Nem a motiváció hiányzik, hanem a következő lépés
A Fundamenta 18-31 év közötti fiatalok körében végzett Gen Z kutatásából jól látszik, hogy nem minden pénzügyi cél tűnik egyformán könnyen megfoghatónak. Egy utazás, a tanulmányok finanszírozása vagy egy nagyobb értékű vásárlás esetében viszonylag egyszerű meghatározni, mennyi pénzre és időre van szükség. Egy önálló otthon már egészen más lépték: bár a megkérdezettek 77 százaléka szeretne saját ingatlant, közel felük még nem látja pontosan, milyen pénzügyi lépéseken keresztül juthat el odáig.
Mindez nem jelenti azt, hogy hiányozna a szándék a fiatalokból. Tízből hét válaszadó fontosnak tartja, hogy minél hamarabb elkezdjen félretenni, 58 százalékuk pedig már most rendszeresen megtakarít, még ha csak kisebb összeget is. A kérdés sokkal inkább az, hogyan lehet egy távolinak tűnő célt kisebb, teljesíthető lépésekre bontani. Ebben az életkorban ezért nem feltétlenül az számít leginkább, hogy mekkora összeget tesznek félre, hanem az, hogy kialakuljon a tervezés és a rendszeres megtakarítás gyakorlata, amelyre később, a már nagyobb pénzügyi döntéseknél lehet majd építeni.
A pénzügyi tudatosság nem az első fizetésnél kezdődik
A helyes pénzügyi rutinok kialakításához ugyanakkor nemcsak elhatározásra, hanem megfelelő ismeretekre is szükség van. A Fundamenta kutatásának kvalitatív eredményei szerint sok fiatalt éppen az bizonytalanít el, hogy nem tudja, hogyan érdemes belevágni egy megtakarításba vagy befektetésbe, és tart attól, hogy rossz döntést hoz. Ez is azt mutatja, hogy a pénzügyi edukációnak fontos szerepe van abban, hogy a meglévő szándék mellé gyakorlati kapaszkodókat adjon. Ennek megalapozását pedig érdemes már jóval az első fizetés előtt elkezdeni. A fiatalok már diákként is számos valós pénzügyi helyzettel találkoznak: gazdálkodnak a zsebpénzükkel vagy az első keresetükkel, vásárolnak és egyre önállóbban döntenek a költéseikről. A pénzügyi edukáció ezért akkor igazán hasznos, ha az elméleti fogalmak mellett a hétköznapokban alkalmazható tudást is ad. Ebben a pénzügyi intézményeknek is komoly felelősségük van: gyakorlati tapasztalataikkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok magabiztosabban igazodjanak el a pénzügyi döntési helyzetekben. A Fundamenta ezt többek között olyan edukációs kezdeményezések támogatásával is igyekszik segíteni, mint a valós élethelyzetekre építő Pénzügyi Junior Klasszis verseny.
Az elmélettől a gyakorlatig
Ahogy pedig a fiatalok egyre közelebb kerülnek a pályakezdéshez, a gyakorlat szerepe már nemcsak a saját pénzügyeik kezelésében válik fontossá. Az egyetemi évek alatt vagy az első munkahely kiválasztásakor egy másfajta bizonytalansággal is szembe kell nézniük: merre induljanak el, melyik terület illik hozzájuk, és mivel szeretnének hosszabb távon foglalkozni. Erre húszévesen nem feltétlenül kell kész válasszal rendelkezni – sokszor éppen a tapasztalatszerzés segít megtalálni a megfelelő irányt.
Az első lépésektől a nagyobb célokig
A fiatalok pénzügyi tudatossága tehát nem egyetlen döntésen múlik, hanem egy hosszabb tanulási folyamat eredménye. A diákkorban megszerzett alapoktól és az első önálló pénzügyi döntésektől a munkatapasztalatokon át vezet az út azokhoz a nagyobb célokhoz, amelyek már évekre vagy akár évtizedekre meghatározhatják az életüket. A Fundamenta GenZ kutatása alapján a fiatalokban megvan az igény arra, hogy tudatosan készüljenek ezekre, sokaknak ugyanakkor még segítségre van szükségük ahhoz, hogy a tervekből konkrét lépések legyenek. Ebben pedig a megfelelő tudás, a tudatos tervezés és az időben elkezdett megtakarítás jelentheti a legfontosabb kapaszkodót.
