A kötvénypiac az elmúlt években alaposan próbára tette a befektetők türelmét. A 2022-ben megindult gyors monetáris szigorítás során nemcsak a részvények estek, hanem a kötvények is jelentős veszteségeket szenvedtek el. A tartósan magas inflációra válaszul a jegybankok világszerte szigorították monetáris politikájukat, aminek következtében az állampapírhozamok emelkedtek, miközben a részvényindexek visszaestek. Ez a tapasztalat megtörte azt a korábbi befektetői beidegződést, hogy az államkötvény minden környezetben automatikusan ellensúlyozza a részvénypiaci veszteségeket. A következmény az lett, hogy sok befektető a kötvényeket ma már nem klasszikus portfólióvédelmi eszközként, hanem kamatkockázati forrásként kezeli. Ez részben érthető, ugyanakkor könnyen oda vezethet, hogy a piac éppen akkor fordít kisebb figyelmet az eszközosztályra, amikor annak várható hozama már lényegesen kedvezőbbé vált. Az amerikai államkötvények esetében ugyanis ma már nem a nulla közeli hozamkörnyezetben vehetünk fel kitettséget, hanem historikusan magasabb induló nominális és reálhozam mellett.
Itt a beavatkozás ideje – nagyobb figyelmet kaphat a kötvénypiac hosszú oldala
Több mint 20 éve nem volt ilyen magasan az Egyesült Államok 30 éves állampapírjának hozama, ami el is kezdte aggasztani a befektetőket, tekintve, hogy a világ legnagyobb és leglikvidebb piacáról van szó.
Kevin Warsh a Fed új jegybanki elnöke azon a véleményen van, hogy a piacra kell bízni a kötvényhozamok alakulását, jelezve, hogy nem tervez közbelépni és megpróbálni lenyomni azokat. Sőt augusztus 28-án a Jackson Hole konferencián újra megerősítette a szigorú 2%-os inflációs célt, és az eddigi megszokottól eltérően passzívan utalt is rá, hogy ha kamatemelésre van szükség, akkor a Fed cselekedni fog, így ennek a szeptemberi valószínűsége rögtön meg is ugrott a várakozások alapján. Fontos itt kiemelni, hogy a Fed lehetséges majdani kamatemelése az alapkamatot, azaz a hozamgörbe rövid pontját érinti közvetlenül, közvetve van csak hatással a hosszú lejáratú állampapírokra, azok árfolyamát a piac határozza meg.
Azonban az amerikai pénzügyminisztérium vezetője, Scott Bessent más véleményen van, így 2026. augusztus 19-én bejelentette, hogy szeptember 9-től a minisztérium legalább megduplázza a hosszú lejáratú állampapírok likviditást támogató visszavásárlási műveleteinek maximális méretét.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem klasszikus jegybanki eszközvásárlási program (QE (amelyről korábban itt írtunk)), és nem is az államadósság tartós leépítését jelenti. A programot az amerikai pénzügyminisztérium hajtja végre, elsődleges célja pedig a régebbi, kevésbé likvid állampapírok piacának támogatása.
Mekkora lehet a teljes program?
A bejelentés nem határozott meg végleges teljes keretösszeget. A minisztérium csak azt közölte, hogy az érintett műveletek maximális összege 2 milliárdról legalább 4 milliárd dollárra nő, az aktualizált részletes menetrendet pedig későbbi időpontra ígérte.
A 2026. augusztus 5-én közzétett eredeti menetrendben szeptember 9. és november 4. között hét olyan nominális, hosszú lejáratú likviditástámogató művelet szerepel, amely a 10 és 30 év közötti lejáratot érinti. Ha mind a hét műveletnél legalább 4 milliárd dolláros maximummal számolunk, akkor 28 milliárd dolláros elméleti felső műveleti keret adódik.
Összehasonlításként az Egyesült Államok teljes bruttó államadóssága 2026. augusztus 25-én 40 ezer milliárd dollár volt, ebből 32 ezer milliárd dollárt tett ki a kormányzaton kívüli befektetők és a Federal Reserve kezében lévő adósság. A fenti, számított 28 milliárd dolláros összeg a teljes államadósság mindössze körülbelül 0,07 százalékának, a nyilvánosság által tartott adósság mintegy 0,09 százalékának felelne meg. Gazdasági értelemben tehát a program kicsi, a piac egyes, kevésbé likvid szegmenseiben azonban ennél nagyobb hatása lehet, illetve iránymutatást adhat a piacnak a kormányzat céljáról.
Átalakulhat az adósságszerkezet
A visszavásárlások kifizetése a készpénzállományából történik, de a program mögött nem áll külön erre elkülönített pénzügyi keret. A felhasznált összeget a kormányzat teljes finanszírozási rendszerén belül az adóbevételek és a rendszeres állampapír-kibocsátások biztosítják. A művelet tehát nem az államadósság tartós csökkentését, hanem annak átalakítását jelenti: régebbi, kevésbé likvid papírok kerülnek ki a piacról, miközben új, jellemzően likvidebb állampapírok kerülnek forgalomba. Mivel a most megemelt program elsősorban a 10 és 30 év közötti hátralévő futamidejű kötvények visszavásárlására koncentrál, miközben a finanszírozás a Treasury teljes kibocsátási programján keresztül történik, a műveletek önmagukban a rövidebb lejáratok irányába mozdíthatják az adósság szerkezetét. Ennek tényleges mértékét azonban az határozza meg, hogy a visszavásárlásokkal párhuzamosan milyen futamidejű új papírokat bocsát ki a Treasury, amiről még nincs pontos információ. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy a teljes adósság átlagos futamidejét elsősorban a kibocsátási politika, nem pedig a likviditást támogató visszavásárlási program alakítja majd.
Támaszt adhat a hosszú kötvényeknek, de enélkül is vonzó lehet
A visszavásárlási program méretének köszönhetően önmagában nem képes tartósan leszorítani a hosszú amerikai hozamokat, de azáltal, hogy célzott keresletet teremt a régebbi és kevésbé likvid kötvények iránt, rövid távon támaszt adhat a hosszú oldalnak, kifejezetten a szentimentre hatva. A befektetési lehetőség szempontjából azonban nem elsősorban a buyback mérete, hanem a jelenlegi hozamszint az igazán érdekes. Az 5 éves amerikai állampapír 4,37, a 10 éves 4,66, a 20 éves 5,17, a 30 éves pedig 5,18 százalékos hozamot kínál augusztus végén. Ezek hosszú történelmi összehasonlításban ugyan nem számítanak rekordnak, de a 2010-es évek rendkívül alacsony kamatkörnyezetéhez képest azonban már érdemi kompenzációt nyújtanak a kamat-, inflációs és futamidőkockázat vállalásáért.
A hosszú futamidők vonzerejét tovább növeli a magas reálhozam. Az inflációkövető TIPS-ek hozama azt mutatja meg, hogy mekkora infláció feletti éves hozamot áraz a piac. Az 5 éves TIPS reálhozama 2,06, a 10 évesé 2,34, a 20 évesé 2,71, a 30 évesé pedig 2,92 százalék augusztus végén. Egy hosszú TIPS lejáratig tartásával a befektető így az infláció kompenzálásán felül évi közel 3 százalékos reálhozamot rögzíthet, feltéve, hogy az amerikai állam teljesíti a fizetési kötelezettségeit, és a papírt nem kell idő előtt értékesítenie. A magas induló hozam nagyobb jövedelmi puffert biztosít, mint az előző évtizedben, miközben egy későbbi gazdasági lassulás vagy reálhozamcsökkenés a kamatbevételen felül jelentős árfolyamnyereséget is eredményezhet. A hosszú átlagidő ugyanakkor fordítva is működik: további reálhozamemelkedés esetén ezek a papírok szenvedhetik el a legnagyobb átmeneti árfolyamveszteséget.
Ki (nem) veszi meg a hosszú amerikai kötvényeket?
A hosszú hozamok magas szintje mögött nem csak az amerikai költségvetési pálya és az emiatti jelentős kibocsátási igény áll, hanem az is, hogy egyre kevésbé jelenik meg a korábbi nagy külföldi vevők kereslete. Kína amerikai állampapír-állománya 2026 júniusára 633,4 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 731,4 milliárd dollárról, miközben aranyban növeli a tartalékait. Japán továbbra is a legnagyobb külföldi állampapír tulajdonos, de idénre a jen erősítő intervenciók miatt ő is értékesíteni kényszerült, ezért is valósulhatott meg az Egyesült Államok részéről is a júliusi beavatkozás, hogy ne kelljen Japánnak további dolláros eszközöket eladnia.
Mindez befektetési szempontból további bizonytalanságot hordoz. Ha Kína tartósan kisebb szerepet vállal, Japán pedig legalább átmenetileg mérsékli állományát, akkor az újonnan kibocsátott és a lejáró papírok helyébe kerülő kibocsátások felszívásához más vevői körnek kell nagyobb szerepet vállalnia. Ennek egyik katalizátora lehet a hozamok olyan szintre emelkedése, amelyen az amerikai intézményi befektetők, nyugdíjalapok, biztosítók és nemzetközi piaci szereplők már megfelelő kompenzációt kapnak.
Egyre nagyobb a verseny a tőkéért
Az amerikai állampapír-kínálat felszívását az is nehezítheti, hogy a Treasury egyre több nagy kibocsátóval versenyez ugyanazért a hosszú távú befektetői tőkéért. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó jelentős adatközponti és informatikai beruházások miatt a megacap technológiai vállalatok egyre aktívabban jelennek meg a vállalati kötvénypiacon. Ezek a papírok jellemzően felárat kínálnak az amerikai államkötvényekhez képest, ezért alternatívát jelenthetnek a biztosítók, nyugdíjalapok és kötvényalapok számára.
Eközben a geopolitikai kockázatok és a tartalékok diverzifikációja növeli az arany jegybanki szerepét is. Ez nem feltétlenül jár a meglévő állampapír állományok közvetlen eladásával: a kereslet úgy is gyengülhet, hogy a jegybankok az új tartalékaik kisebb részét fektetik dolláreszközökbe, vagy a lejáró állampapírokból kevesebbet vásárolnak vissza. A változó keresleti szerkezet ezért nem az amerikai állampapírpiac szerepének hirtelen visszaesését jelzi, hanem azt, hogy a növekvő kínálat felszívásához a korábbinál magasabb egyensúlyi hozamra lehet szükség vagy erősebb ráhatás kell a piaci szentimentre.
A kamatkiadás már önmagában is jelentős hiányt okoz
A magas hozamok az amerikai költségvetésben már most is látványosan megjelennek. A 2025-ös költségvetési évben az Egyesült Államok 5,24 ezer milliárd dollár bevétel mellett 7,01 ezer milliárd dollárt költött, így a költségvetési hiány 1,78 ezer milliárd dollár, a GDP 5,9 százaléka volt. A teljes költségvetés 13,8 százalékát a kamatkiadás tette ki, azaz a hiány több mint felét az államadósság nettó kamatterhe magyarázta, amely 2025-ben első alkalommal meghaladta az 1 ezer milliárd dollárt. A teljes adósság átlagos kamata 2026 júliusában 3,45 százalékon állt, jóval a 10 éves állampapír 4,66 százalékos és a 30 éves papír 5,18 százalékos augusztus végi piaci hozama alatt. A jelenlegi magas hozamkörnyezet fennmaradása fokozatosan egyre nagyobb kamatterhet építhet be a költségvetésbe, ami az amerikai állam számára növekvő finanszírozási kockázat, így ennek kezelése egyre akutabb probléma lehet.
Érdemes lehet fokozatosan visszatérni
A hosszú amerikai államkötvények mellett jelenleg több fő érv szólhat. Az induló nominális hozam 5 százalék közelében van, a hosszú TIPS-ek reálhozama megközelíti a 3 százalékot, miközben egy későbbi gazdasági lassulás vagy monetáris lazítás jelentős árfolyamnyereséget is hozhat. A treasury visszavásárlási műveletei rövid távon javíthatják a hosszú piaci szegmens likviditását, bár a fiskális fundamentumokat érdemben nem változtatják meg.
A kockázatok ugyanakkor továbbra is jelentősek. Tartós infláció, növekvő költségvetési hiány, magas állampapír kibocsátás vagy a futamidős prémium további emelkedése esetén a hosszú hozamok még magasabbra kerülhetnek.
Továbbá a Fed és a pénzügyminisztérium különböző álláspontja is növeli a kockázatot. Míg az egyik a piacra bízna az optimális szintet, addig a másik visszavásárlásokkal támogatná, mindez nagy mértékben hozzájárul a volatilitáshoz, amit kifejezetten kerülnének a kötvénybefektetők.
Hasonló a helyzet Japánban, ahol a kormány célja a japán deviza erősítése lenne, és teszi ezt folyamatos intervenciókkal, ellenbe a jegybank nem emel kamatot a jen védelme érdekében, így a piaci szereplők sem érzik teljesnek az elköteleződést és a beavatkozások ellenére folyamatosan visszagyengül a fizetőeszköz.
A magas állampapírhozamok már elérhették azt a fájdalomküszöböt, amely beavatkozásra ösztönözte a döntéshozókat, bár az eddigi lépések mérete még viszonylag csekély. Ha a pénzügyminisztérium valóban elkötelezett a hozamok mérséklése mellett, számos további eszköz is rendelkezésére áll. A legegyszerűbb megoldás a visszavásárlási program méretének növelése vagy időtartamának meghosszabbítása lehet. Emellett a szabályozók ösztönözhetik vagy akár kötelezhetik is a pénzügyi intézményeket nagyobb állampapír állomány tartására, végső eszközként pedig a jegybank hozamgörbe kontrollt (Yield Curve Control, YCC) is bevezethet.
Konklúzió
Az amerikai államkötvények kockázat-hozam profilja az elmúlt évek hozamemelkedésével érdemben javult. Az 5 százalék körüli hosszú nominális hozam és a közel 3 százalékos reálhozam már számottevő kompenzációt kínál a futamidő-, inflációs és fiskális kockázatokért, miközben egy későbbi gazdasági lassulás vagy monetáris lazítás árfolyamnyereséget is eredményezhet.
A pénzügyminisztérium nagyobb visszavásárlásai rövid távon támogathatják a hosszabb kötvények likviditását és javíthatják a piaci szentimentet, de méretük egyelőre nem elegendő a hosszú hozamok fundamentális pályájának megváltoztatásához. A magas költségvetési hiány, a növekvő kamatteher, a jelentős állampapír-kibocsátás és az átalakuló külföldi kereslet továbbra is felfelé mutató hozamkockázatot jelent.
A jelenlegi hozamszint ezért vonzó belépési pontot teremthet, de nem feltétlenül jelenti a hozamemelkedési ciklus végét. Befektetői megközelítésben nem feltétlenül az egyszeri, teljes súlyú beszállás, hanem a fokozatos pozíció kiépítés és átlagos lejárati szerkezet növelés lehet indokolható. A rövid és közepes futamidejű papírok magas folyó hozamot kínálhatnak kisebb árfolyamérzékenységgel, míg a hosszabb kötvények nagyobb súlyt kaphatnak akkor, ha a befektető kifejezetten a hozamok normalizálódására, további beavatkozásokra vagy egy későbbi gazdasági lassulásra számít és a kockázatvállalása bírja a vele járó volatilitást.
—
Jogi figyelemfelhívó tájékoztatás
Publikációs információk:
A jelen kiadvány a kiadása időpontjában érvényes.
A kiadványhoz felhasznált adatforrások: Bloomberg
A kiadvány elkészítésének időpontja: 2026. év 08. hónap 31. napja 16:57 (óra:perc)
A véleményekhez használt adatok 2026. év 08. hónap 28. napjáig kerültek figyelembevételre és értékelésre.
Jogi nyilatkozat
1. Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.
2. Jelen kiadvány a 2014/65/EU irányelv, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazásában marketingközleménynek minősül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen kiadvány nem minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete szerint a befektetéssel kapcsolatos kutatás követelményeinek megfelelő befektetési elemzésnek. A jelen dokumentumban közölt megállapítások nem objektív és nem független magyarázatot tartalmaznak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen marketingközleménynek minősülő dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését, közzétételét megelőző kereskedésre vonatkozó tilalom. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek, és a jelen tájékoztatás nem teljes körű.
3. A jelen kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, jegyzésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Jelen dokumentumnak, a benne foglalt információknak nem célja, hogy az ügyfelek konkrét befektetési döntéseinek az alapját képezze. A Bank kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, a konkrét egyedi befektetési döntésekért, az ebből eredő következményekért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért, veszteségekért.
4. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők a befektetésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével és befektetési céljaival, továbbá körültekintően mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatait, a díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges veszteségeket, károkat. Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról, valamint a befektetésre vonatkozó döntésének meghozatalát megelőzően forduljon munkatársainkhoz, vagy keresse fel banki tanácsadóját. Jelen tájékoztatás nem minősül adótanácsadásnak, a konkrét adó- és illetékjogi információk pontosan csak az érintett ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint az adó- és illetékjogi jogszabályok a jövőben változhatnak.
5. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban az információk valódiságáról, pontosságáról, helytállóságáról és teljességéről a Bank biztosítékot nem kapott, ezért a dokumentumban leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban sem a dokumentum készítői, sem a Bank felelősséget nem vállalnak. A kiadványban megjelölt tartalmak és vélemények a kiadványt készítő szakembereknek, a kiadvány elkészítésének időpontjában fennálló piaci körülmények alapján kialakított, megítélését tükrözik, amelyek újabb információk, a piaci viszonyok, gazdasági körülmények változása esetén külön értesítés és figyelmeztetés nélkül megváltozhatnak. A Bank fenntartja a jogot, hogy a jövőben előzetes értesítés nélkül módosítsa a jelen dokumentumban foglalt megállapításokat.
6. Az árfolyamok, hozamok, egyéb adatok múltbeli alakulásából nem lehetséges a jövőbeni árfolyamokra, hozamra, illetőleg teljesítményre vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek, és sem a múltbeli hozamok, sem a jelenlegi vélemények nem jelentenek garanciát az érintett pénzügyi eszköz, befektetési alap jövőbeli teljesítményére, azokból a jövőbeli hozamok megbízhatóan nem jelezhetők előre. Az árfolyamok a piaci folyamatok alapján pozitív és negatív irányba is változhatnak.
7. A befektetési alapokkal kapcsolatos előzetes tájékoztató információk, így különösen a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a Kiemelt Befektetői Információk, a portfolió jelentések, valamint a befektetési alapok és a kínált szolgáltatások szerződési feltételei, dokumentumai megtalálhatók az érintett alapkezelők közzétételi helyein, honlapjain, továbbá a forgalmazók honlapjain. A teljesítmény információk a megelőző 5 évre, amennyien a termék ennél rövidebb ideje létezik, erre a teljes időszakra, az érintett befektetési alap vonatkozásában az érintett alapkezelő honlapján érhető el.
8. Az adatok a teljesítményeket bruttó módon mutatják be, melyek esetében az aktuális jutalékok, díjak, és egyéb költségek felszámításra és érvényesítésre kerülnek. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a magyar forint devizanemtől (HUF) eltérő pénznemben kibocsátott eszközök esetében a megtérülés, a teljesítmény hozama növekedhet, illetve csökkenhet is az árfolyamingadozások következtében, mely árfolyamingadozás kockázatot hordoz az eszköz teljesítménye vonatkozásában.
9. A Bank jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.
A Bank továbbra is jogosult jóhiszeműen és a piacképzés szokásos módja szerint a jelen dokumentumban szereplő pénzügyi eszközök vonatkozásában kereskedésre, ügyletkötésekre vagy kereskedésre árjegyzőként az árjegyzés szokásos menete szerint, valamint egyéb befektetési tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve egyéb pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a kibocsátónak és egyéb személyeknek.
10. A Bank rendelkezik a befektetési szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatosan potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségi helyzetek leírására, illetve az ilyen helyzetek kezelésére vonatkozó Összeférhetetlenségi Politikával, illetve a bank-és értékpapírtitoknak minősülő adatok kezelésére és átadására vonatkozó belső szabályzattal.
11. A jelen kiadványban feltüntetett befektetési alapokra és egyéb pénzügyi eszközökre vonatkozó példák nem mutatják be a teljes befektetési kínálatot. További tájékoztatás, üzletszabályzatok, hirdetmények érhetőek el az aktuális szolgáltatásokról, az MBH Befektetési Bank Zrt. www.mbhbefektetesibank.hu honlapján, az MBH Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.mbhbank.hu honlapján, vagy a www.mbhbank.hu/privatebanking oldalon, továbbá az MBH Bank privát banki kiszolgálást nyújtó egységeinél.
Az MBH Bank Nyrt. az MBH Befektetési Bank Zrt. közvetítőjeként jár el. MBH Bank Nyrt. (székhely: 1056 Budapest, Váci u.38.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-040952; tev. eng. sz.: III/41.005-3/2001.; a Budapesti Értéktőzsde tagja; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.)
12.Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag a Bank előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. A Bank valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.
