Régen minden jobb volt? – részvénypiaci helyzetkép

Megállíthatatlanul száguldanak az „old economy” papírjai. Azok a részvények, amelyek valamilyen letűnt kort képviselnek, mondhatnánk cinikusan. Ipar. Közművek. De félre a viccel, ezek a papírok az elmúlt egy hónapban köröket vertek a „new economy”, azaz a technológia papírjaira. Vajon tartós lesz a jelenség?

Komoly fordulat van a narratívában, de ma még kicsit nehéz kibogozni, hogy mi is történik. Egy biztos, óriási flow indult el például a közművek részvényeibe. Ez egyrészt érthető, hiszen pár napja számolt be számos pénzügyi portál arról, hogy a Microsoft adatközpontjainak energiaéhségét nukleáris erőművekkel próbálja majd kielégíteni.

Aztán gyorsan jöttek az alátámasztó hírek is: a nagyobb bankok (köztük főként amerikai pénzintézetek) teljes mellszéleséggel kiállnak egy ilyen kezdeményezés mellett, azaz azért, hogy a nukleáris kapacitás 2050-ig megháromszorozódjon, ezzel is segítve a zéró-karbon kibocsátás elérését. És a piacnak ennyi is elég. Nem akarunk itt és most „én megmondtam” játékot játszani, de teljesen egyértelmű volt, hogy csak és kizárólag megújuló energiából a következő évtizedek energiaéhségét és a CO2 kibocsátás csökkentését nem lehet elérni. De most, hogy New Yorkban éppen klímakonferenciát rendeztek, mindenki megvilágosodott. Nem mellesleg ezt a tervet nem most, hanem már a tavalyi COP28 konferencián lefektették, csak akkor még pont nem érdekelte a befektetőket, de most, hogy a Microsoft erre ráerősített, így már egyből más a helyzet…

A hírek szerint a Microsoft egy együttműködést kötött a Constellation Energy-vel, amely szerint a Three Mile Island nukleáris erőmű 1-es egysége fogja szolgáltatni az energiát a technológiai óriás adatközpontjainak. Ehhez kb. 1,6 milliárd dollárt kell befektetni ahhoz, hogy az erőmű 2028-ban újraindulhasson. A Microsoft 20 éves szerződést kötött az áram felhasználására. (Egyébként az erőmű 2-es egysége 1979-ben leolvadt és a mai napig ez tartják az USA legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának).

A bankok pedig itt jönnek képbe, hiszen, ha azt állítják, hogy kiállnak a kezdeményezés mellett, akkor az azt jelenti, hogy szervesen részt fognak venni az ilyen projektek finanszírozásában. Vagyis következhet a nukleáris kánaán, nem csoda, hogy a befektetők teljes erővel elkezdték venni a közművek papírjait. Lent látható, hogy 14 éve nem áramlott hirtelen ennyi pénz ebbe a szektorba.

Nukleáris erőműveket újraindítani valószínűleg egyszerűbb, mint építeni, hiszen, ha hinni lehet az Economist ábrájának, akkor például 2017-ben az akkor épülő 55 reaktorból 35 késében volt. Átböngészve a legfrissebb adatokat, a helyzet gyökeresen nem változott, egy ilyen erőmű felépítése és üzembe helyezése sajnos évtizedeket is igénybe vehet. És mindez az elmúlt években még tovább tolódott, hiszen a kényszeres rettegés az ilyen létesítményektől alapozta meg azt, hogy sokan azt gondolták, hogy nap- és szélerőművekkel mindent meg lehet oldani. Pedig a csak és kizárólag ezekre épülő energiastratégia az nem stratégia, hanem utópia. Talán most túlléphet az emberiség ezen a narratíván.

A fent említett Microsoft lépése pedig abból a szempontból nem meglepő, hogy a cég alapítója, Bill Gates másik vállalata a TerraPower már évek óta foglalkozik újabb, modernebb nukleáris erőművek tervezésével, amelyek egyrészt kisebbek, mint a most üzemelők, másrészt más anyagot használnak például hűtésre, így a biztonságon is lehetett javítani. Az egyik első ilyen erőmű Wyoming államban fog felépülni, a tervek szerint 2030-ra. Kapacitása 345 megawatt és költsége kb. 4 milliárd dollár lesz. Csak összehasonlításképpen: a most Georgiában működésbe lépett két új reaktor összteljesítménye kb. 2200 megawatt és költsége 35 milliárd dollár volt, amely 14 milliárd dollárral lépte túl az eredeti költségvetést.

Ezt a két reaktort egyébként 2009-ben kezdték el építeni. Vagyis jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a TerraPower egysége olcsóbb, kb. 12 millió dollár/MW, szemben a hagyományos reaktorral, amely végső költsége 15 millió dollár/MW lett. Igaz az összehasonlítást árnyalja, hogy a már felépült georgiai reaktorok eredeti költsége kb. 9,5 millió dollár/MW lett volna és azt nem tudjuk, hogy a TerraPower esetében lesz-e költségtúllépés. Talán nem tippelünk rosszul, ha azt mondjuk, hogy igen.

És hogy mindez miért lehet az előttünk álló években kiemelkedően fontos? Azért, mert nem csak az adatcenterek, hanem az elektromos autózás, az elektromos fűtési rendszerek elterjedése is temérdek villamosenergiát fog felemészteni. Csak egy rövid számolás: a világ éves villamosenergia felhasználása kb. 25000 terrawattóra (TWh). Ha abból az előrejelzésből indulunk ki, hogy 2028/29-re az értékesített autók 30%-a tisztán elektromos lesz (és heti két, 40KW-os akkumulátor feltöltésével kalkulálunk) és az adatcenterek 1500-2800 TWh energiát használnak majd fel, akkor ez a jelenlegi, globális villamosenergia fogyasztás 8-14%-a, és ebbe nem számoltuk bele azt, hogy vannak régiók, amelyek ezután indulhatnak el egy komoly fejlődésen, modernizációs úton, amely szintén energia igényes, például India.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.