Az árvíz is segíthetett lehozni a szolgáltatások árindexét?

A szeptemberi 3,0%-os év/év alapú áremelkedést követően októberben 3,2%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. A friss adat elmaradt várakozásunktól és a piaci konszenzustól (3,5% volt mindkettő). Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal nőttek az árak, miközben mi 0,4%-os emelkedést vártunk. Az éves maginfláció 4,8%-ról 4,5%-ra mérséklődött, ami valamivel kedvezőbb annál, mint amivel kalkuláltunk.

A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,7%-kal emelkedtek az árak, a megelőző hónapban látott 1%-os bővülést követően. Mi kisebb mértékű drágulással számoltunk. Az üzemanyagárak 0,8%-kal emelkedtek októberben, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak; a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a szeptemberi 1,1%-os csökkenést követően 0,2%-kal emelkedtek az árak. A háztartási energiaárak nem változtak, mérsékelt (0,1%) árcsökkenést közöltek a szeszesitalok és a dohánytermékek esetében. A ruházkodási cikkek ára 3%-kal drágult, a szezonális hatás miatt.

A legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy havi alapon 0,9%-kal csökkent a szolgáltatások ára, miközben mi nem vártunk változást. A részletes adatok szerint a telefon- és internetszolgáltatások árcsökkenése (6,8%- os visszaesés egyetlen hónap alatt) okozott leginkább meglepetést, az árváltozás hatása közel 0,2 százalékponttal mérsékelte a teljes árindexet. A szolgáltatásoknak az előző év azonos időszakához képest mért drágulása jelentősen mérséklődött, 8,4%-ról 7,2%-ra jött le.

Kilátások

Az új adat hatására az MBH Elemzési Centrum inflációs várakozása idénre 3,7%-ra mérséklődött. Ugyanakkor a szolgáltatások havi alapon mért, ilyen mértékű árcsökkenése elgondolkodtató. Könnyen lehet, hogy a telefon-és internetszolgáltatásoknak a regisztrált, markáns árcsökkenése a szeptemberi árvíz idején biztosított ingyen adatcsomagok hatását tükrözi, amit októberben számolhatott el a KSH. Azonban, ha valóban ez az ok, akkor az várható, hogy az előttünk álló időszakban (vélhetően a novemberi hónap folyamán) jelentős emelkedést fog mérni a KSH ebben a körben, ami a havi indexet 0,2 százalékponttal dobhatja meg.

A fentieket is figyelembe véve idén decemberben a bázishatások miatt 4,4%-ra várjuk az éves drágulási ütemet. Ugyanakkor a jövő évre várt átlagos inflációs várakozásunkat kismértékben megemeltük (3,6%-ról 3,8%-ra), leginkább a forint közelmúltban látott gyengülése miatt, ami után várhatóan nem fog már tartósan 400 alá visszabukni az EURHUF devizapár.

A vártnál rosszabb GDP az inflációt hűti, ugyanakkor az érdemben 400 fölé kerülő EURHUF árfolyam egyre markánsabb inflációs kockázatokat jelent (2024-ben október végéig az éves átlagos árfolyam nem érte el a 393-at). Emellett jövőre jelentős, 12%-os minimálbér-emelést tervez a kormány, ami ugyancsak árfelhajtó hatású. A vártnál rosszabbul alakuló GDP növekedés miatt azonban a gazdaság ciklikus pozíciója még inkább dezinflációs hatásúvá válhatott, emiatt pedig nem várjuk, hogy jövőre éves átlagban meghaladja az infláció a 4%-ot (egyes hónapokban kismértékben ezen szint fölé emelkedhet).

Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató