Krím félsziget (2014)
A Krím félszigetet érintő 2014-es események, mint a fegyveres konfliktusok és a vitatott eredményt szült népszavazás következményei, eltérőképpen hatottak a különböző térségek gazdaságaira és piacaira.
Március első hetében, mikor az orosz katonák bevonultak a Krím-félszigetre, ez jelentős bizonytalanságot váltott ki a tőkepiacokon és ennek eredményeképpen az S&P 500 index közel 1%-kal esett. Ugyanakkor a kezdeti bizonytalanság hamar eltűnt, és a részvényindex a hónap közepére vissza is korrigált az esést megelőző szintekre. Az USA gazdaságára nézve az eseményeknek nem volt jelentős hatása a kis kitettségnek és szerény gazdasági függésnek köszönhetően.
Az európai tőzsdeindexek jelentősebbet estek a konfliktus hatására, a DAX (német) ~4%-ot, míg az FTSE 100 (brit) és CAC 40 (francia) ~2%-kal került lejjebb, de ahogyan a tengerentúlon, úgy Európában is hamar visszakorrigáltak az indexek a kezdeti esést követően. Az Európai Unió makrogazdasági adatai viszont érzékenyebben reagáltak az eseményekre. Elsősorban a keleti régió, Lengyelország, a Balti államok és Németország gazdasága volt a leginkább érintett a magas oroszországi kitettségeknek köszönhetően. Az Unió GDP-növekedése az adott éven 1,8% volt, mely enyhén elmaradt az előzetes várakozásokhoz képest.
Mivel az események nem eszkalálódtak tovább, a globális képet nézve nem volt jelentős hatása a válságnak, de érzékelhető volt a geopolitikai feszültség fokozódása. Az események legjelentősebb gazdasági hatásai Oroszországban összpontosultak. A G7-országok által bevezetett szankciók, és a meredeken eső olajárak recesszió közeli állapotot idéztek elő Oroszországban, a rubel leértékelődött, az infláció meghaladta a 11%-ot, 2015-ben a GDP 2,5%-kal zsugorodott.
Orosz-Ukrán háború (2022-)
A 2022. február 24-ei és azt követő események hatására a két ország között meglévő konfliktus háborúvá fajult, és azóta sem sikerült lezárni a fegyveres eseményeket.
A háború kitörése jelentős és azonnali tőkepiaci eséseket váltott ki: az MSCI World Index ~10%-ot, az S&P 500 ~8%-ot, míg a DAX és CAC 40 ~12-15%-ot zuhant. Ugyanakkor az amerikai részvényindex a 8 évvel korábbi mozgásokhoz hasonlóan, elég hamar visszakorrigált az esést megelőző szintekre.
Közép-Kelet Európában még ennél is hevesebb mozgások történtek, ugyanis a WIG (lengyel) ~20%-ot, míg a BUX (magyar) 15%-ot esett. Hazai viszonylatban elsősorban a MOL és az OTP magas oroszországi kitettségei indokolták a jelentősebb mozgásokat. Mindeközben az orosz tőzsdén (MOEX) több hétre felfüggesztették a kereskedést, majd az újra nyitásakor ~40%-ot zuhant. A régiós részvényindexek ugyan az elmúlt 2 évben rendkívül jól teljesítettek, de még mindig tartalmaznak egyfajta likviditási diszkontott, mely részben/egészben a regionális feszültség és konfliktus eredményez. A BUX indexnek csak másfél év elteltével sikerült visszakapaszkodnia a háború kitörése előtti szintekre.
Globális viszonylatban is érezhető volt az esemény hatása, ugyanis a világgazdaság GDP növekedése jelentősen lassult a háborús és inflációs nyomásnak köszönhetően.
Európát súlyosabb gazdasági hatások érintették a magas oroszországi energiafüggésnek köszönhetően. Az EU GDP-növekedési üteme 2022-ben még kitartott, de az év második felére már stagnálás volt megfigyelhető, majd 2023-ban csupán 0,4%, míg 2024-ben 1%-os volt a növekedési ütem.
Az események hatására az olaj és más energiahordozók ára jelentősen megemelkedett, mely elsősorban Európában egyfajta energiavállsághoz és drasztikusan elemelkedő inflációs pályához vezetett, de ezen hatások a globális szinten is érzékelhetőek voltak.
A régióban (KKE) több nehézséggel is meg kellett küzdeni a tagállamoknak Lengyelországban például jelentős menekült hullám okozott gondot, a Balti államokban és a balkáni régióban az ellátási láncok akadoztak, áruhiány alakult ki a logisztikai nehézségek miatt, valamint a súlyos energiavállság is ebben a térségben csúcsosodott ki az egyoldalú orosz energiahordozóktól való függés miatt.
Magyarország számára is jelentős gazdasági nehézségeket okozott a háború. 2022 végére az infláció 25% fölé emelkedett, a reálbérek csökkentek, a vásárlóerő csökkent, a forint erősen gyengülni kezdett és átlépe 430 HUF/EUR szintet, az energiaárak nagymértékben emelkedtek.
Természetesen a legnegatívabb hatások a háborúban álló feleket érintik mind a mai napig: Ukrajnában a GDP ~35%-kal esett vissza, a mezőgazdaság és a nehézipar jelentősen érintett a frontvonalak elhelyezkedése révén, az ország jelentős külső pénzügyi segítséget kellett kapjon (IMF, USA, EU), míg Oroszországban az ellenük bevezetett szankciók (pl.: SWIFT-ből való kizárás), és a kereskedelmi (export) kapcsolatok redukálása jelenti a legjelentősebb negatív hatásokat.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évtizedben bekövetkezett Oroszországgal kapcsolatos negatív események a globális tőkepiacokra csekély hatást mértek, a részvényindexek hamar visszakorrigáltak a korábbi szintekre – igaz a régióban azonosítható bizonyos mértékű diszkont. A negatív gazdasági hatások a konfliktus mértékétől is nagyban függnek, de elsősorban a hadban álló feleket sújtják, valamint a szoros gazdasági kapcsolatban lévő országokra (szomszédos) és régiókra van érezhető negatív hatásuk.
Cikkünk első része itt érhető el, második része pedig itt olvasható.
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
