Csaknem 20 ezer milliárd forintba kerülne a magyar lakásállomány energetikai felújítása
Takarék Index: a korszerűsítés jelentősen csökkentené az energiakitettséget és nagy megrendelési volument jelenthetne az építőiparnak.
2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Bár a szakértők számításai szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne a korszerűsítés révén, ez azonban nem minden ingatlan esetében valósítható meg gazdaságosan, az ingatlan elhelyezkedésétől függően egyes esetekben ugyanis túlzott anyagi terhet jelenthet a lakóépület értékéhez képest. A felújítások mindazonáltal szükségesek lennének, mert lakossági és nemzetgazdasági szinten is mérsékelnék a magas árak miatt megnövekedett energiaköltségeket és az energiakitettséget, valamint nagy megrendelési volument jelenthetnének az építőiparnak.

A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakóingatlanok legnagyobb része, körülbelül 60 százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások hozzávetőleg az állomány 20-20 százalékát teszik ki. Az ingatlanok több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és óriási részük elavult energetikai szempontból. Az energiahatékonyság növelésének egyik lehetséges módja az új lakások építése, a magyar lakásállomány megújulási rátája azonban alacsony, az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése.
A Takarék Index elemzői a 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégia vonatkozó eredményeit, valamit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait is felhasználva, a már elvégzett energetikai korszerűsítéseket is figyelembe véve becsülték meg, hogy hozzávetőleg mennyibe kerülne most nemzetgazdasági szinten a hazai lakásállomány korszerűsítése. Az általuk megállapított 18-19 ezer milliárd forint rendkívüli nagyságát mutatja, hogy a teljes magyar GDP 2021-ben 55,1 ezer milliárd forint volt, vagyis a bruttó hazai termék harmadára lenne szükség ahhoz, hogy a hazai lakások energetikai szempontból teljesen korszerű állapotba kerüljenek. Összehasonlításképpen rámutattak: tavaly az építőipar teljes termelése 5,4 ezer milliárd forint volt, azaz a felújítások több évre megrendelést jelenthetnének a megrendeléscsökkenéssel szembesülő szektor, főként a KKV-k, de átfogóbb programok révén a nagyobb cégek számára is.
A szakértők becslésének alapját jelentő ingatlantípus – az 1960 és 1970 között épült, 100 négyzetméteres, a köznyelvben „Kádár-kockaként” emlegetett házak – fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges négyzetméterenkénti primer energiaigénye több mint 500 kilowattóráról 139-re csökkenne a valamivel több mint 12 millió forintra taksált költségoptimalizált felújítás révén. Ilyen mértékű felújítás azonban sok esetben nem indokolt, az elvégzett munkák előtt pontos költség-haszon vizsgálatra van szükség. Annál is inkább, mivel a felújítások költségei az ingatlan értékének arányában is jelentős különbségeket mutathatnak. Egy olcsóbb környéken lévő épület esetében ugyanis a felújítási költségek nagyobb arányt képviselhetnek az ingatlan értékéhez képest, adott esetben meg is haladhatják. Mindazonáltal az energiahatékonyság jelentős prémiumot jelenthet az ingatlan értékében: az energetikai szempontból legrosszabb, JJ minősítésű ingatlanokhoz képest a közel nulla energiaigényű, azaz legalább BB minősítésű ingatlanok 50, de az átlagost megközelítő és az átlagos energiaosztályba tartozó lakások is jelentős, 15 és 20 százalékos prémiummal rendelkeztek – már az energiaárrobbanás előtt. Ez minden bizonnyal tovább nőtt tavaly óta – mutattak rá az elemzők, akik a korszerűsítéssel kapcsolatos fő kérdések közé sorolják a finanszírozás kérdését, ennek részeként pedig a központi források szerepét is.
„Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A Magyar Bankholding bankjainál, az MKB Banknál és a Takarékbanknál épp ezért kínálunk ügyfeleinknek olyan pénzügyi megoldásokat a korszerűsítésre – hőszigetelésre, napelemek telepítésére, nyílászárócserére –, amelyek révén csökkenhet a magyar háztartások energiafogyasztása, és előtérbe kerülhetnek a megújuló energia felhasználásán alapuló technológiák. Célunk, hogy minél kedvezőbb feltételekkel, a személyi kölcsönt és a jelzáloghiteleket is magában foglaló széles termékpalettával elégíthessük ki ezeket az igényeket is”
– mondta Kelemen Tamás, a Magyar Bankholding termékfejlesztési igazgatója, hozzátéve, hogy a hiteltermékek kamatai ugyan nőttek a közelmúltban, de a törlesztőrészletek emelkedése még így is kedvezőbb lehet a rezsiköltségek növekedésénél.
Gyenge számokat produkált az építőipar decemberben – ágazati kitekintő
Ahogy korábba az iparnál láthattuk, úgy az építőipar esetében is elmondható, hogy két egymást követő évben esett a teljesítmény: teljes 2024-es évet nézve az építőipari termelés volumene 0,4%-kal mérséklődött. 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre, viszont az ágazatot 2025…
Még nem kapott erőre az építőipar – ágazati kitekintő
Az októberi felpattanás után ismét gyenge számokat produkált az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,7%-kal, és az előző hónaphoz képest 2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene novemberben, így az év első 11 hónapjában 0,5%-ra mérséklődött az ágazat éves növekedése.…
Enyhén erősödik az építőipar
A gyenge őszi kezdés után októberben kedvezőbb adatokat mutatott fel az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent, az előző hónaphoz képest viszont 4,6%-kal nőtt az építőipari termelés volumene októberben, így a hónap végére 0,7% volt az ágazat idén…