5 tipp a rendezett személyes pénzügyi életünkhöz

Hogyan valósítsuk meg kitűzött céljainkat? Mit tehetünk azért, hogy a pénzügyeinket a saját kezünkben tarthassuk, hogy kiadásaink rendszerezettek és kiszámíthatóak legyenek, és emellett megtakarításaink is folyamatosan gyarapodjanak? A személyes pénzügyi stabilitás megteremtése nem jövedelemfüggő, bárki elsajátíthatja. Most induló cikksorozatunkban a tudatos háztartási gazdálkodás alapelvei közül szemezgetünk.

A személyes pénzügyek (personal finance) egy olyan témakör, amely magában foglalja a személyes pénzkezelést, a költési szokásokat, a megtakarítási terveket, a befektetéseket és azokat az alapvető elveket, amelyeknek betartásával jóval rendezettebb pénzügyi életet alakíthatunk ki. A személyes pénzügyek egy kiemelten fontos élettervezési eszköz, amely segít átvenni az irányítást a pénzügyeink felett, hozzájárulva, hogy az életben adódó váratlan helyzetekre felkészült válaszokat adhassunk – elkerülve a hirtelen hozott rossz pénzügyi döntéseket, és jelentősen csökkentve a mindennapi stresszt.

Nem mellesleg, ez a témakör a makrogazdasághoz is kapcsolódik, mivel a nemzetgazdaságok gerincét a vállalatok mellett a háztartások adják, így minél stabilabbak és ellenállóbak a háztartások pénzügyileg, annál stabilabb a gazdaság egésze.

Az alábbiakban felsorolt elvek bármilyen jövedelemi szinten segíthetnek tudatosan menedzselni a pénzügyeket és hozzájárulnak a saját életünk feletti pénzügyi kontroll megteremtéséhez.

1.Készíts költségvetést és tartsd magad hozzá!

A személyes költségvetés az egyéni vagy családi pénzügyeink kezelésének egyik legfontosabb eszköze, mind rövid, mind hosszú távon. Önmagában már az is jóval nagyobb tudatosságra és fegyelemre inspirál, ha leírva látjuk, és legalább havonta követjük, hogy pontosan honnan és mennyi bevételünk származik, és hogy az pontosan hova és mire megy el. Ennek segítségével tehetjük fel a kérdést, hogy ezek biztosan vannak-e olyan fontosak, hogy ekkora részarányt tegyenek ki a teljes költéseinkből. Természetesen a tervek annyit érnek amennyit megvalósítanak belőlük, így legalább havonta egyszer érdemes követni, ellenőrizni és szükséges esetén kiigazítani a költségvetésünk mindkét oldalát.

2. Vedd figyelembe az 50/30/20-as szabályt

Az 50/30/20-as szabály talán a legalapvetőbbnek tekinthető a sokféle személyes pénzügyi alapelv között. A szabály lényege, hogy a költségvetésünkben összeírt összes nettó bevételt három kiadási kategóriára kell felosztani: 50%-ot az alapvető szükségletekre, 30%-ot a nem alapvető szükségletekre és 20%-ot a megtakarításokra.

Bár értelemszerűnek tűnhet, hogy mi melyik kategóriába tartozik, mégis fontos saját magunkban is tisztába tenni ezeket a kérdéseket és egyesével felülvizsgálni a döntéseinket. Háztartásonként 2-3 prémium autó fenntartása például nem alapvető szükséglet (kivéve esetleg, ha a háztartás jövedelemi szintje az átlagbér tízszerese). Az alapvető szükségletekre fordítható 50%-os kategóriába tartozik a lakhatási törlesztőrészlet vagy bérleti díj, az ehhez kapcsolódó rezsiköltség, a havi élelmiszerkiadás, az alapvető közlekedési lehetőségek biztosításának költsége, illetve ezen felül ide vehetők az egyéb hiteltörlesztések is, mivel ezek befizetése nem választható, ahogy a fenti, alapvető élethez szükséges tételeké sem.

A nem alapvető szükségletek közé tartozik gyakorlatilag minden más kiadásunk ezen felül, így a prémium autó fenntartásának költsége, az utazási, nyaralási kiadások, a hobbik, az éttermek és szórakozás, az alapvető szükségleteket meghaladó ruházkodási és elektronikai eszközvásárlások, stb. Ezek azok a tételek, amelyek némi lemondás árán bármikor csökkenthetők, és bele kell férjenek a havi bevételi keret maximum 30%-ába. Miután egymással szembe állítva összeírtuk az összes havi nettó bevételünket és kiadásunkat, látni fogjuk, hogy beleférünk-e ezekbe az arányokba, és amennyiben nem, akkor szükség lehet kiigazítások elvégzésére, akár kisebb lakásba költözéssel, a közlekedési költségeink csökkentésével, vagy a nyaralási szokásaink átalakításával. Illetve megoldás a bevételeink növelése is, új munkahely után nézve vagy akár vállalkozást indítva.

Amivel pedig igazából szükséges lenne kezdenünk a költségvetési tervezést, az a megtakarításainkkal kapcsolatosan egy fordított logika bevezetése: célszerű rögtön a hónap elején félretennünk a jövedelmünk 20%-át, s a hónap további részében csak a maradékból költenünk, mivel így tudunk érdemi stabilitást teremteni a személyes életünkben, és egyidejűleg megalapozni mind a rövid, mind a hosszútávú pénzügyi céljainkat. A megtakarításaink hónapról-hónapra történő menedzselése megtanít minket a befektetések és a pénzügyek kezelésére, melyből szintén sokat profitálhatunk egy életen át. Ehhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezzük magunkat a személyes pénzügyek és befektetések terén, amire az internet világában rengeteg lehetőség van. Az ehhez szükséges havi néhány órás befektetett idő eltörpül a hozam mellett, amit ez eredményez az életünkben, az anyagi helyzetünkben és nem utolsó sorban a minket érő stressz csökkenésében.

Itt kiegészítésként megjegyezhető, hogy ez a 20%-os érték érdemben magasabbra is vihető, 35-40%-ig is, extrémebb esetben akár 50% fölé is, amennyiben valaki az átlagnál némileg magasabb jövedelemmel rendelkezik, és/vagy gyorsabban szeretné elérni a kitűzött céljait, esetleg kifejezetten a vagyonépítés a célja.

3. Legyen célod!

Bár az előző pontban felsoroltakat önmagukért is érdemes követnünk és betartanunk, de nagyban segíti az elvek folyamatos és következetes betartását, ha reális, stabil és elkötelezett célokkal rendelkezünk, hogy minek az érdekében is tesszük mindezt.

A pénzügyi célok három időtávra bonthatók: rövid, közép és hosszútávra. Példákkal alátámasztva: egy rövid távú cél lehet egy 3-4 havi kiadásunkat fedező, bármikor könnyen hozzáférhető megtakarítás létrehozása, amely segíthet csökkenteni a nem várt események negatív pénzügyi hatását. Középtávú cél lehet például a diákhitel visszafizetése, a kezdőtőke összegyűjtése egy ingatlanvásárláshoz, vagy akár vállalkozásindításhoz a kezdő befektetés megteremtése. Tipikus hosszútávú cél a nyugdíj-megtakarítás, egy kellően biztos hátteret és hozamot biztosító befektetési portfólió felépítése, akár az idő előtti nyugdíj lehetőségével, illetve ezzel párhuzamosan, cél lehet például a hiteleink teljes visszafizetése, ezzel elérve a pénzügyi szabadságot. Ha képesek vagyunk elkötelezetten haladni a kitűzött céljaink felé, az segít a pénzzel kapcsolatos egészséges szokások kialakításában, és a hosszú távon rendezett gazdálkodás megteremtésében.

4. Először mindig magadnak fizess!

Ez az angol nyelvben jobban hangzó „Pay Yourself First” elv, amit korábban már érintettünk, és nagyjából annyit tesz, hogy a pénzügyi tervezés mindig a megtakarítással kezdődik. Ha nem így csináljuk, hanem a hónap folyamán kiadott – többségében impulzusszerű – költekezésünk után megmaradó összeget szeretnénk félretenni, az könnyen a rendszeresség rovására mehet, rosszabb esetben teljesen kieshet a megtakarításunk. Ez az elv tehát összhangban van a feljebb tárgyalt költségvetés-készítési módszerrel, és kifejezetten a stabil pénzügyi háttér felépítésére, a megtakarításokra, azok befektetésére, az ezzel való hozamtermelésre és végeredményben takarékosabb életvitelre ösztönöz.

5. Élj a lehetőségeid alatt, ne a költéseidben versenyezz a környezeteddel!

Ez részben szintén összefügg a fenti gondolattal, hogy tartsd magad a felállított költségvetési szabályaidhoz és mindig magadat, vagyis a közép-hosszútávú céljaidat fizesd ki először. A felelősen menedzselt pénzügyek egyben azt is jelentik, hogy elhatározod és tartod magad ahhoz, hogy teljesüljenek a céljaid. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a fókusznak belsőnek kell lennie, a saját igényeidre, elveidre és céljaidra kell figyelned, nem mások szokásait és életfelfogását követni, mivel az téged semmiben nem fog segíteni. A szomszédok nem fizetik a számláidat helyetted, ahogy te sem szeretnéd fizetni az ő fogyasztási hiteleiket vagy előbb-utóbb viselni a felelőtlen pénzügyi élet következményeit és veszteségeit, így kizárólag a saját elveid és céljaid lehetnek irányadóak a pénzügyi döntéseid meghozatalakor.