spekulációnak is (megveszem, mert holnap drágábban veszik meg tőlem); a gyengülő dollár, de a gazdasági visszaesés lehetőségét most semmiképpen sem említenénk ebben a felsorolásban.

Forrás: Stockcharts, MBH Befektetési Bank

Recesszióban a GDP csökkenésének jelentős hányadát a beruházások és a készletezés visszaesése magyarázza. Ezzel szemben az amerikai második negyedéves GDP növekedés egyharmadát az MI-hez kapcsolt beruházások adták, vagyis olyan befektetések, mint az adatközpontok építése, szerverbeszerzések, az energetikai infrastruktúra korszerűsítése és kibővítése, hogy csak párat említsünk. A 2026 és 2028 között várható MI beruházások csak az öt legnagyobb tőzsdei cég esetében elérhetik az éves 400-500 milliárd dollárt, amely az amerikai GDP kb. 1,2-1,5%-a és az S&P500-ban foglalt összes vállalati beruházás kb. 30-40%-a! Hát, nem egy lárvasóhaj… Aztán hogy ez termőre fordul-e, avagy sem, az már egy másik kérdés. De most még ott tartunk, hogy ami egy vállalatnak kiadás és beruházás, az egy másiknak bevétel és jó esetben profit.

De visszatérve a beruházások és készletezés GDP-ben elfoglalt szerepére, ha ezek a hosszú távú trendjük felett növekednek, akkor beszélhetünk arról, hogy növekszik a lassulás kockázata. Nyilvánvalóan vannak olyan területek, ahol nem túl szép a helyzet, elég például az új lakásépítési engedélyek számára gondolni, amely 2022 óta 20%-kal került lejjebb, igaz a piacot nem rengette meg, vagy arról, hogy a beruházások döntő rész egy iparághoz, a technológiához köthetők. Vagy beszélhetünk a stagflációról, amely kifejezés egyre többször fordul elő a híradásokban, elemzésekben.

Forrás: St. Louis Fred, MBH Befektetési Bank

A Morgan Stanley elemzése szerint az MI beruházásainak kb. 40-50%-a finanszírozható vállalati cash-flowból, azaz visszaforgatott nyereségből, így egy kb. 1,5 ezer milliárd dolláros „gap” keletkezik, amely majd, ha minden úgy alakul, kötvény, bankhitel és/vagy valamilyen hibrid formában kerülhet finanszírozásra. Még akár az is előfordulhat, hogy fel kell készülni arra, hogy a nagy technológiai cégek masszív kötvénykibocsátók lesznek…

Forrás: Morgan Stanley

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.