Pozitív korrekció az építőiparban júliusban

Júliusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 3,4%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 8,5% volt a növekedés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 11,6% volt a növekedés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 5,0%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 5,3%-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában, így felfelé tudott korrigálni az iparág éves teljesítménye is.

Épületek építésére 182 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, ami 12%-os volumennövekedést jelent éves alapon részben bázishatás miatt, a szerződésállomány pedig 1329 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 1%-kal magasabb állományt jelent az előző évhez képest, így az épületekre vonatkozó megrendelések továbbra is segíthetik az iparágat.

Egyéb építmények kategóriában éves alapon 24%-os csökkenés után 131 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1295 milliárd forint volt, ami 40%-os éves megrendeléstömeg csökkenést jelent. Némileg lassult, de továbbra is erőteljes a drágulás, 2023 II. negyedévében 17,2%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 1,6%-kal emelkedtek.

Kilátások

Váratlan pozitív korrekciót mutatott az építőipar júliusban, ami pozitív hír, főleg a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátások megtámasztását tekintve, azonban a hónapról-hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé csorgó trendjét ez nem fordítja meg. Egy havi adat ennek megerősítéséhez nem elégséges, illetve sok ilyen esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába való bekerülése is szerepet játszhat.

A meglévő szerződésállományok alapján rövidebb távon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében – és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni, jelentős kiesést jelent az ismert állami beruházási tevékenység visszafogása, és a negyedével csökkenő lakásépítési és felújítási tevékenység.

Az építőipar konjunktúrájában már érdemben látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is.

Idén 8% körüli visszaesés lehet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat majd a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5%-át kitevő iparág nehezék lehet a gazdasági növekedésben rövidtávon. A kamatok jövő tavaszig várható normalizálódásával azonban stabilizálódhat, majd fokozatosan ismét élénkülhet az iparág egy jelentős szegmensét jelentő lakásépítési kedv.

A foglalkoztatottak száma továbbra is kismértékben emelkedik az iparágban és 390 ezerig nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8% körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból, ezzel látványosan felülmúlva a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparág hatékonyságnövelésében rejlő további jelentős potenciált illetve az építőipar szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.

Részletek, háttér

Az MNB legutóbbi iparági felmérésre alapján az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érezhető keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban.

Az előző évben tapasztalt áruhiányos állapot után az ellátási láncok teljes helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és az építkezők és beruházók további kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől, ami segíthet a kereslet ismételt megtámasztásában.

A továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknekis szerepe van a kivitelezői kapacitások jelenlegi fenntartásában, illetveépületekesetében a szerződésállományok szintje továbbra is láthatóan stabil szintet mutat, ami jelzi, hogy a magánberuházások esetében továbbra is érzékelhető kereslet látszik.

Keresleti oldalról a hitelkereslet jelenlegi alacsony szinten történő beragadása továbbra is meghatározó lehet a várhatóan jövő év középéig megvalósuló kamatcsökkenésekig, és a jelenlegi szintek mellett a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdéses marad, azonban az épületenergetikai felújítások továbbra is húzóerőt képviselhetnek a kivitelezői piacon és már áruhiány sem hátráltatja ezt a szegmenst.

Eközben az ingatlanok iránti befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján – Budapesten ez az elsődleges vásárlási ok továbbra is –, de a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az állampapírpiaci lehetőségekkel már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat.

A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés