A második negyedévben tovább szárnyalt a légi áruszállítás teljesítménye, ismét másfélszeres éves bővüléssel, azonban a szállított volumen gerincét adó közúti és vasúti fuvarozás folytatta a lejtmenetet. A közúti fuvarpiacról nagyon hiányzik az ipar kereslete, míg a vasúti exportunkat elsősorban a gépipar, gabonaforgalom és erdészet húzza vissza. A belföldi szállítási igényekben a kiskereskedelem bővülése, és a második negyedévben már életjelet mutató építőipar hozhat enyhe emelkedést.

A belföldi szállítás gerincét adó ipar továbbra is alulteljesít, és a legfrissebb rendelési mutatók alapján az év hátralevő részében nem várható érdemi fellendülés. Így a belföldi fuvarpiacot az építőipar és a kereskedelem húzhatja. Előbbi a második negyedévben már bővülni tudott, míg utóbbi kisebb-nagyobb kilengésekkel ugyan, de növekvő trendben van. Az áruszállítás teljesítménye szezonális hatások miatt növekedett az első negyedévhez képest, de éves szinten 9,6%-kal csökkent a szállított áruk tömege, ez a járvány előtti szinthez képest több, mint ötödével kevesebb árut jelent. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 6%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest.

A közúti árufuvarozáson belül az export-import forgalom előzetes adatok alapján 8,1%-kal csökkent a második negyedévben, ami részben a ragadós száj- és körömfájás miatti korlátozásoknak is a következménye: míg az április-május időszakban az összes exportunk tömege 3,4%-kal csökkent, addig az élő állat kivitelünk 41,9%-kal, hús és húskészítmény kivitelünk pedig 5,7%-kal. Nemzetközi kereskedelemben a legfontosabb partnereinknél (Németország, Ausztria, Szlovákia és Olaszország) a várakozásainkat is meghaladva 10,1%-os csökkenés történhetett a második negyedévben, míg Q3-ban stagnálás közeli érték várható éves összehasonlításban. A crosstrade áruszállítás forgalma, aminek nagyságrendileg 2/3-a Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország vonatkozásában zajlik, a harmadik negyedévben közel 20%-kal emelkedhetett az előző év azonos időszakához képest ezen országok esetében, amihez az alacsony bázis is hozzájárul. A Digilog közúti fuvarozási árindexe szerint a második negyedévben nemzetközi szinten 3,2% ill. belföldön 4,9% volt az éves költségnövekedés a közúti fuvarozásban, ezzel szemben a fuvardíjak csak 2,8%, illetve 3,7%-kal emelkedtek. A felmérés szerint a második negyedévben a szolgáltatók nagyjából kétharmada tudott nyereséget termelni, ami javulást jelent az év elejéhez képest, ugyanakkor ezek a cégek alacsony margint realizálhattak. Az év második felében a költségek az infláció körüli, 4-6%-os mértékben növekedhetnek.

A légi áruszállítás teljesítménye töretlenül növekszik: 2025 második negyedévében 88,3 ezer tonna árut kezeltek a Liszt Ferenc Repülőtéren (+57,7% év/év). A növekedést továbbra is az érkező áruk hajtják, ezek tömege 85,1%-kal növekedett éves szinten 2025 Q2-ben. Mindemellett a légi személyszállítás is stabilan növekszik: a fővárosi repülőtér második negyedéves utasforgalma 5,0 millió fő volt, mely 14,7%-kal több az egy évvel korábbinál. Ezzel a gördített éves utasszám elérte a 18,8 millió főt, ami 16%-kal meghaladja a járvány előtti rekordévnek számító 2019-et.

2025 Q2-ben a csomagszállításban a belföldi küldemények száma éves alapon csökkent (-6,8%), a külföld-belföld küldemények száma pedig 66,8%-kal emelkedett éves szinten, ráadásul a később beérkező adatokkal együtt ez az érték tovább növekedhet, és a csomagszám meghaladhatja a 9,5 milliót. Az amerikai de minimis korlátozások miatt az ázsiai e-kereskedők nagyobb hangsúlyt helyeznek az európai piacaikra, ami megmutatkozik az Ázsia-Európa légi útvonalak kétszámjegyű volumen növekedésében. Így a jövőben továbbra is dinamikusan nőhet az érkező csomagok száma.

Magyarországon a vasúton szállított áruk relációja 84%-ban nemzetközi, így ez az alág nagyon kitett az európai gazdasági teljesítménynek. Az exportpiacokon jelentősen csökkent a szállítási igény, ez különösen igaz a gépiparra, gabonaforgalomra és erdészetre. Rövidtávon lefele mutató kockázatot jelent, hogy az amerikai vámok miatt a cégek újra tervezik startégiájukat, és visszafoghatják termelésüket. 2025 második negyedévében 11,8%-kal csökkent a vasúton szállított áruk tömege a tavalyi évhez viszonyítva. Belföldön 33,2%-os, míg nemzetközi viszonylatban 6,1%-os csökkenés történt a forgalomban.

A logisztikát leginkább befolyásoló ágazatok, úgy, mint az ipar, kiskereskedelem, és építőipar teljesítményének javulása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a hazai bruttó hozzáadott érték 5,4%-át kitevő, és 16.500 céget magában foglaló ágazat teljesítménye javulni tudjon. Amennyiben ez megtörténik, az ágazat ismét növekvő pályára kerülhet.