A gépesítési boom rizikófaktorai
Kétszeres túligényléssel zárult a digitális átállást segítő gép- és eszközbeszerzési pályázat. Nem ez az egyetlen beruházási kiírás, és nem csak Magyarországon van fejlesztési boom.
A cikk a MezőHír magazin 2022/1. számában jelent meg először.
Szerzők: Gönczi Krisztina (MezőHír) és Héjja Csaba (Takarékbank Agrárcentrum)
Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a precíziós átállás szükségessége nem kérdés, ez a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődésének és a Green Deal-nek való megfelelés egyik kulcsa lehet. A drágulás biztos, csak a mértéke kérdéses. Mennyire bírják a tempót a gyártók és a szolgáltatók, és lesz-e elég szaktanácsadó a gépek értelmes működtetéséhez?
Aki nem pályázik, rosszabbul jár
A digitális átállást segítő kiírás hatalmas érdeklődés mellett zárult 2021 novemberében: több mint 2900 pályázat érkezett be, 212 milliárd forint értékben. A támogatási keretösszeg 100 milliárd forint volt. Mint az ismert, minimum 5 millió, maximum 250 millió forintot lehetett kérni precíziós gépek, munkaeszközök beszerzésére, illetve az arra alkalmas gépek precízióssá alakítására. A támogatási intenzitás alapesetben 50 százalékos volt, így egy legalább 10 millió forint értékű eszköz beszerzését kellett beterveznie a pályázónak. A pályázók száma alapján az átlagosan igényelt összeg 73 millió forint volt, azaz a megvásárolni kívánt gépek értéke közel 150 millió forintot tesz ki pályázónként. Amennyiben a kormányzat nem emeli meg a keretösszeget, a gépforgalmazóknak akkor is mintegy 1 500 darab 150 milliós munkagépet kell előteremteniük. A bírálati időt számolhatjuk fél évvel, a megvalósításra tehát 2024 nyaráig lesz idő. Vajon bírják ezt teljesíteni a gépgyártók? És vajon mennyivel drágulnak ezalatt a gépek? A legutóbbi (2016. évi) pályázati dömping után a kezdetben 50 százalékosra tervezett támogatási hányad 25–40 százalékosra csökkent a bírálat ideje alatt elszabaduló árak miatt. Erre most is megvan minden esély.
„Amellett, hogy nagyon megdrágult az alumínium, az acél, a vezérlést szolgáló chipek, de még a műanyag is, ezek elérhetősége korlátos is. Ugyanakkor nagyon gyorsan kell kipörgetni nagyon sok pénzt, hiszen az átmeneti évek uniós forrásaival 2025-ig el kell számolnunk. Egy géptámogatást sokkal egyszerűbb elbírálni és lebonyolítani, mint egy komplex beruházást, nem véletlen, hogy ezekre a kiírásokra csoportosítottak most nagy összegeket. A nagy forrás egyben valószínűsíti is azt, hogy – a pályázati feltételeknek való megfelelés esetén – a pályázatok nagyon jelentős hányada nyertes lesz. És mivel a pályázati boom törvényszerűen megemeli a gépárakat, az jár a legrosszabbul, aki kimarad belőle, és nem veszi igénybe a beruházás megtérülésének javítását is szolgáló támogatást” – érvel Héjja Csaba, a Takarékbank agrárüzletágának elemzője. Hozzáteszi: a december egyébként is az adóoptimalizálás hónapja. Miután megérkeztek az agrártámogatások a számlákra, és a gazdálkodók összesítették a termelés várható eredményét, ilyenkor szokták megvásárolni a következő szezonhoz szükséges gépek és inputok nagyrészét.
Forgalmazók a pácban?
„A gyors géprendelés és előlegfizetés most különösen fontos. Akár pályáztunk, akár nem, mindenki látja, hogy a megszokott szállítási határidők minimum egy fél évvel meghosszabbodtak, van gép, amelyikre egy évet is várni kell. A gyártók, forgalmazók kapacitásai szűkösek. Az egész világ egyszerre akarta újraindítani a gazdaságot a Covid-lezárások után, emellett a globális gazdaság túlfűtött volt. Se ember, se anyag, se szállítási kapacitás nincs felkészülve ezekre a hatásokra. Mi pedig szinte minden gépet importálunk, így az euró árfolyamváltozása is masszívan érint minket” – magyaráz Héjja Csaba. Tudni érdemes, hogy ma már nem a gépeladásokon keresnek igazán a forgalmazók, hanem a gépüzemeltetéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokon – fűzi hozzá a Takarékbank szakértője. Ennek legkézenfekvőbb módja a szervizelés, javítás, szofisztikáltabb módja pedig a gépi munkákhoz kapcsolódó szaktanácsadás. Az emlegetett pályázat kapcsán például a precíz anyagkijuttatást segítő tudás átadása. Ezeket nyilván különböző színvonalon képesek megvalósítani a gépforgalmazók; a kisebbek megmaradnak az alkatrész-ellátás szintjén. Az Agrárközgazdasági Intézet harmadik negyedévi jelentése szerint 160 milliárd forint értékben vásároltak a gazdálkodók új mezőgazdasági gépet és eszközöket 2021 első kilenc hónapjában, vagyis a „digitális” pályázat előtt. Szeptember végéig 75–130 kW (100–180 LE) motorteljesítményű traktorokból már a 2020-ban behozott érték 94 százalékát importáltuk.
Az összes mezőgépeladás 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban forgalmazott értéket. Alkatrészekre több mint 54 milliárd forintot fordítottak a termelők, ami szintén 16 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest. Nemcsak értékben, számszerűen is több gépet vásároltak a gazdaságok. Szintén KSH-becslés, hogy az idei évet várhatóan 12 százalékos jövedelembővüléssel zárják a mezőgazdasági vállalkozások. Pénzük tehát van a gépbeszerzésre, a kérdés csak az, hogy mikor jutnak hozzá a megrendelt traktorhoz, kombájnhoz, vetőgéphez, és vajon lesz-e elég alkatrész a piacon ezek üzemeltetéséhez?
A nagyobb hazai gépforgalmazók azt állítják, nem félnek attól, hogy a pályázat megvalósításának két éve alatt ne tudnák előteremteni a megrendelt gépet. Alkatrészből szerintük jobb a globális ellátási helyzet, mint új gyártású mezőgépből. Az új gépekre bőven adtak le előrendelést a beszállítóiknak, de úgy látják, kicsi az esélye annak, hogy a gépgyártásban egyhamar normalizálódik a helyzet. Ezért ők is arra intenek, hogy aki komolyan gondolja a fejlesztést, az minél gyorsabban indítsa el a rendelését.
Ha lesz, lesz, ha nem, nem
A pályázó gazdálkodóknak a támogató okirat hatálybalépését követő 12 hónapon belül el kell számolniuk a projekt összköltségének legalább 10 százalékával. Abban az esetben, ha nem sikerül az előrehaladásról kifizetési igényt benyújtani, akkor érdemes kimentési kérelmet beadni a Kincstár változásbejelentési felületén. A kimentési kérelemben lehet megindokolni a várható csúszás okát. Nyomós ok lehet, ha a szállító nem megfelelő módon teljesíti a szerződésben foglalt feltételeket, esetleg a vírushelyezettel kapcsolatos fennakadások is igazolhatók. A választott gép indokolt esetben lecserélhető egy azonos paraméterekkel rendelkező másikra. Továbbá láttunk rá példát (a kertészeti és állattartó telepi pályázat kapcsán), hogy az irányító hatóság is tudja rugalmasan kezelni a mérföldkövekre (első kifizetési igényre) megszabott határidőt. Ezzel együtt felelőtlenség halogatni a megrendelést, a határidő előtt fél évvel leadott megbízásokat már nem tudják teljesíteni a gépforgalmazók.
Egy Győr-Moson-Sopron megyei gazdaság vezetője 50 millió forint értékű eszközigénnyel pályázott alapvetően informatikai eszközökre, drónokra, szoftverekre, hozamtérképezésre. Egyetlen erőgép szerepel a pályázatában, egy precíz vezérlésű permetezőgép. Abban bízik, hogy ha nem tudja a konkrét típust beszerezni, akkor vagy egy azonos paraméterekkel rendelkezőre cserélheti, vagy a járványhelyzetre hivatkozva kimentést kér. „Ez végül is egy vis maior helyzet, nem? A chiphiány meg utólag is orvosolható, a digitális eszközök ezek beszereléséig mechanikusan is elműködnek. De alapvetően arra számítok, hogy két év alatt megvalósítható a pályázat, szerintem bekészleteztek rá a nagy forgalmazók. Másrészt csupa olyan dologra pályáztam, aminek a beszerzése nem sürgős.” A megkérdezett termelő eddig 10-15 százalékos drágulást tapasztalt a géppiacon.
Egy nagy, 1300 hektáron gazdálkodó, Bács-Kiskun megyei vállalkozás a traktorok terén 15 százalékosnak mondja a 2021. évi drágulást, ami a munkagépek esetében a 25 százalékot is eléri. A cégnél őszintén örülnek, hogy a gépbeszerzéseiket nem a pályázatoktól tették függővé. „Nagyjából 120 milliós gépigényt adtunk be, aminek 60 millió forint a támogatási része, vagyis messze nem használtuk ki a kérhető keretet. Ennek oka, hogy már az előző években önerőből és kedvező hitelekkel sok mindent megoldottunk, legutóbb például kombájnt és önjáró permetezőt vettünk. Örülünk neki, hogy a mostani drágulás előtt sikerült a legfontosabb gépeket, eszközöket beszerezni, és ezek már visszafelé termelik a pénzt.” Most se vártak sokáig: amint beadták a pályázatot, azonnal meg is kötötték a gépvásárlási szerződést. A gazdaság egyébként minden erejével az öntözésfejlesztésre koncentrál, ebbe jövőre is 300 millió forintot invesztálnak. Ma már olyan kultúrákat is érdemes vízpótolni, mint a takarmánykukorica, még akkor is, ha 4-5 kilométerre fekszik a tábla a vízkivételi ponttól.
Szűk keresztmetszet: szaktanácsadó
A cég egyébként kilenc éve precíziósan gazdálkodik, és a hozzá kapcsolódó szaktanácsadásra meglehetősen sokat költ. Most a legjobban annak örülnek, hogy ez a szolgáltatás a pályázatból finanszírozható: a kiírás szerint az elszámolható költségek maximum 7 százalékát teheti ki, és kötelezően megvalósítandó feladat. A cégvezető szerint ez a gyakorlatban akadályokba ütközhet. „Mi egy 300 lóerős traktorra és egy talajművelőre kértünk támogatást, illetve egy régóta vágyott vontatott műtrágyaszóróra. A traktor egy kifutó széria, áprilisra ígérte a forgalmazó. Úgy látom, ezt könnyebb lesz előteremteni, mint a humán erőforrást a megnövekedett szaktanácsadásiigényekhez…” Balázs Viktor Heves megyei szaktanácsadó is úgy látja, hogy a szaktanácsadási szolgáltatások terén nagyobb gondok lehetnek, mint gépszerzéskor. „A kétéves megvalósítási időszak még úgy is elegendő lesz, hogy vannak alkatrészellátási gondok. Nagyobb probléma lehet az, hogy a pályázat ötéves fenntartási időszakában igénybe kell venni a szaktanácsadási szolgáltatást, sőt, a többletpontokért sokan állandó alkalmazott felvételét is bevállalták digitális szaktudással. A precíziós szakmérnöki, térinformatikai képzések viszont még csak most indultak. Az ezekről kikerülő fiatalok még akkor sem lesznek kész szakemberek, amikor elhagyják az iskolapadot. Némi tapasztalatot ebben a szakmában is gyűjteni kell.” Mint mondja, a legnagyobb mezőgép-forgalmazók úgy adtak árajánlatot a gazdálkodóknak, hogy a szaktanácsadást is mellé tették kapcsolt szolgáltatásként. Kérdés, lesz-e elég emberük öt éven át, hogy valóban ott legyenek a talajmintavételnél, a menedzsmentzónák kialakításnál, a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás megtervezésénél. Ám tény, hogy pusztán azzal, hogy felajánlották a gépek mellé ezt a szolgáltatást, még nagyobb szeletet haraphattak ki a mezőgépek piacából. „Sok szabadúszó szaktanácsadónak is jól jön a kiírás. Gondoljunk bele, hogy egy 100 milliós pályázatból 7 millió forint elkölthető erre a szolgáltatásra, ami öt éven át 35 millió forintos bevételt hoz valakinek. Persze, hogy sokan rábólintottak olyan szaktanács adására is, ami az adott cégnél még korai lehet. Ahhoz, hogy egy döntéstámogató szoftver használható legyen, előbb adatokat kell tudni gyűjteni” – érzékelteti az egyik hibalehetőséget Balázs Viktor. Hogy mi drága, és mi nem, az tisztán attól függ, hogy hozzátesz-e az adott cég jövedelemtermelő képességéhez vagy sem. Egy jó szaktanács aranyat ér, a felesleges pedig pénzkidobás.
Drágább az öreg gép is
Egy nagygazdaság vezetője úgy gondolja, hogy a gépvásárlási boom miatt egyszerre sok használt gép kerül majd a kínálatba, ami átmenetileg le is szoríthatja a használtgép-árakat. Azonban az a tapasztalata, hogy féléves csúszással ezek is követni szokták az új gépek piacát. Egy másik gazdálkodó éppen ezért úgy véli, nagyjából jövő év februárjáig érdemes eladni a 3-4 éves gépeket, mert ekkor még viszonylag keveset kell hozzárakni az értük kapott pénzhez, hogy egy újat vehessünk belőle – pályázaton kívül. „Februártól szerintem nagyon elléphet az új gépek ára a használtakétól” – fűzi hozzá. Szerinte most még jó az alkatrészellátás, és érthető az is, ha a műszakilag fejlettebb gépek szervizelésének díja egy ilyen feszített gazdasági helyzetben 10 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik. Úgy véli, 2022 tavaszán már a gépekért is 40 százalékkal kell majd többet fizetni, mint 2020 telén. A szaktanácsadók miatt nem fáj a feje: „Eddig is igénybe kellett venni a szolgáltatásukat, ezután sem lesz másképp.” Hozzáteszi: tegyük nyugodtan egy „smiley”-t a cikk végére, mert a növénytermesztőként köszöni az érdeklődést – de a gépek miatt nem aggódik.
Copyright © Horizont Média Kft. Az újraközlést engedélyezte: a Mezőhír magazin, a cikk eredeti megjelenése: MezőHír magazin 2022/1. száma és online felülete.
Szerzők: Gönczi Krisztina (MezőHír) és Héjja Csaba (Takarékbank Agrárcentrum)
Hogyan lehet egy vállalat sikeres a tőzsdén? – Elindult a BÉT & MBH Bank MentorHub programsorozat
Lezajlott a BÉT & MBH Bank MentorHub első szakmai eseménye, ahol a résztvevő szakértők a vállalkozásfejlesztés és a tőzsdei jelenlét legfontosabb aspektusait járták körbe. Ez az esemény is jól példázta, hogy a középvállalatokat segítő programokra és szakmai diskurzusokra továbbra is…
Egy tíznapos európai nyaralásra kötött utasbiztosítás árából egy egész évre biztosíthatjuk családunkat
Az utazás a kikapcsolódáson és gondtalan pihenésen túl sajnos magában rejti váratlan események bekövetkeztének kockázatát is, amelyekről sosem szabad elfelejtkezni és utasbiztosítás nélkül útnak indulni. A magyar lakosság nagy része gondoskodik az utasbiztosításról külföldi utazások előtt, amelyet a legtöbben a…
2024-ben eldől, hogy merre mozdul a világ a következő évtizedekben
Az idei év abban a tekintetben mindenképpen különleges, hogy soha annyi választást nem tartottak még egy évben, mint amennyi most esedékes. Idén több mint hatvan országban járulnak az urnákhoz a választók. A választásokban érintett országok lakossága négymilliárd embert tesz ki,…