A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,2%-os árcsökkenést mért a statisztikai hivatal, ami közel megfelelt várakozásunknak. A járműüzemanyagok ára 0,6%-kal emelkedett, elmaradva előrejelzésünktől. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 18,5%-os súlyú egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportnál 0,2%-os áremelkedést közöltek. A háztartási energia ára nem változott, a ruházkodási cikkek 2,5%-kal kerültek kevesebbe, mi utóbbi esetben kisebb ármérséklődést vártunk. A szeszesitalokért és a dohánytermékekért 0,9%-kal többet kellett fizetni, mi nem kalkuláltunk ilyen áremelkedéssel. A tartós fogyasztási cikkek 0,1%-kal kerültek többe, a forint gyengébb augusztusi teljesítménye mellett ez nem okozott meglepetést. A szolgáltatások 0,8%-os áremelkedésével is kalkuláltunk.
Kilátások
A júliusi közel 10 éve nem látott alacsony szintről már felfelé mozdult az infláció, ahogyan arra számítani lehetett. A két nagy kategóriát tekintve továbbra is éles a különbség: míg az élelmiszerek éves szinten már 1,3%-kal csökkentek, a szolgáltatások év/év alapon 4,7%-ról 5,0%-kal drágultak, amiben meghatározók voltak a színházi belépők, teherszállítás, taxi és postai szolgáltatások drágulása. Az élelmiszerek között elszámolt házon kívüli étkezés még mindig gyors ütemben drágul, éves szinten 6%-kal, amiben továbbra is a munkaerőköltségek emelkedése játszhat elsősorban szerepet. Árnyalja az inflációs képet, hogy az alapfolyamatokat jobban tükröző maginfláció a havi visszafogottabb növekedés ellenére éves szinten kismértékben emelkedett.
Ami a kilátásokat illeti, fokozatosan emelkedő inflációra számítunk, év végére 2% fölötti éves árindexszel. Az energiapiaci fejlemények nem kedvezőek, ezért az üzemanyagoknál további emelkedés tűnik most valószínűbbnek. Az élelmiszereknél az aszály hatása várhatóan nem egyből fog jelentkezni, de ősz közepe-vége felétől kezdve az élelmiszereknél lassú drágulás indulhat be. Ami ugyanakkor jó hír, hogy a vállalatok áremelési szándékai továbbra is nyomottak. Eközben a béremelkedési ütem is a vártnál gyorsabban mérséklődik, kordában tartva a költségeket.
Kritikus lesz az ősz: ha nem durrannak el nagyon az energiaárak, és a nemzetközi kamat-és hozamkörnyezet emelkedése mellett is viszonylag stabil tudna maradni a forint, akkor jövőre jó eséllyel valahol 2,5-3% között lehet az éves átlagos drágulási ütem. Elromló nemzetközi hangulatban és gyorsan növekvő energiaárak mellett ugyanakkor könnyen borulhat ez a várakozás. A forint árfolyamára pedig azért figyelhet továbbra is nagyon az MNB, mert ez a múltbeli tapasztalatok alapján erősen összefügg az inflációs várakozások alakulásával, azaz a forint további esetleges markánsabb gyengülése nem csak az importárakon keresztül, hanem a várakozásokon keresztül is emelhetné az inflációt. Ezt az MNB vélhetően el akarja kerülni, különösen egy olyan helyzetben, amikor az inflációs cél csökkentése kerül majd napirendre. Mindezek miatt – a kedvező inflációs adatok ellenére – mi úgy látjuk, hogy szünetet fog tartani az MNB a kamatcsökkentési ciklusban az ősz folyamán és csak később folytatódik a monetáris lazítás.
Készítette:
Balog-Béki Márta, szenior elemző
