A havi árváltozás részletei alapján a legnagyobb meglepetést a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál láttuk, itt 0,3%-os árcsökkenést mért a statisztikai hivatal, ami elmaradt várakozásunktól. A járműüzemanyagok ára stagnált a védett árak mellett, várt szerint. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 18,5%-os súlyú egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportnál is változatlan árakat közöltek. A háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent a vizsgált hónapban, valamivel nagyobb mértékben, mint amivel számoltunk. A szeszesitalok és a dohánytermékek 0,2%-kal, a ruházkodásicikkek 0,8%-kal kerültek többe, utóbbi esetben kisebb árfelfutást vártunk. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni, a szolgáltatások 0,2%-os áremelkedése közel megfelelt várakozásunknak.
Kilátások
A vártnál kedvezőbb headline infláció mellett a maginfláció is vártnál jobban alakult és továbbra is alig tér el a fő inflációs mutatótól, ami jó hír. A két nagy kategóriát tekintve az élelmiszerek éves drágulási üteme 1,5%-ról 0,5%-ra jött le. Továbbra is figyelmeztető jel, hogy az élelmiszerek között elszámolt házon kívüli étkezés még gyors ütemben drágul, éves szinten 6% felett, amiben továbbra is a munkaerőköltségek emelkedése játszhat elsősorban szerepet. A szolgáltatások esetében is erősebb árnyomás látható, de összességében ezzel is jóval a tavalyi szintek alatt maradt a drágulás mértéke.
Előretekintve várakozásunk szerint fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke a következő hónapokban. A védett üzemanyagárak és az árrésstopok egyelőre érvényben vannak és az új kormányzat részéről sem érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek pontos dátumot jelölnének meg, hogy mikor tervezik ezeket megszüntetni. A védett üzemanyagárak kivezetése valamivel sürgetőbb kérdés lehet, ugyanakkor ez az elmúlt hetekben csökkenő piaci árak miatt a korábban vártnál kisebb emelkedést jelenthet és valamivel később is érkezhet. Az árrésstopok kivezetésének módja kérdéses: ez akár fokozatos is lehet, így ennek áremelő hatása időben elhúzódó és nem hirtelen nagymértékű lenne, ugyanakkor az elhúzódó kivezetés megemelheti az inflációs várakozásokat. A bankok által önként vállalt bankszámlákra vonatkozó díjstop és telekom cégek által vállalt előfizetési díjstop június 30-i lejárta előtt sorra érkeznek a díjkorrekcióról szóló hírek, van, ahol a tavaly elmaradt áremelést is érvényesítik. Mivel a díjemelések kezdő időpontja sem egységes, így az inflációs hatás is elnyújtottan, kisebb mértékben mutatkozhat.
Habár a közel-keleti konfliktus inflációs kockázatait nem szabad figyelmen kívül hagyni, egyelőre az látszik, hogy az idei és a jövő évi infláció is a toleranciasávon belül alakulhat az éves átlagokat tekintve. Az erősebb forint, valamint az üzemanyagokra vonatkozó védett ár és az árrésstopok kivezetésének későbbre tolódása mérsékli az idei inflációt. Az erősebb forint pedig valamennyire kordában tarthatja a jövő évi árazási folyamatokat. Ezeknek következtében az idei évre 2,7%-ra, jövőre pedig 3,7%-ra mérsékeltük még múlt héten fogyasztói árindex előrejelzésünket. Korábban erre az évre 3,0%-os, jövőre 3,8%-os inflációt jeleztünk előre éves átlagban. A mai adatközléssel egyre nagyobb biztonsággal lehet kijelenteni, hogy az éves átlag idén bőven 3% alatt maradhat.
A mai adatközlés egyértelműen megerősíti, hogy júniusban kamatvágás várható az MNB-től, amit idén további mérséklések követhetnek, év végére 5,50%-ig. Vérmesebb várakozások a piacon akár 50 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartanak, ugyanakkor Kurali Zoltán MNB-alelnök Reutersnek adott minapi interjújában arról beszélt, hogy ő inkább az óvatos lépések híve, így a júniusi döntéstől 25 bázispontos vágást várunk.
Készítette:
Balog-Béki Márta, szenior elemző
Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató
