Nincs hiány információban és történésekben a piacokon. Mindenki válogathat kedvére aközött, hogy mire szeretne figyelni. Az új kormányzati döntéseinek hatására? A vállalati gyorsjelentésekre? Kína előretörése a mesterséges intelligenciában? Esetleg kihagytunk valamit? Ja persze, a FED. De most pont azt az időszakot éljük, amikor senkit nem érdekel, hogy 3,75% vagy 4% lesz az alapkamat 2025 év végén. És jól is van ez így, hiszen tényleg nem oszt, nem szoroz. Legalábbis az elmúlt 3-4 év erre a bizonyíték. Aztán persze még az is lehetséges, hogy szerda estére ennek a mondatnak már semmi értelme, hiszen ma (01.29.) az USA-ban kamatdöntő ülés lesz, csak hogy a fenti információhalmaz még inkább bővüljön.

Annyi információval és annak megválaszolhatatlan hatásaival állunk szemben, hogy nem csoda, hogy a piaci szereplők fürdenek a dopaminban. Ebben, az agy számos területén termelődő vegyületben, amelynek nagy hatása van az öröm, a boldogság vagy a jutalom megértésében, de egyébként szerepet játszik a rosszindulat, sértődöttség vagy a féltékenységben is. A jutalom például dopamint szabadít fel, de az, hogy mennyit, relatív. Valami jó dolog elsőként való kipróbálása magas dopamin termeléssel jár. Később a várakozásoktól való eltérés rögzül: többet kapni és hamarabb, mint a várakozás hatalmas mennyiségű dopamint szabadít fel, ellenkező esetben a fordítottja valósul meg.

Aztán itt van a GABA nevű vegyület, melynek hatására, ha egyszer valami magas dopamint szabadított fel bennünk, az már kevésbé lesz a későbbiekben érdekes. A dopamin kiválasztó rendszer kódolja a jó és rossz meglepetéseket és folyamatosan hozzászokik a tegnapi „hírekhez.” Ahogy a rendszer megtanulja a jutalom eshetőségét, egyre inkább a várakozás veszi át a szerepet, ez fogja meghatározni a dopamintermelést. Az pedig akkor lehet a legnagyobb amikor a jutalom lehetősége 50% (lenti ábra). Amennyiben ez 25%-a csökken, azaz szinte biztos, hogy nem várható jutalom, vagy 75%-ra emelkedik, azaz amikor szinte biztosan számíthatunk jutalomra, a hatása nem akkora.

Ami jelentős az a kimenetel „talán nem” és „talán igen” volta. Kísérletek szerint, ha egy fogadás olyan környezetben történik meg, ahol kevés az információ, akkor az amygdala aktiválódik, ami elnémítja a dopamin hatását és következik a letargia. Ha sok az információ, akkor jön a dopaminkitörés. Információnk, de én inkább zajnak nevezném, az pedig van bőven.

Forrás: Robert M. Sapolsky – Behave

A napokban kínai fejlesztők jelentkeztek a DeepSeek nevű alkalmazással, ahol a szakértők néhány tesztet lefuttatva megállapították, hogy ez bizony már a ChatGPT tudásához közeli (esetleg jobb?) algoritmus. Nem is jöhetett volna ez rosszabb időben, hiszen pont az előtte lévő napokban jelentették be a Stargate project-et, amely az USA MI infrastruktúráját hivatott kiépíteni és fejleszteni 500 milliárd dollárból. A projekt tagjai az OpenAi, az Oracle, a SoftBank és az MGX nevű abu-dzabi befektetési alap. Donald Trump gyorsan be is jelentette, hogy ez a valaha volt legnagyobb MI-projekt. Igaz ebben a kijelentésben túl sok információ nincs a mikrodrámán kívül, hiszen egy iparág kezdetén mégis mekkora lehet az első beruházás? Mindez komoly volatilitást okozott a mesterséges intelligencia részvényei körében.

A fenti sztoriban csak annyi a probléma, hogy a DeepSeek nem két napja jött. Már 2024 decemberében neves MI-szakértők több tweet-et írtak róla, csak az akkor éppen senkit sem érdekelt. Most azonban igen és az MI kapcsolt papírok óriási, esetenként 15-20%-os esést is elszenvedtek. Hogy ennek milyen folyománya lesz ma még kérdéses, ugyanakkor mi fenntartjuk annak a tőzsdetörténelmi tanulmánynak a következtetéseit, amelyekről a 2025. január 8.-i Részvénypiaci hírlevélben írtunk, nevezetesen, hogy az új technológia költsége rohamosan csökkeni fog.

Az elkövetkezendő napokban jelenteni fog az Amazon, Alphabet, META, Microsoft is és az a véleményünk, hogy itt a döntő információ, hogy ezen cégek beruházásai, amelyeknek ma 80-90%-a MI kapcsolt, hogyan fog alakulni, esetleg a vezetőség ad-e erről iránymutatást. A lenti ábrán látható az egyes vállalatok eddigi és várható Capex költései, amelyek összegében való eltérés jelentős hatással lehet a jövőben.

Forrás: Goldman Sachs Global Investment Research

Ugyanis a DeepSeek megjelenésével az első gondolata az volt a piacnak, nincs értelme 213-306 milliárd dollárt elkölteni pusztán az MI-re. Kontextusba helyezve, az S&P500 503 vállalatának egy éves beruházási költsége kb. 1000-1100 milliárd dollár, azaz a fenti négy vállalat jelenti a teljes beruházás kb. 20-30%-át. Ilyen összegnél komoly jövedelmezőségnek kell megvalósulnia a jövőben, különben mindez csak az ablakon kidobott pénz lenne (természetesen a fenti négy vállalat szempontjából). Azt tudjuk, hogy a fent említett vállalatok a múltban 30-60%-ot is kerestek a befektetett tőkén és a kutatás és fejlesztési költségeiken. Csakhogy ez a múlt. Ami érdekes lesz, hogy vajon hogyan alakul a jövő?

Az eddig közzétett vállalati gyorsjelentések, amelyek így a jelentési szezon kb. 20%-nál igazán jónak mondhatók. A 74 mai napig jelentett vállalat kb. 85%-a meghaladta az elemzői várakozásokat. Persze ebből az adatból még sok információ nem nyerhető ki a kis minta végett. De azt tudjuk, hogy az elmúlt két évben a vállalatok kb. 75%-a tudta meghaladni az elemzői várakozásokat. Amennyiben a mostani érték e felett tudna maradni, az komoly fegyvertény lenne és akár tovább folytatódhat az óvatos részvénypiaci emelkedés is.

Forrás: SP Global

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.

img

A sikeres kereskedés alapjai

A tőzsdei kereskedés sokak számára vonzó lehetőség, hiszen a piac dinamikus világa gyors nyereséggel kecsegtet. Azonban a sikeres kereskedők hamar rájönnek arra, hogy a tőzsdei siker nem a véletlenen, hanem a tudatos stratégián, a strukturált megközelítésen és a fegyelmezett végrehajtáson…

img

Dopamin – részvénypiaci helyzetkép

Nincs hiány információban és történésekben a piacokon. Mindenki válogathat kedvére aközött, hogy mire szeretne figyelni. Az új kormányzati döntéseinek hatására? A vállalati gyorsjelentésekre? Kína előretörése a mesterséges intelligenciában? Esetleg kihagytunk valamit? Ja persze, a FED. De most pont azt az…