Borús május – részvénypiaci helyzetkép

A digitális korban különösen érzékelhető a piaci folyamatok gyorsulása: sok esetben pár nap, vagy esetleg néhány óra alatt túlteszi magát a piac olyan eseményeken, amelyek korábban sokkal tovább tartottak.

A Goldman Sachs által gyűjtött medvepiaci anatómia, ami az alábbi ábrán látható, az 1800-as évektől mutatja be azt, hogy egy ciklikus, strukturális vagy eseményvezérelt részvénypiaci esés meddig tart hónapokban kifejezve, és a piac esése milyen mértéket ölthet átlagban. Az adatgyűjtés szerint egy ciklikus esés, amely a gazdaságban jelentkező ciklikusság eredője, átlagban 17 hónapig tart, majd a piac kicsit kevesebb, mint 20 hónap alatt tér vissza az esés kiindulópontjához, mialatt kicsit több, mint 20%-ot veszít az értékéből. Ugyanez látható, de sokkal jelentősebb mértékben a strukturális visszaesés esetében is, amely például valamilyen szabályzói hiba, a gazdaság struktúrájának hibája miatt (pl.: nagyfokú egyenlőtlenség) történhet meg. Erre jó példa a 2008-as nagy pénzügyi válság, ahol nagyrészt a pénzügyi szektor laza szabályozása volt a probléma. Öröm az ürömben, hogy a piac az eseményvezérelt esés esetében szenvedi majdnem a legkisebb kárt, amely esés általában egy egyszeri bejelentés vagy sokk miatt alakulhat ki, és azt gondoljuk, hogy 2025 áprilisában is ennek voltunk tanúi.

Forrás: Goldman Sachs

Ha egyenként nézzük meg az elmúlt majdnem 200 év tőkepiaci eséseit, akkor világosan látható, hogy a 19. és 20. században még nem voltak ritkák a 40-80 hónapig tartó árcsökkenések sem. Ezzel szemben az 1980-as évek végétől már inkább egyszámjegyű ez az időtartam, kivétel a dot-com lufi és a 2008-as válság. A digitális korban már nehezen lehet elképzelni azt a sztorit, ami a rossz nyelvek szerint a chicagói árutőzsdén zajlott le, még az internet térnyerése előtt: A kereskedőknek éppen kevés dolguk akadt, nem pörgött a piac, és az eső is napok óta esett a városban. Az a nagy ötlet született, hogy gyapotot kell shortolni (először határidőn eladni az árut, majd ha leesik az ára, visszavenni, és a kettő közötti különbség a kereskedő nyeresége), mert a sok eső miatt bőséges lesz a termés, ugyanis a gyapot nagyon vízigényes növény. (Egy farmer vagy egy póló előállításához kb. egy kiló gyapot kell, amely vízigénye kb. 10 ezer liter). Csakhogy gyapotot nem Chicagóban, hanem ahhoz legközelebb Tennessee és Arkansas államban termesztenek, ami kb. 900 km-re délre található, ahol viszont hetek óta szárazság és tűző napsütés uralkodott. A kereskedés eredményét bárki kitalálhatja…

A mai felgyorsult, digitális, minden mindennel összekötött világban már nem fordulhat elő az az anomália, hogy a felhős napokon a Dow Jones Industrial Average index értéke csökkenjen, ahogy ezt az alábbi ábra is mutatja. Ma már túl sokan kereskednek, túl sok helyről, sokszor a világ másik végéről. A piacok karakterisztikája megváltozott, az információ áramlása megváltozott, a kereskedők preferenciája megváltozott, a kereskedés sok esetben egyfajta közösségi játék/szórakozás lett.

Forrás: National Weather Services, yahoo.finance, MBH Befektetési Bank

Egyvalami azonban nem változott, ez pedig a pszichológia, a kapzsiság, a félelem még mindig ugyanazt a viselkedést váltja ki a kereskedőkből, mint tavaly, tíz éve, vagy éppen egy évszázada. Egyfajta paradox jelenség is megfigyelhető, hiszen emlékezhetünk még arra, amikor a kereskedésben egyre nagyobb teret kapó digitalizáció (lehet itt gondolni például a magasfrekvenciás kereskedésre, az automatikus market makerekre) várható jótékony hatásként a szakértők azt vízionálták, hogy ezzel növekedni fog a likviditás, kisimulnak a trendek, nem lesz olyan mértékű buborék és visszaesés, mint korábban. Ma már tudjuk, ez sem igaz, az eladási hullámok még ma is elementáris erővel jönnek, ugyanakkor, ahogy fentebb is említettük, mindezen gyorsabban átlép a piac.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.