1. Főoldal
  2. Kategória
kamatcsökkentés

Makrogazdaság

Egyértelműen közelebb került az újabb hazai kamatcsökkentés lehetősége

A Magyar Nemzeti Bank novemberben változatlanul 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, ugyanakkor a döntés már nem volt egyhangú, mivel a Monetáris Tanács a kamatcsökkentés lehetőségét is megvitatta. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján egyre több jel utal arra, hogy az MNB a következő időszakban közelebb kerülhet az újabb kamatvágáshoz, noha a jegybank továbbra is óvatos megközelítést alkalmaz. Varga Mihály beszélt az inflációs kilátásokról, a Fed és az EKB várható lépéseiről, valamint azokról a kockázatokról, amelyek meghatározzák a monetáris politika mozgásterét. Emellett arra is választ kaptunk, hogyan látja a jegybank az árrésstop kivezetésének hatásait, és milyen feltételek teljesülése esetén nyílhat lehetőség a következő kamatcsökkentésre.

Makrogazdaság

Közel lehet a kamatcsökkentés, de most még nem lépett az MNB

Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően májusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a kamatfolyosó sem változott. A mai ülésen már két forgatókönyvet tárgyalt a Monetáris Tanács és nem is volt egyhangú a döntés: volt, aki kamatvágásra szavazott.

Makrogazdaság

Eloszlott a grönlandi felhő – jöhetnek idehaza a kamatcsökkentések?

Januárban még talán nem, de az azt követő hónapokban egyre valószínűbb, hogy az MNB el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket Magyarországon. A piac ezt most már erősen árazza, miközben a forint nemhogy jól állta a januári havat, de egyenesen a december eleji szintekre erősödött. Ebben a fejleményben két dolog is érdekes: egyrészt az, hogy egyszerre mérséklődnek a kamatvárakozások a forint stabilitása mellett, illetve az, hogy a forint mennyire jól viselte a januári globális hangulatingadozást. Pedig láthatóan nem arról van szó, hogy a piacok mit sem törődtek volna a Grönland körüli fejleményekkel: néhány napja még jelentős eladások voltak láthatóak a nemzetközi részvénypiacokon, és a VIX félelemindex is gyorsan emelkedett, nem is beszélve a menekülőeszköznek tekintett arany folyamatos szárnyalásáról. A forint ezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselte el – egyébként nagyjából ugyanez látszott a lengyel zlotynál is.