Egy hete azonban egy másik eseményt is megemlítettünk, igaz csak egy mondat erejéig: elkezdődött a gyorsjelentési szezon. Hivatalosan ugyan csak kezdődni fog a hét végéhez közeledve a pénzügyi szektor tagjainak a jelentésével, de van két papír, amelyek globális szinten is elég fontosak ahhoz, hogy megvizsgáljuk mi történt. Ez pedig a Nike és a Pepsi. Ők ugyanis a többi tőzsdei szereplőhöz viszonyítva kissé eltolva jelentenek, de ez csak technikai dolog.
A Nike-ra régóta rájár a rúd. Igaz, nem feltétlenül jövedelmezőségben, hiszen a marzsok éppen javulóban vannak a 2023-as mélypont óta. Amit problémásnak éreznek a befektetők, az a cég piacvesztése. Mert nézzük, mi is történt a cég háza táján az elmúlt években? A menedzsment a 2010-es évek végén úgy döntött, hogy elsőbbséget fog élvezni a DTC, azaz a direkt a felhasználónak való értékesítés és az online értékesítések, például a gyártó mobilalkalmazásán keresztül. Ennek következményeként számos kiskereskedővel megszakították vagy gyengítették a kapcsolatot, bellértve például az Amazont is. Mindez éppen egybeesett a Covid-19-cel, amikor egyrészt a fogyasztók, érthető okokból, inkább online vásároltak; másrészt az elszabaduló inflációnak is volt abban szerepe, hogy a marzsok (működési, EBITDA stb.) kifejezetten jól alakultak. Ugyanis jobban nőtt az árbevétel, mint a működési és gyártási költségek.
A Nike esetében az EBITDA marzs a 2010-es években kb. 14-15% között mozgott, 2021-22-ben 16-17%-ra ugrott, majd 2023-ban már „csak” kb. 13%-on állt. Ma már világos, hogy a marzsok bővülése nem (feltétlenül) az új értékesítési csatorna miatt volt. Miután a Nike „visszavonult” a kiskereskedőktől, a szabadon hagyott helyeket azonnal feltöltötték a versenytársak: New Balance, Sketchers, Adidas, On Holding, ráadásul megjelentek régi/új márkák is: Hoka, Brooks stb. Mindezt a chart is visszaigazolja, valahol 2022-ben kezdett elválni a Nike árfolyama a többiekétől. (A lenti charton nincs rajta, de az Adidas is pont abban az időszakban kezdte felülteljesíteni a Nike árfolyamát). Persze a fenti nem egyedi eset. Láttunk már a történelem folyamán hasonló folyamatokat, egyik legjobb példa talán a Gillette, de ez talán egy másik hírlevél témája.
Természetesen semmi sincs veszve, sőt az ilyenekből jöhet akár a fordulatos sztori. Ennek egyik első lépése, hogy a Nike új vezérigazgatót nevezett ki, akinek egyik feladata a korábbi kiskereskedőkkel való kapcsolat visszaállítása, azaz a régi/új stratégia megtervezése és kivitelezése.
A Nike után jött a Pepsi. Ebben az esetben is egy olyan vállalatról beszélünk, amely a világ szinte minden pontján ott van és első kézből kap információt a fogyasztók hangulatáról, vásárlási szokásairól. A cég még a jelentése előtt hírt adott arról, hogy felvásárolja a Siete Foods nevű vállalatot, amely többek között tortillát, tortilla chipset, tacot gyárt (és még sok mást is). Teszi mindezt egészségbarát módon, vagyis ebben a szegmensben is erősít a Pepsi. Ugyanakkor a vállalat csökkentette 2024-re vonatkozó előrejelzését, amely fő oka éppen a chipsek lassuló értékesítése. A menedzsment szerint az infláció még mindig erősen hat a fogyasztókra, akik kevesebbet költenek. Egyébként régió szerinti bontásban csak Észak-Amerika és Európa tudott növekedni, a világ összes más területén csökkent a vállalat értékesítése. Összességében bár a menedzsment már nem vár 4%-os organikus árbevétel növekedést 2024-re, az egy részvényre jutó eredmény 8%-kal emelkedhet a tavalyi 12% után, amely igen jelentős.
Két vállalat eredményéből azonban sok következtetést levonni nem érdemes, főleg nem úgy, hogy az első tipikusan egy elhibázott stratégia eredménye és nem a fogyasztók vásárlási kedvének csökkenése a fő ok. Ha megnézzük például a Bank of America elemzői előrejelzéseit az elkövetkezendő negyedévekre (2024 Q3-tól 2025 Q4-ig) akkor az látható, hogy a hét legnagyobb vállalat eredménye (Amazon, Apple, Alphabet, Meta, Microsoft, Nvidia, Tesla) köszönhetően az AI-nak is, átlagosan kb. 20%-kal emelkedhet év/év alapon, míg a többi vállalat eredménye a harmadik negyedévben éppen alig fogja meghaladni a 0%-ot, majd azt követően kb. 17%-ra gyorsulhat. Ez pedig támaszt mindenképpen adhat a piacoknak.
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
