Azt nem tudjuk, hogy a címben szereplő fiktív filmet meg lehetne-e valósítani a közeljövőben, most, hogy Kína például betiltotta az amerikai filmek importját, de talán szükségtelen is. Az elmúlt pár nap történéseinél nagyobb fikciót amúgy is nehéz lenne kitalálni. Erről szól többek között az a számos közösségi média-poszt, amely szerint a South Park, a Family Guy vagy éppen a Simpson család mindenféle lehetetlen poénjai ma már valóságosak, egyszerűen nehéz olyan őrültséget kitalálni, ami aztán ne valósulna meg.

Még filmet és sorozatot sem kell nézni, itt vagyunk egy show kellős közepén. Mindösszesen annyi a baj, hogy nem, mint csak nézők. Az elmúlt egy hétben az USA oldaláról bejelentésre kerültek a külkereskedelmi partnereket sújtó vámok egy faék egyszerűségű képlet alapján, aminek aztán az adta a nem létező szofisztikáltságát, hogy görög betűkkel helyettesítették benne az USA és a külföldi partnerországok külkereskedelmi egyenlegének egyes összetevőit. Donald Trump a bejelentés körüli felhajtásra is nagyon odafigyelt, a drámai körítését fokozandó fizikailag legyártott táblázatokon mutatta be a számokat. Sok elemző ismét előhozta az elnök „The Art of the Deal” című könyvét, vagyis, hogy Trump ezen lépése is tudatos stratégia, olyan feltételeket szabni, amelyek már-már kellően abszurdak, és onnan könnyen lehet engedni, és a végén mindenki nyertesnek érzi magát. Mindenki, kivéve a részvényeseket, mert azok a mélyponton több, mint 20%-ot buktak ezen a kis játszmán.

Aztán a kommentárok ismét tollat ragadtak: a tőzsde nem számít, mert tőzsdén csak a leggazdagabb 1-5% tartja a pénzét. De Trump szavait idézve, ez „fakenews”. Merthogy az amerikai lakosság vagyonának nagy része közvetve vagy közvetlenül kitett a tőzsdének. Az USA-ban szinte minden piaci alapon működik, ahogy a nyugdíjmegtakarítások is. Vagy gondoskodsz magadról, vagy így jártál. A munkavállaló lakosság 60%-ának van 401k számlája, amely egyfajta vállalati nyugdíjprogram, amelyre a munkavállaló, a munkáltató is fizethet be és adókedvezmény is jár utána, de a lényege, hogy az itt kezelt vagyon tetemes része kitett a részvényeknek. (Ezen kívül még más nyugdíjprogram is létezik, pl. az IRA, de jelen írásunknak nem ezek technikai boncolgatása a fő témája). A FED egy 2022-es elemzése szerint például az amerikai háztartások 58%-a közvetve vagy közvetlenül (pl.: befektetési alapokon, ETF-eken keresztül) rendelkezik részvénykitettséggel. De itt egy másik elemzés a Real Investment Advice-tól: látható, hogy a háztartások jelentős kitettséggel rendelkeznek, kb. 42%-kal 2024-ben.

Forrás: Real Investment Advice

De térjünk vissza a show-ra! A belengetett vámok után következett a piacokon a vérfürdő és a következő kb. öt napban maga az elnök állítása szerint majdnem minden ország felhívta, hogy megbeszéljék a vámokat, engedményeket érjenek el nála. Egyvalaki azonban beleállt az adok-kapokba, mégpedig Kína. Az elmúlt két napot ezek a hírek vezérelték, ahol már tényleg abszurd számok repkedtek, 100% feletti vámok képében. Az amerikai vámokra Kína viszontvámokkal reagált, erre az USA ismét emelte a tétet, amire Kína is. Vagyis, például az iPhone kétszer olyan drágává vált ezalatt a másfél nap alatt, változatlan bérek mellett. Hogy ez kinek jó, az még kérdéses…

Április 9-én aztán jött a fordulat, a vámokat az elnök 90 napra felfüggeszti és azok mértéke a legtöbb ország esetében 10%-ban lesz maximalizálva. És a kivételek? Például Kína, Kanada vagy éppen Mexikó. Itt tartunk most. A piacok örömmel fogadták a tegnap esti döntést (április 9.), majdnem 10%-ot rallyztak a részvények, ugyanakkor a kockázatok nem tűntek el. Az elnök ugyanis 90 napra függesztette fel a vámokat, tehát könnyen lehet, hogy júliusban, a szabadságolások közepette újból előkerül a téma és annak ismét piacmozgató hatása lehet.

Ma azokat olyan időket élünk, amikor a fundamentumok nem számítanak (bár sokszor az az érzésünk, hogy ez mintha már jó 5-10 éve így lenne bizonyos vállalatok esetében), így a részvények nyelvére nagyon nehéz olyan bejelentéseket lefordítani, mint az elmúlt napok vámháborúja. Egyrészt szinte semmi konkrétum nem hangzott el és sokszor azt láttuk, hogy a vállalatvezetők maguk is tanácstalanok. Természetesen az elemzők is próbálkoznak, és mi is próbálkozunk az ilyen bejelentések számokra történő lefordításával, és sok esetben olyan szcenáriókkal találkozunk, ahol részben a vámok miatt 30-50%-kal magasabb árbevétel mellett is 0-30%-kal alacsonyabb működési nyereség a végeredmény, ez pedig csökkenő marzsokat jelent, amely nem a részvénybefektetők barátja. Ahogy a vámok kérdése lekerült az asztalról (ideiglenesen), úgy ez a bizonytalanság is megszűnt (ideiglenesen), mindenesetre nagyon érdekes lesz a következő vállalati gyorsjelentési szezon, amely már holnap elindul a nagyobb bankok jelentéseivel!

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.